Korábbi cikkünk folytatása. A cikk első része itt olvasható: Mit érdemes tudni a komplex vállalati technológiafejlesztési pályázatról?

Haszonkulcs.hu: Elképzelhető, hogy a szigorítások megakadályozzák majd az ügyeskedők tevékenységét?  

K. Á.: A szigorításoknak nem az ügyeskedők tevékenységének korlátozása, hanem a munkahelyteremtés, illetve a fejlesztések megkönnyítése a célja. Az ügyeskedők projektjeit illetően, úgy vélem, a szakértő szem azonnal észreveszi a költséghatékonyság terén jelentkező hiányosságokat. Igaz, cégünket eddig jellemzően olyan vállalkozások keresték meg, amelyek valós fejlesztésekhez kívántak pályázati forrásokat igénybe venni.

Haszonkulcs.hu: Mi a helyzet az olyan cégekkel, amelyek Pesten rendelkeznek székhellyel, a gyártást azonban a vidéki régiókban végzik? 

K. Á.: A kiírás értelmében azt kell figyelembe venni, hogy a projekt hol valósul meg. A budapesti székhellyel, ám vidéki telephellyel rendelkező cégek – amennyiben a projekt csakugyan a vidéki telephelyen valósul meg – tehát pályázhatnak. 

Haszonkulcs.hu: A „piacra jutás” tevékenységekhez kapcsolódóan milyen költségek számolhatóak el?

K. Á.: Ezen tevékenységhez kapcsolódóan marketingköltségek számolhatóak el.

Haszonkulcs.hu: A pályázatokhoz milyen fedezet szükséges?

K. Á.: A szükséges fedezet az igényelt összegtől függ, 100 milliós összeg megpályázása esetén például bankgarancia szükséges.

Haszonkulcs.hu: Milyen átfutási időre érdemes számítani ezen pályázat esetében?

K. Á.: Az elbírálás a beadástól kezdve 3-6 hónapos időszakon belül – igaz, az utóbbi időben a 3 hónapos átfutás a jellemző – történik. Ezen időszak során a bírálók oldaláról kérdések merülhetnek fel, majd megszületik a döntés. A nyertes pályázókkal megtörténik a szerződéskötés, ezt követően pedig a projekt megvalósulása. Ez idő alatt kell az elszámolást is elvégezni, és ezt követően történik a támogatási összeg folyósítása is.

2007-ig a projekteket jellemzően hitelből finanszírozták, ezért számos cég a lehetőségein felül gazdálkodott. 2008 és 2010 között pedig némiképp ellentétes irányba fordult a helyzet: a bankok hitelezési kapacitása szűkös volt, ezért főként azok a cégek pályáztak, amelyeknek egyébként is rendelkezésére álltak a fejlesztésekhez szükséges források. Úgy vélem, elképzelhető, hogy hamarosan megvalósul az az ideálisnak mondható helyzet, amikor a cégek az önerőt saját forrásaikból, illetve beruházási hitelek felhasználásával, a támogatási részt pedig előfinanszírozás igénybevételével teljesítik.

Haszonkulcs.hu: Milyen szolgáltatásokat nyújt az RC Consulting?

K. Á.: Az RC Consulting ügyfeleivel közösen olyan projekteket talál ki, amelyek a vállalkozások beruházási elképzeléseihez illeszkednek. Emellett üzleti tervet és megvalósíthatósági tanulmányokat készítünk, sőt, pénzügyi tanácsadást is végzünk: számos vissza nem térítendő forrás, illetve fejlesztési adókedvezmény is igénybe vehető, amelyekről a tanácsadók bővebb felvilágosítást nyújtanak.  

tovább

Haszonkulcs.hu: A pályázat keretében igényelhető támogatás összege minimum 15 millió forint, és a támogatás mértéke is meglehetősen alacsony, 35 százalékos: mennyiben szűkítik ezek a feltételek a pályázók körét?

Kiss Ágnes: A jelen kiírás esetében a pályázóknak valóban sok feltételnek kell megfelelniük, igaz, a pályázati feltételek 2004-2005 óta egyre szigorúbbak. Komoly előnye azonban ennek a pályázatnak az, hogy sokféle típusú költség elszámolható: többek között eszközfejlesztés, ingatlanfejlesztés, sőt, licenszvásárlás is. A legtöbb hasonló pályázat esetében a feltételek sokkal kötöttebbek.

