Haszonkulcs.hu: A szocializmus előtt milyen ipari, illetve mezőgazdasági tevékenység folyt a régióban? 

Dr. Tordai Péter: Nógrád megye hagyományosan két részre oszlik gazdálkodás tekintetében. A térség keleti részén a nehézipar, a szénbányászat, az acélgyártás, a vaskohászat, nyugaton pedig a kis-és kézművesipar, illetve a mezőgazdasági tevékenység jellemző. 

Haszonkulcs.hu: Milyen ipartelepítésre került sor a szocializmus alatt? 

Dr. T.P.: A keleti megyerészbe acél, illetve üveggyártás települt, a megye nyugati régióiban azonban nem folyt számottevő ipartelepítés. 

Haszonkulcs.hu: Hogyan érintette a rendszerváltás a megye gazdaságát? 

Dr. T.P.: Nógrád megye a szocializmus alatt a nehézipar fellegvára volt. Amikor azonban a nehézipart felszámolták, illetve privatizálták, mert ezek a gyárak és a bánya veszteségesen működött – több tízezer munkahely szűnt meg. A világpiaci folyamatokat Nógrád megyében a rendszerváltás jelentősen felerősítette, többek között ez az oka annak, hogy a jelenlegi helyzet meglehetősen kedvezőtlen. 

Haszonkulcs.hu: Milyen stratégiával voltak képesek a megye gazdaságát talpra állítani?

Dr. T.P.: Vannak sikertörténetek. A Rétsági Ipari Park vezetői jelentős kedvezményeket ajánlottak a multiknak, ezért sikerült elérniük, hogy számos nagy cég a térségbe települjön. A TDK például itt alakította ki a gyártóbázisát – ez a cég korábban ezer embernek adott munkát. 

Haszonkulcs.hu: Milyen multik, illetve nemzetközi vállalatok működnek a megyében?

Dr. T.P.: A TDK, amely cég 2005-ben kivonult, az EGLO, amely egy osztrák tulajdonú elektronikai vállalat, a Delphi, a Mitsuba japán autóipari cég, az olasz MHG hangszórógyártó, Bombardier Transportation Hungary Kft., illetve a Wamsler SE, amely szintén ezer embernek ad munkát. 

Haszonkulcs.hu: Hogyan értékeli a megyében működő multik és a beszállítók közötti kapcsolatot?

Dr. T.P.: A megyében a multik elsősorban külföldi beszállítóktól vásárolnak, mert a helyi kkv-k nem tudták elnyerni a beszállítói pozíciókat. 

Haszonkulcs.hu: Milyen nehézségekről számolnak be a kis cégek? 

Dr. T.P.: Úgy vélem, elsősorban az jelenti a problémát, hogy a kkv-k részéről hiányzik a multikhoz való alkalmazkodásra vonatkozó szándék, sok esetben tudás, illetve hogy eddig nem sikerült olyan minőségű termékeket gyártaniuk, amely a multiknak is megfelelt volna. 

Haszonkulcs.hu: Mit tesz az iparkamara, illetve a megye azért, hogy a multik és a beszállítók kapcsolatát segítse?

Dr. T.P.: Összefogásokkal, programokkal segítjük a kis-és középvállalatokat. A kezdeményezésekben az iparkamara mellett Nógrád Megye Közgyűlése, a Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Kara, illetve a Wamsler SE is részt vesz. Az összefogás célja az, hogy a megyében működő kkv-k beszállítóvá válását segítsük. 

Haszonkulcs.hu: Milyen nagy beruházások történtek az elmúlt 20 év során? 

Dr. T.P.: A Rétsági Ipari Park, a multik beruházásai, illetve a Salgótarjáni Ipari Park is a közelmúltban épült. Infrastrukturális beruházások is történtek, többek között a 21-es út egyes szakaszainak négynyomúsítása, számos iskolaprogram, illetve idegenforgalmi beruházás került – és kerül a közeljövőben – megvalósítási szakaszba. 

Haszonkulcs.hu: Sikerült-e megvalósítani a beruházások megkezdésekor kitűzött célokat? 

Dr. T.P.: A multik az általuk megfogalmazott rövidtávú célokat sikeresen elérték, azonban amint megváltozott a makrogazdasági környezet ezek a cégek továbbálltak. A főterek felújítása, illetve az útberuházások azonban a maradandó eredménnyel járó invesztíciók közé tartoznak, habár sem a foglalkoztatás tartós növeléséhez, sem a gazdaság fejlődéséhez nem járulnak hozzá. 

Haszonkulcs.hu: A beruházások hány százalékát finanszírozták EU-s forrásokból?

Dr. T.P.: A közelmúltban megvalósult projektek jelentős részét, közel 90-95 százalékát EU-s forrásokból finanszírozták. 

Haszonkulcs.hu: Milyen beruházásokat terveznek a közeljövőre – mi indokolja ezen invesztíciók szükségességét?

