A vállalkozók – akik vállalják a kockázatot és hajlandóak elköteleződni, hogy tulajdonképpen a nulláról indulva új üzletet teremtsenek vagy már egy létező sémához kapcsolódjanak – nincsenek elegen Európában – ez az Unió hitvallása.

tovább

Vállalkozói hitel vagy magánszemély hitel?

A bankok hitelkínálat szempontjából jelentős különbséget tesznek magánszemélyek és vállalkozók között. Egy cégtulajdonosnak sokkal szélesebb finanszírozási lehetőségek állnak rendelkezésére, mint a magánszemélyek számára, hiszen cégként és magánszemélyként is kérhetnek finanszírozást.
A közhit ellenére ez a két forma nem keverhető. A céges költések forrásai nem lehetnek magánpénzek, ahogyan a magánköltések sem finanszírozhatók cégpénzből. A tagi kölcsön és az osztalékfizetés igen szigorú szabályok szerint történhet, így hitelfelvétel szempontjából sem megengedett a keveredés.

A magánköltések banki finanszírozási forrásai fogyasztási- és személyi kölcsönök, jelzáloghitelek lehetnek, míg a céges költések banki forrásai kizárólag vállalkozói/vállalati hitelek.

Milyen vállalkozói konstrukciót válasszunk? 

Forgóeszköz finanszírozásra a bankok számos rulírozó hitelkonstrukciót ajánlanak. A forintban, euróban és svájci frankban elérhető folyószámla-hitelkeretek mellett olyan speciális konstrukciók is elérhetőek, mint a Széchenyi kártya és annak alternatíváiként kidolgozott banki konstrukciók.
Beruházásra a bankok akár 15 éves futamidővel is kínálhatnak finanszírozást és népszerűek az MFB kamattámogatott hitelkonstrukciói is.

A választásnál azt kell tekintetbe venni, hogy olyan konstrukciót érdemes igényelni, melynek meghirdetett feltételrendszerének minimálisan megfelel a vállalkozás. Devizahitelt akkor érdemes választani, ha a vállalkozásnak van valamekkora bevétele az adott devizában, ellenkező esetben az árfolyammozgások szinte teljesen felemészthetik a kamatelőnyt.

Gyakori probléma a kkv-knál, hogy nem tudnak elégséges fedezetet ajánlani a finanszírozási igényük mögé. Ennek orvoslására a Hitelgarancia Zrt. készfizető kezességvállalása lehet a megoldás, mely a kereskedelmi bankok szinte mindegyikében elérhető.

Termékajánló

Bizonytalan cége hiteleivel kapcsolatban?

értékelem:

Bosszantja, hogy a válság hatására vállalkozása hitelének kamata emelkedett? Új hiteligényléseit folyamatosan elutasítják, vagy a megszokottnál nagyobb fedezetet kérnek? Vállalkozása devizahiteleit drágább, forintalapú hitelre szeretnék átváltatni Önnel?

A Citibank ajtaja nyitva áll Ön előtt.

Erősítse tovább piaci pozícióját, igényeljen hitelt a Citibanktól! Még ezekben a válságos időkben is számos finanszírozási megoldást kínál a kis- és középvállalkozásoknak! tovább

Mire figyeljünk?

A hitelkérelem beadásakor figyeljen a pontos és teljes dokumentációs csomag benyújtására! Időt spórolhat vele, ha körültekintően jár el, ugyanis a bankok a teljes dokumentáció nélkül nem látnak neki az éves beszámolón és mellékletein alapuló kockázati elbírálásnak.
Májusban és júniusban a friss beszámolók leadási határidejét követően nagyon zsúfoltak a bankok hitel-elbírálási csatornái, így érdemes hiteligénylési szempontból ezt az időszakot elkerülni

Számoljuk ki körültekintően a hitelhez kapcsolódó költségeket: a hitelkamaton és a díjakon túl ne hagyjuk figyelmen kívül az esetleges Hitelgarancia díjat, értékbecslési díjat és a közjegyzőnek fizetendő díjtételt sem.

A hitelek jóváhagyásához számlaforgalmi követelmény is társul a bankok részéről, ezért a számlavezetési kondíciókat is alaposan vegyük szemügyre és a számlavezetési költségeket is számoljuk bele a banki összköltségünkbe.

tovább

Egyes pénzintézeteknél külön üzletág foglalkozik ezzel az ügyfélkörrel, amellyel hosszú távú partneri viszony kialakítására törekszik. A kkv-k esetében jelentősen eltérő méretű és igényű vállalatokról beszélünk: megtalálhatók itt néhány milliós éves árbevételű, induló vállalkozások és akár több milliárdos stabil cégek is, melyek más-más igényeket támasztanak a pénzintézetekkel szemben, ezek a különbségek pedig megkívánják a külön üzletágat.

tovább

A hitelközvetítők, finanszírozásszervezők az első pillanattól, vagyis az igényfelméréstől egészen a hitel folyósításáig jelen vannak és az adott bank speciális döntési mechanizmusához igazodva képesek előterjeszteni a kérelmeket. A hitelintézetek, pénzügyi vállalkozások által kínált, több száz vállalati konstrukció közül manapság csak hosszú utánajárással és megfelelő pénzügyi ismeretekkel van lehetőség segítség nélkül kiválasztani a számunkra legkedvezőbb vállalati hitelkonstrukciót.

Ezek a szakértők gyakorlatilag képesek bármekkora és bármilyen iparágban tevékenykedő vállalkozást kiszolgálni. A tapasztalatok szerint a leggyakrabban az évi 500 millió forint feletti árbevételű cégek veszik igénybe a szolgáltatásaikat. A 10-15 milliárd forintnál nagyobb forgalmú cégeknek jellemzően már saját pénzügyesük van, és a bankok is gyakrabban keresik meg közvetlenül ezeket az ügyfeleket.