A szigorítás célja a munkahelyteremtés, vagyis az, hogy az csak olyan cégek pályázzanak, akik valóban új munkahelyeket fognak teremteni és fenntartani. A mikrovállalkozások elsősorban családi vállalkozások, ezért a munkahelyteremtésben korlátozott mértékben tudnak részt venni.

A támogatási intenzitás, előfordul – például a Közép-Magyarország Régión kívül található térségekben megvalósuló, elsősorban a mikrovállalkozások számára előírt pályázatok esetében –, hogy csakugyan 50 százalékos.

Ez a pályázat vidéki környezetben működő középvállalkozások számára ideális, amelyek növekedést terveznek a közeljövőben, hiszen a pályázati feltételek között szerepel bizonyos számú munkahely létrehozása és minimum három éven keresztül történő fenntartása is. Az is fontos, hogy a pályázó cég magyar tulajdonú legyen, hiszen számos vállalkozás, amely az egyéb pályázati feltételeknek megfelel, a külföldi anyacég miatt nem pályázat.

Az is pontatlan információ, hogy valamennyi esetben megítélik a 35 százalékos intenzitást, hiszen ennek mértéke projektenként változik. A projekten belül is természetesen léteznek „belső arányok”, amelyek értelmében a támogatási összeg felhasználható.
Fontos, hogy a beadást megelőzően érdemes alaposan átgondolni a cég elkövetkezendő két éves működésének idejére tervezett fejlesztéseket, és munkaerő-felvételt. Azt tanácsolom tehát, hogy a cégek ne a prompt igényekből induljanak ki, hanem az elkövetkezendő időszakban szükségessé váló fejlesztéseket vegyék alapul.

Haszonkulcs.hu: A pályázati kiírás esetében előnyben részesülnek az Új Széchenyi Tervhez kapcsolódó fejlesztések…

K. Á.: Fontos szem előtt tartani, hogy a pályázatoknak az Új Széchenyi Tervből ismert kitörési pontokhoz kell igazodniuk. Ez az első lépés, hiszen egy pályázat csak akkor képes nyerni, ha az alapcélt teljesíti: a projektek szükségességét meg kell tudni indokolni. Az a cég, amely az Új Széchenyi Tervben ismertetett kitörési pontokhoz nem kapcsolódó fejlesztéseket tervez, csekély eséllyel indul a támogatásokért.

Amikor egy cég az RC Consultinghoz fordul, az első lépés mindig az, hogy megtudakoljuk, a vállalkozás milyen fejlesztéseket tervez az elkövetkezendő évekre. A fejlesztési elképzelés ismeretében keresünk alkalmas pályázatot, és nem fordítva. Sokan elkövetik azt a hibát, hogy az elnyerhető összeg ismeretében alakítják ki a projektet. Úgy vélem, ez helytelen megközelítés, és az „ügyeskedők” tapasztalataink szerint úgysem képesek teljesíteni a kiírásban szereplő szigorú feltételeket.

(folyt. köv.)

tovább

Haszonkulcs.hu: Hogyan érintette a rendszerváltás, illetve az európai uniós csatlakozás a megye gazdaságát?

Radetzky Jenő: Fejér megye gazdasága a rendszerváltást megelőző években is erős volt. Ez egyrészt a szocialista ipartelepítésnek volt köszönhető, amelyre a későbbiekben a külföldi tőke települt. A rendszerváltás után alig volt olyan külföldi cég, amely ne Fehérvárt választotta volna központjának.
A meglévő üzemek mellett a legkomolyabb vonzerőt a magasan képzett mérnök- és szakemberállomány jelentette, amely akkor vált elérhetővé, amikor a nagyvállalatokat felszámolták. 

R.J.:Az európai uniós csatlakozás jelentősége megyénkben csekélyebb volt, mint más régiókban, hiszen az export 80-90 százaléka korábban is az uniós országokba irányult. A legkomolyabb eredmények közé tartozik, úgy vélem, hogy egyes cégek idővel Fejér megyébe telepítették szolgáltatóközpontjukat is, ahol a dolgozók ma magas szintű irányítómunkát végeznek. 

Haszonkulcs.hu: Milyen stratégiával voltak képesek a megye gazdaságát talpra állítani, és milyen szerepet játszottak a multik a gazdaság élénkítésében? Mely multik működnek a megyében?