Dr. T.P.: A legfőbb cél a munkahelyteremtés. Az elkövetkezendő 5-10 évben 10-15 000 új munkahelyet kell teremtetni. A munkahelyeket elsősorban a megye tradicionális iparszerkezetéhez, illetve a munkaerő képzettségéhez illeszkedően kell megteremteni. A foglalkoztatási stratégia új elemeként várhatóan jelentősen növekedni fog – a közeljövőben megvalósuló jelentős idegenforgalmi beruházások (Nógrádi Történeti Múzeum-Salgótarján-Hollókő) hozadékaként – az idegenforgalomban és vendéglátásban dolgozók száma. Korábban a megyében nem volt négycsillagos szálloda, de jelenleg még működő hotelt sem könnyű találni, ezért a salgótarjáni Karancs Hotel átépítését felújítását már türelmetlenül várja mindenki. 

Haszonkulcs.hu: Hogyan alakulnak a megyében a munkanélküliségi mutatók? Mit tesznek azért megyei szinten, hogy a foglalkoztatottság javuljon? 

Dr. T.P.: Nógrád megyében a munkanélküliségi ráta 21, az aktivitási ráta 40 százalék alatt van. Az első lépés az, hogy alacsony képzettségi szintet igénylő munkahelyeket hozzunk létre – mindemellett természetesen szeretnénk egyre inkább a K+F-re fókuszálni, hisz Nógrád megyében 1000 lakosra mindössze 0,3 fő K+F foglalkoztatott jut. 

Haszonkulcs.hu: Milyen tendenciát mutat a megye GDP-je? 

Dr. T.P.: A GDP 2000-ig csökkent, 2000 és 2005 között volt egy felzárkózási időszak, 2005 óta azonban ismét csökken. 

Haszonkulcs.hu: Hogy látja a más regionális kamarákkal történő együttműködés jövőjét? 

Dr. T.P.: Nagyon pozitívnak látom a helyzetet. Kamaránk még a politikai régiósítás előtt szövetséget kötött az Észak-Magyarország régióban működő kamarákkal annak érdekében, hogy a tevékenységüket összehangoljuk, illetve a feladatokat megosszuk. Borsod a szakképzésért, Heves megye az innovációért, Nógrád pedig a határon átnyúló kapcsolatokért felelős. 

Haszonkulcs.hu: Hogy látja a szlovákiai regionális kamarákkal történő együttműködés jövőjét? 

Dr. T.P.: Nagyon jó kapcsolatot ápolunk a Szlovák Kereskedelmi és Iparkamara besztercebányai kirendeltségével. A politikai helyezettel ellentétben a gazdasági kapcsolatok jól működnek. A Nógrád megyei KIK-n belül működik a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Magyar-Szlovák tagozata mintegy 220 taggal. Kamaránk célja vállalkozásaink segítése a szlovák piacon történő terjeszkedésben, amely elsősorban a történelmi Magyarország határáig értendő a nyelvi kötődés miatt. 

Haszonkulcs.hu: Milyen konkrét intézkedésekkel segíti a megye, illetve a kamara a kkv-kat? 

Dr. T.P.: Üzleti fórumokat, rendezvényeket szervezünk, átfogó tájékoztatást nyújtunk, segítünk a piacszerzésben, kamarai hálózatunkon keresztül tolmácsoljuk a megyében működő cégek kéréseit, észrevételeit – akár a jogszabályi környezettel, akár bármely más aktualitással kapcsolatban – és érdekképviselettel is foglalkozunk.

Haszonkulcs.hu: Vannak-e olyan kis-és középvállalatok, amelyek példamutató működésükkel kivívták a kamara elismerését?

Dr. T.P.: A Wamsler SE mindenképpen említést érdemel – igaz, ez a cég magyar léptékkel mérve nagyvállalatnak minősül –, hisz a vállalkozás felvásárolta német anyacégét. A Palócker Kft. jelentős árbevételt ért el, illetve kiterjesztette hálózatát a megye határain túlra – ez a cég jelentős létszámot foglalkoztat, és bővíteni kívánja a tevékenységét is. A Temala Bt. a saját méretét meghaladó foglalkoztatás miatt, a Trigon Elektronikai Kft. pedig a magas hozzáadott érték miatt érdemel külön említést. A Delta-tech Kft. innovatív mérnökcsapata pedig azért, mert komoly nemzetközi sikereket ért el a gépipari gyártósorok végzett fejlesztő munkájának köszönhetően. A felsorolt vállalkozások mindegyike az elmúlt években a kamaránk által alapított: „Palócföld Gazdaságáért” díjban részesült. 

Haszonkulcs.hu: Melyek a legsürgetőbb célok megyei szinten? Ezek megvalósulásában a kamara milyen szerepet vállal? 

Dr. T.P.: A legsürgetőbb a foglalkoztatási stratégia kidolgozása, illetve a 10-15 000 munkahely megteremtése. Talán meglepő, de munkaerőhiány épp azokon a területeken van, ahol a legkevésbé számítottak rá: nagyon kevés a fémforgácsoló, illetve az acélszerkezeti hegesztő. A legfőbb probléma az, hogy kevesen jelentkeznek a képzésekre, illetve hogy a fizetések meglehetősen alacsonyak. Nógrád megyében egyébként is 10-15 százalékkal alacsonyabbak a bérek az országos átlagnál, ezért a szülők egyáltalán nem támogatják azt, hogy a fiatalok ezeket a szakmákat válasszák. Úgy vélem, a helyzet a Kormány által megfogalmazott 29 pontos intézkedéscsomagnak köszönhetően javulni fog, a vállalkozói terheket azonban mindenképpen csökkenteni kell.

tovább