R.J.: A rendszerváltást követő 30-40%-os munkanélküliség helyét munkaerőhiány vette át. Ez egyrészt a kompetens városi és megyei vezetés miatt valósulhatott meg, amelynek eredményeképp a multik nagyon magas szintű munkakultúrát honosítottak meg. Számos ipari park is épült: ez szintén a politikai vezetésnek volt köszönhető. 

Haszonkulcs.hu: Milyennek értékeli a multik és a beszállítók közötti kapcsolatot?

R.J.: A cél az, hogy a kkv-k képesek legyenek a multinacionális cégek partnereivé válni. Ez akkor valósulhat meg, ha a kis- és középvállalatok teljesítik a szakmai elvárásokat. Az elvárások teljesítésének azonban elsősorban az az akadálya, hogy a kis cégek nem rendelkeznek a fejlesztéshez szükséges tőkével. 

Haszonkulcs.hu: Milyen nehézségekről számolnak be a kkv-k?

R.J.: A leggyakrabban ismételt probléma az, hogy a cégek nehezen tudják elnyerni a beszállítói pozíciókat. A cél természetesen az, hogy a félkésztermék- , késztermék- , illetve alkatrész beszállítói pozíciókat is hazai cégek töltsék be. A kkv-k szakemberállománya megfelelő, a legtöbb cég azonban tőkehiánnyal küzd, amely miatt a folyamatos innováció nehezen tud megvalósulni. 

Haszonkulcs.hu: Milyen stratégiát alkalmaznak az egy-egy multi esetleges kivonulása miatt állástalanná váló dolgozók a kkv szektorban történő elhelyezkedésének segítése érdekében?

R.J.: Az önkormányzatok és a munkaügyi kirendeltségek szoros és állandó együttműködések keretében segítik az állástalanná váltakat. A leépítések esetében egyébként a nagyvállalatok korrektül járnak el: amennyiben egy-egy részleg bezárásra kerül, a multik jelentős pénzösszeget bocsátanak az önkormányzat rendelkezésére, amelyből a munkáját vesztetteket segítik. 

(folyt. köv.)

tovább

A pályázatírás eleinte a könyvelők, az adminisztrációs munkatársak, illetve a marketingesek feladata volt, a vállalkozásfejlesztéssel foglalkozó menedzsment munkatársai ritkán vettek részt a munkában. A vállalkozások csak akkor kezdtek pályázatíró szakemberekhez fordulni, amikor felismerték, hogy a támogatások elnyerésére reális esély van. Idővel egyre jelentősebb számú szakember kezdett dolgozni ezen a területen, azzal kapcsolatban azonban, hogy milyen szolgáltatásokat nyújtson egy pályázatíró cég, manapság sincsen teljes egyetértés.

Miért kell fizetni és miért nem?

A pályázatíró cégnek természetesen ismernie kell az összes futó pályázatot, az ügyfél cégreszabott igényeit, elvárásait – ezek azonban még nem szolgáltatások, mindössze annak feltételei.

Egyes – főleg komplex, több finanszírozási opciót kínáló fejlesztések esetében – cégre szabott pályázati stratégiát is szokás készíteni. Ilyenkor – azonban csak abban az esetben, ha az ügyfél valóban jogosult a támogatásra – indokolt lehet az anyagi ellentételezés. Természetesen, amennyiben a pályázati stratégia elkészítéséért fizetni kell, a pályázatíró cégnek ezt előre kell jeleznie.

Nem indokolt havidíjat kérni pályázatfigyelésért sem: egyrészt azért nem, mert a kiírások elérhetőek az interneten, illetve azért sem, mert a pályázatíró cég is érdekelt abban, hogy az ügyfél tudomást szerezzen a releváns pályázatokról, hiszen valós, szakértői bevételre csak ilyen módon tehet szert.
A támogatás mértéke nagyban függ a választott pályázati konstrukciótól, ezért fontos, hogy a pályázatíró egységként kezelje a finanszírozást, és – a különböző üzleti célok és pályázati feltételek összehangolásával – a lehetséges támogatási maximumot érje el.

Mi a helyzet a projektmenedzsmenttel?

Fontos az is, hogy a támogatási összeg elnyerése után a pályázatíró ne hagyja magára az ügyfelet, hiszen a pályázó célja nem a pályázati dokumentáció összeállítása, hanem a projekt megvalósítása.

A projektek megvalósítása általában több évet vesz igénybe, ezért lényeges, hogy a pályázatmenedzselő cég az egész folyamat során segítse ügyfelét abban, hogy eligazodjon a bürokrácia útvesztőiben, illetve hogy képes legyen folyamatosan eleget tenni soros adatszolgáltatási kötelezettségeinek.

A projekt megvalósulásának időszaka alatt elvárható, hogy a pályázatíró cég egy dedikált kapcsolattartó rendelkezésre állását biztosítsa, aki megválaszolja az ügyfél kérdéseit, közreműködik a támogatási szerződés megkötésében, illetve megfelelő instrukciókkal készíti fel a pályázót a soros monitoring eseményekre.

A legfontosabb tehát, hogy olyan pályázatíró szakértőt válasszunk, aki szem előtt tartja az ügyfél céljait és a megbízónak valós szakértői szolgáltatásokat számláz ki.

tovább

A Fejér Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Balatonfüredi Kirendeltségének adatai szerint az utóbbi két évben nőtt azon álláskeresők száma, akik külföldi munkavállalás után kértek munkanélküli ellátást. Nagy Gábor kirendeltségvezető elmondta, a munkanélküliek száma éves szinten is jelentősen ingadozik: 2010 augusztusában 5,3 százalék körül, 2011 januárjában 15 százalék fölött volt. Azok, akik a nyári hónapokban sem tudtak elhelyezkedni – a kirendeltségvezető úgy véli –, a vendéglátóiparban nem alkalmazható szakképzettséggel rendelkeznek. 

A munkaerőcserét a Fejér Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja is tervezi szervezettebbé tenni: új projekt keretében összefogást kezdeményeznek, amelynek kidolgozása jelenleg is folyamatban van. 

Csordás Pétertől, az Európai Foglalkoztatási Szolgálat (EURES) regionális koordinátorától megtudtuk, a szervezethez beérkező szezonális ausztriai, illetve németországi vendéglátóipari állásokra általában nagy az érdeklődés. Az EURES elsősorban a toborzásokban vesz részt, amelyeket az ausztriai, illetve németországi munkaügyi szervezetek és iparkamarák közösen szerveznek. 

Az EURES regionális koordinátora elmondta, hogy a meghirdetett állásokra a jelentkezők az egész ország területéről valamennyi korcsoportból érkeznek. Azok, akik jellemzően nem tudnak elhelyezkedni, elsősorban az elégséges nyelvtudással nem rendelkező jelentkezők közül kerülnek ki.
A munkaerőcsere feltételezhetően egyre szervezettebben fog működni, mivel ez a foglalkoztatási forma mind a magyar, mind a külföldi vendéglátósok, mind a dolgozók, mind pedig az állam közös érdeke. 

Amennyiben a folyamatos munkaerőcsere a jövőben egyre olajozottabban lesz képes működni, az is elképzelhető, hogy a cégek év közben is – az állandóan változó munkaerő-igények függvényében – „átcsoportosítják” majd a dolgozókat. 

Mind a téli, mind pedig az évközben történő munkaerőcsere legfőbb jelentősége a cégek szempontjából az, hogy a legmagasabb minőségű munkát végző dolgozókat nem veszítik el, csupán „kölcsönadják”. A télen Ausztriában, Szlovéniában, Svájcban, illetve Franciaországban dolgozó vendéglátó-ipari szakembereknek – amellett, hogy így a hideg hónapokban is van munkaviszonyuk – értékes szakmai tapasztalatszerzésre is alkalma adódik.

(folyt. köv.)

tovább

Korábbi cikkünk folytatása. A cikk első része itt olvasható: http://haszonkulcs.hu/cikk/gazdasag/739-jasz-nagykun-szolnok-megye-a-novekedes-nem-all-meg-i-resz

Haszonkulcs.hu: Milyen stratégiát alkalmaznak az egy-egy multi esetleges kivonulása miatt állástalanná váló dolgozók a kkv szektorban történő elhelyezkedésének segítése érdekében?

Dr. Sz.A.: Kamaránk aktív részt vállal a szakképzésben, illetve az átképzésben: nem csak a tanulóképzésben, hanem a felnőttképzésben is. A célunk az, hogy a szakképzést közelebb hozzunk a munkaerőpiac igényeihez. 

Az elmúlt időszakban komoly segítséget nyújtottunk a képzési intézményeknek, a folyamat azonban korántsem ért véget. Csökkenteni kell az elméleti oktatás arányát, és még komolyabb hangsúlyt helyezni a fémmegmunkálással kapcsolatos szakmák területére. Az értékteremtő fizikai szakmák presztízse megkopott, pedig esztergályosokra, technikusokra jelentős számban volna szükség. 

Haszonkulcs.hu: Milyen jelentősebb magán, illetve önkormányzati beruházások történtek az elmúlt évek során? 

Dr. Sz.A.: Jelentős fejlesztés történt az Electroluxnál, a válság ellenére új gyárat épített a Claas, a Vogel & Noot, Stadler, sőt, a Segura is, amely egy autóipar területén működő cég. 

Haszonkulcs.hu: Hogyan érintette a válság a turizmussal foglalkozó cégeket? Van-e valamilyen összefogás, amely ezeket a kkv-kat segíti?

Dr. Sz.A.: Megyénk nagyon kedvező adottságokkal rendelkezik a gyógyvízkincset illetően. A fürdők mellett a legjelentősebb turisztikai célpont a Tisza-tó térsége. Az elmúlt években a külföldiek által eltöltött vendégéjszakák száma csökkent, a hazai vendégek száma azonban nőtt. A turizmussal foglalkozó cégekkel folyamatos együttműködések vannak érvényben – így ezek a vállalkozások is részesülnek a szükséges tájékoztatásban, illetve segítségben. 

Haszonkulcs.hu: A kamara hogyan próbálja segíteni azt, hogy a pénzek eljussanak a gazdasághoz?

Dr. Sz.A.: A kamara aktív részt vállal a térségben működő cégek vezetőinek tájékoztatásában a pályázati és egyéb lehetőségeket illetően. A március 3-án megrendezett tájékoztatón, amely az Új Széchényi tervről szól, a vállalkozók kiemelkedő számban képviseltették magukat: 380 cég vett részt a rendezvényen.

A közeljövőben ismét lesznek fórumok a kamara szervezésében, amelyek elsősorban a pályázati lehetőségekről szólnak majd. Érdeklődés esetén azonban a tervezett előadásokon túlmenően bármely kistérségben tartunk tájékoztató fórumokat. 

Haszonkulcs.hu: Milyen tendenciát mutat a megye GDP-je?

Dr. Sz.A.: Jász-Nagykun-Szolnok megyében 2-3 kistérség adja a megye teljes ipari termelésének 85 százalékát. A Nagykunság, Karcag, Kunszentmárton régióban azonban komoly fejlesztésekre van szükség. 

Haszonkulcs.hu: Hogyan alakulnak a megyében a munkanélküliségi mutatók? Mit tesznek azért megyei szinten, hogy a foglalkoztatottság javuljon?

Dr. Sz.A.: Egyes településeken a munkanélküliség mértéke meghaladja a 20 százalékot. Az is előfordul, hogy egy településen az önkormányzat a legnagyobb foglalkoztató. Fontos feladata a kamarának – úgy vélem –, hogy a térséget vonzóvá tegye a befektetők számára. Ennek azonban a képzett munkaerő rendelkezésre állása a feltétele. 

Haszonkulcs.hu: Milyen tevékenységet végez az Enterprise Europe Network?

Dr. Sz.A.: A kamara irányításával működő Enterprise Europe Network gazdasági tanácsadást végez, fórumokat szervez. 

Haszonkulcs.hu: Melyek a legsürgetőbb célok megyei szinten? Ezek megvalósulásában a kamara milyen szerepet vállal? 

Dr. Sz.A.: A legfőbb cél a leszakadó területek felzárkóztatása. Ezzel a problémával megkülönböztetett módon kell foglalkozni. 

Haszonkulcs.hu: Kamaraelnök úr mikorra helyezi a gazdasági növekedés beindulását? 

Dr. Sz.A.: A növekedés már megkezdődött. További befektetésekre van azonban szükség, elsősorban az elmaradottabb területeken. Az úthálózat fejlesztése is a legfőbb prioritások között kell szerepeljen.

tovább

Haszonkulcs.hu: Hogyan érintette a rendszerváltás, illetve az európai uniós csatlakozás a megye gazdaságát?

Dr. Sziráki András: A rendszerváltás nagyon komolyan érintette a megye gazdaságát. Az élelmiszergazdasághoz kötődő iparágak mindig is jelentősek voltak: ezt a multinacionális tőke is felismerte. A gabona-növényolaj feldolgozás központja idegen kézbe került, számos cukorgyárat bezártak, a tejipar, húsipar több lépcsőben lezajlott kapacitáscsökkentés áldozatává vált.

Haszonkulcs.hu: Milyen stratégiával voltak képesek a megye gazdaságát talpra állítani, és milyen szerepet játszottak a multik a gazdaság élénkítésében? Mely multik működnek a megyében?

Dr. Sz.A.: Jász-Nagykun-Szolnok megyében komoly tradíciója van a gépgyártásnak. Ennek megfelelően számos, a szektorban tevékenykedő cég települt megyénkbe – köztük az Electrolux is, amely a térség legjelentősebb foglalkoztatója.

Haszonkulcs.hu: Vagyis a multik és a beszállítók közötti kapcsolatot jónak értékeli?

Dr. Sz.A.: A kis cégek felismerték, hogy alkalmazkodni kell a piac kihívásaihoz. A számok tükrében a megye gazdaságának teljesítménye kiemelkedő eredményt ért el: a 2010-es évben az ipari termelés 21.4 százalékos növekedést produkált, az árbevétel meghaladja az 1.195 milliárdot.

Haszonkulcs.hu: Milyen nehézségekről számolnak be a kkv-k?

Dr. Sz.A.: Nagyfokú rugalmasság szükséges ahhoz, hogy az áhított beszállítói pozíciót elnyerő cég sikeresen teljesítsen. A legfőbb szempontok: az ár, a minőség és a határidő érzékenység. A cégeknek vállalniuk kell az 1-3 nap közötti szállítási intervallumot, amelynek teljesítése sokszor egyáltalán nem egyszerű. Úgy vélem, a legfontosabb az, hogy a kkv-k szakmakultúrában fejlődjenek.

A nagyvállalkozásoknak megyénkben erős gyökere van: ezeknek a bázisán alakult ki több, ma is működő üzem. A Samsung az Orion gyárat vette át, az Electrolux a Lehel üzemét, a Claas a Szolnoki Mezőgépgyárat, a Coop az ÁFÉSZ egykori bázisán működik.

(folyt. köv.)

tovább

Korábbi cikkünk folytatása. A cikk első része itt olvasható: Zala megye: a gazdaságot a kis cégek állították talpra

Haszonkulcs.hu: Milyen jelentősebb magán, illetve önkormányzati beruházások történtek az elmúlt évek során? EU-s forrásokat mely invesztíciók esetében használtak fel, és milyen arányban?

M.F.: Önkormányzati beruházások elsősorban a városközpontok fejlesztései voltak, illetve néhány kisebb útberuházás. A magánberuházások összege azonban a válság kirobbanása óta jellemzően alacsony, 50-200 millió forint értékű volt. Az invesztíciók ebben az évben kezdenek beindulni: egyrészt, mert most fognak elérhetővé válni az európai uniós források; valamint azért, mert a német és osztrák piacok – amelyre a megyében működő cégek jellemzően termelnek – már növekedésnek indultak.

Haszonkulcs.hu: A kamara hogyan próbálja segíteni azt, hogy a pénzek eljussanak a gazdasághoz?

M.F.: Támogatjuk a Széchenyi Kártya Programot, tájékozatókat, előadásokat szervezünk annak érdekében, hogy a kis-és középvállalatok megismerjék a rendelkezésükre álló lehetőségeket.

Haszonkulcs.hu: Milyen tendenciát mutat a megye GDP-je?

M.F.: A 2009-es év jelentette a mélypontot ebben a tekintetben. 2010-ben a megye GDP-je stagnált, emelkedés eddig csak kis mértékben történt.

Haszonkulcs.hu: Hogyan alakulnak a megyében a munkanélküliségi mutatók? Mit tesznek azért megyei szinten, hogy a foglalkoztatottság javuljon?

M.F.: A munkanélküliség megyénkben 10-13 százalék körül mozog. Az önkormányzati választások óta azonban a városi polgármesterek – személyes kapcsolataikon keresztül – számos befektetővel folytatnak tárgyalásokat.

Haszonkulcs.hu: Kamaraelnök úr mikorra helyezi a gazdasági növekedés beindulását?

M.F.: Érzékelhető fellendülés – úgy vélem –, csak a 2012-es év második felében fog bekövetkezni. A gazdasági növekedés beindulása nem lesz akadálymentes, a kis-és középvállalatok ugyanis felélték tartalékaikat.

Haszonkulcs.hu: Melyek a legsürgetőbb célok megyei szinten? Ezek megvalósulásában a kamara milyen szerepet vállal?

M.F.: Fontos, hogy ipari üzemek települjenek megyénkbe, amelyek megrendelést biztosítanak a kkv-knak. A gépipar területén Zala megye magasan képzett szakembergárdával rendelkezik, ezért az ebben a szektorban működő cégek különösen fontosak számunkra.

Haszonkulcs.hu: Milyen kapcsolatban állnak az ausztriai kereskedelemi és iparkamarákkal?

M.F.: Az ausztriai kamarákkal eleinte kevésbé intenzív volt a kapcsolatunk, hiszen az osztrákok nagyon komolyan védték a piacukat. A szlovén, illetve a horvát kamarákkal azonban nagyon jó kapcsolatot ápolunk, sőt, közös pályázatokon is részt veszünk.

tovább

Haszonkulcs.hu: Hogyan érintette a rendszerváltás, illetve az európai uniós csatlakozás a megye gazdaságát?

Mazzag Ferenc: A rendszerváltás drasztikusan érintette a megye gazdaságát, ezrek veszítették el az állásukat. Egyesek vállalkozni kezdtek: ez azonban tőke hiányában komoly kihívást jelentett. Megyénkben ma is főként 100-300 fős középvállalkozások működnek, a multinacionális cégek jelenléte kevésbé jellemző.

Haszonkulcs.hu: Mi az oka annak, hogy a multik számára Zala megye kevésbé keresett célpont?

M.F.: A megye északi része nehezen megközelíthető, és az M7-es is nagyon későn épült meg. Komoly problémát jelent az is, hogy az M9-es építése tovább húzódik.

Haszonkulcs.hu: Milyen stratégiával voltak képesek a megye gazdaságát talpra állítani, és milyen szerepet játszottak a multik a gazdaság élénkítésében?

M.F.: Nem a külföldi segítség volt a jellemző a megye gazdaságának talpra állítását illetően. Ausztriából több cég települt Zala megyébe, ezek azonban jellemzően meglévő üzemeket vettek át, főként a gépipar területén.

Haszonkulcs.hu: Vagyis a multik és a beszállítók közötti kapcsolatot jónak értékeli?

M.F.: Bizonyára lehetne még jobbá tenni, alapvetően azonban a multik és a megyében működő kkv-k közötti kapcsolat megfelelő. Úgy véljük, fontos értékelni a multik jelenlétét, hiszen ezen cégek biztosítják a felvevőpiacot.

Haszonkulcs.hu: Milyen nehézségekről számolnak be a kkv-k?

M.F.: A legfőbb problémát az jelenti, hogy a multik 90-120 napos határidővel fizetnek: ezt a kkv-k nehezen tudják megfinanszírozni.

Haszonkulcs.hu: Milyen stratégiát alkalmaznak az egy-egy multi esetleges kivonulása miatt állástalanná váló dolgozók a kkv szektorban történő elhelyezkedésének segítése érdekében?

M.F.: A válság hatására folyamatosan leépül a General Electric (GE): ez súlyosan érinti a térséget. A megye és a város (Nagykanizsa) azonban kamarai segítséggel részt vett az állástalanná váltak segítésében.

Haszonkulcs.hu: Hogyan érintette a válság a turizmussal foglalkozó cégeket? Van-e valamilyen összefogás, amely ezeket a kkv-kat segíti?

M.F.: A válság a turizmust kiemelten sújtotta, a vendégéjszakák száma jelentősen – akár a 40, 50 százalékos kihasználtságig – csökkent. A szektorban azok a cégek kerültek különösen nehéz helyzetbe, amelyek beruházásaikat nem tudták a válság kirobbanását megelőzően befejezni.

Haszonkulcs.hu: A turizmus szempontjából mennyiben jelentenek konkurenciát a szomszédos Ausztria, illetve Szlovénia vendéglátással foglalkozói cégei?

M.F.: Úgy vélem, a vendégekért folytatott harcot csak közös programokkal lehet megnyerni. Ennek érdekében együttműködéseket alakítottunk ki a szlovén kamarákkal. A megyénkbe érkező turisták jelentős százaléka egyébként a korábbi években külföldi volt, az utóbbi 1-2 év során azonban nőtt a hazai látogatók aránya.

(folyt.köv.)

tovább

Korábbi cikkünk folytatása. A cikk első része itt olvasható: Goodwill Kft.: minőséget csak minőségi alapanyagokból!(I. rész)

Haszonkulcs.hu: Honnan kerülnek ki a cég ügyfelei? Hogyan építették ki a kereskedelmi hálózatukat? Vannak-e tapasztalataik a multikkal folytatott munkát illetően – ha igen, mennyiben más nagy cégekkel dolgozni?

D.Cs.: Elsősorban kkv-k számára szolgáltatunk. 15 évvel ezelőtt, amikor megkezdtük működésünket, csak kakaóporral foglalkoztunk, amelyet főként ipari felhasználóknak szállítottunk. Időközben cégünk palettája jelentősen bővült, és a piac is alaposan átrendeződött, ezért nyitunk kellett egy szélesebb vevőkör felé: ennek eredményeképp számos cukrászat, fagylaltozó és pékség vásárol tőlünk.

Az elmúlt öt év során számos kézi bonbonokat készítő szakemberrel kerültünk üzleti kapcsolatba, amely vállalkozók többsége szakmai tapasztalat nélkül kezdte meg tevékenységét. Mivel a csokoládéval való munka rendkívül összetett – és itthon nem is képezi részét a szakoktatásnak – a tréningeknek fontos szerepe van. Ennek kapcsán tréningek szervezésével is elkezdtük foglalkozni, amely ebben az esetben egy 2-3 napos tanulmányutat jelent a Callebaut üzemébe, ahol a résztvevők elsajátíthatják a csokoládékészítés alapjait. Multikkal eddig nem sok tapasztalatot szereztünk, kivéve a METRO lánccal, amely az utóbbi időben a HoReCa területére fókuszált, ezért döntöttek úgy, hogy forgalmazzák termékeinket.

Haszonkulcs.hu: Említette, hogy a Goodwill Kft. családi vállalkozás. Mely családtagok vesznek részt az üzletben?

D.Cs.: A fiam, a cég kereskedelmi-és marketingvezetője, aki a Külkereskedelmi Főiskola marketing és minőségirányítás szakát végezte. A szakirány választás tudatos döntés eredménye, a fiam ugyanis már a kezdetektől fogva úgy tervezte, hogy a családi üzletben fog dolgozni.

Haszonkulcs.hu: Milyen tanácsot adna az Önökéhez hasonló cégek számára, amelyek kkv-ként szeretnének érvényesülni a piacon?

D.Cs.: Kizárólag minőségi terméket érdemes forgalmazni. 15 évvel ezelőtt is ezt az álláspontot képviseltük: jó minőségű terméket csak jó minőségű alapanyagokból lehet létrehozni.

Haszonkulcs.hu: Milyen innovációkat terveznek a közeljövőre? Van-e olyan új termékük, amely a közeljövőben kerül a piacra?

D.Cs.: A közelmúltban több új terméket dobtunk piacra. Ezek közül eddig a fagyasztott gyümölcspüré – amely csak gyümölcsöt és 10 százalék cukrot tartalmaz –, illetve a vendéglátók számára forgalmazott tölthető tésztakosárka a legnépszerűbb.

Haszonkulcs.hu: Merre tovább 2011-ben?

D.Cs.: Fontos terveink vannak a 2011-es évre: saját telephelyet építünk, eddig ugyanis mind a raktárt, mind az irodát béreltük. A beruházáshoz nem veszünk igénybe semmilyen támogatást – saját erőnkből valósítjuk meg, ahogyan eddig is mindent ilyen módon erőből finanszíroztunk. Az új telephelyen egyébként oktatási központot is tervezünk működtetni, sőt, egy cash & carry üzlet is kialakításra kerül majd.

tovább