Sok kkv csak akkor jut el odáig, hogy közvetítő céget keres fel, amikor valami baj van a könyveivel, a cash-flow-jával, és már több hitelintézetnél is elutasították. Fontos tudni: a hitelközvetítők mozgásterét szűkíti, hogy a hitelközvetítő mindig csak azoknak a pénzügyi intézményeknek a konstrukcióit kínálhatja, amelyekkel aláírt megbízási szerződéses kapcsolatban áll. A jogszabályok szerinti ’A’ típusú ügynöknek nevezett csoport szélesebb felhatalmazást kap a bankoktól, a bank nevében és kockázatára tehet lépéseket, akár az ügyfelek pénzeit is kezelheti. Ezzel szemben a ’B’ típusú ügynökök nem vállalhatnak kötelezettségeket a finanszírozó bank nevében, nem vehetnek át az ügyfelektől hitelekhez kötődő pénzeket, szerepük pusztán a tanácsadás és a finanszírozás előkészítése.

Mi lehet ma a kkv-k számára az optimális megoldás?

A hitelközvetítők mellett a vállalati piacon az elmúlt években megjelentek a kifejezetten finanszírozásszervezésre szakosodott társaságok. A 2007-ben alakult siMentat Kft. tulajdonosai - Siba Ignác és Sepsi István - nem csak az ügyfelek konkrét hiteligényeihez keresnek megfelelő bankot.

„A siMentat Kft.-t 2007. elején azzal a céllal hoztuk létre, hogy a vállalati, szabályozói és banki oldalon megszerzett tudás és tapasztalat egyesítésével hozzásegítsük ügyfeleinket stratégiai céljainak eléréséhez; a hosszú távon is sikeres, jövedelmező működéshez; társaságuk értékének növeléséhez. Évtizedes, vezetőként megszerzett tapasztalatokkal rendelkezünk a magyarországi nagyvállalatok, bankok működését illetően. Megtanultunk gondolkodni mind a pénzpiaci szereplők, mind az államigazgatás, mind a reálgazdaság vállalati vezetőinek fejével. Felismerjük azokat a korlátokat, kihasználatlan lehetőségeket, amelyek meggátolják, hogy e szervezetek hatékonyabban, jövedelmezőbben működhessenek.” – mondta el Siba Ignác a siMentat Kft. ügyvezetője.

Elsőként banki kockázatelemzési eszközökkel átvilágítják az adott vállalkozást, majd javaslatot tesznek az alaptevékenységnek, a középtávú terveknek és a működési környezetnek leginkább megfelelő finanszírozási megoldásokra, potenciális finanszírozókra.

Az eredményeket rögzítő, a finanszírozók számára átadásra kerülő Finanszírozási koncepció összeállítása heteket, akár egy hónapot is igénybe vesz, de egyrészt jelentősen lerövidíti az ezt követő, finanszírozói döntési folyamatot, másrészt a cég tulajdonosa világos képet kap arról, hogyan látják a finanszírozók a társaságát. A pénzpiaci szereplőkkel folytatott tárgyalásokon az ügyfelet képviselő aktív résztvevőjeként megszűntetik a finanszírozó és az ügyfél közötti információs asszimetriát. Ez az ügyfél számára kedvezőbb, céljait jobban szolgáló finanszírozást, a finanszírozó számára előzetesen „szűrt” jó konstrukcióban finanszírozott ügyfelet és mindkét fél számára gyorsabb, gördülékenyebb lebonyolítást eredményez. 

A siMentat a potenciális finanszírozók megversenyeztetése során azok teljes körű szolgáltatására figyel. Ezzel elkerülhető az, amikor az alacsonyabb finanszírozási költségeket a bank a magasabb folyószámlaterhekben vagy devizaátváltási díjakban próbálja visszafizettetni.

„Társaságunk megalakulása óta mind ügyfélkapcsolataiban, mind belső működésében az alábbi 4 alapelvre épül: tulajdonosi szemlélet, őszinte kommunikáció, szakmai hozzáértés, etikus magatartás. Hisszük, hogy a fenti értékeknek nem csak hogy létjogosultságuk van a hazai, illetve az európai gazdasági életben, de nélkülözhetetlen pillérei a valódi értékteremtésnek.” – folytatta gondolatait Siba Ignác.

Az az általános tapasztalat, hogy a biztosítási közvetítőktől eltérően a hitelügynökök szerepe a finanszírozási szerződés megkötésekor, az összeg folyósításakor véget ér. Vannak azonban, akik továbbra is tartják a kapcsolatot az ügyfeleikkel és megpróbálnak segíteni. Az általános vezetési tanácsadással is foglalkozó siMentat ügyfelei a tapasztalatok szerint gyakran igénylik az utólagos kapcsolattartást is.

Drága vagy nem drága?

A hitelközvetítők a sajtó felé gyakran csak szűkszavúan nyilatkoznak a munkájuk fejében elszámolt díjazásról. Az általános gyakorlat szerint a megbízó ügyfél a finanszírozás sikeres megtörténte (banki folyósítás) után az elfogadott kölcsönösszeg 2–4 százalékának megfelelő sikerdíjat fizet. (Megjegyezzük, az ügynökcégek általában a hitelintézettől is kapnak az ügylet után fix jutalékot). Egy ügyfél által fizetendő sikerdíj pontos mértéke általában előre nem behatárolt. Befolyásolhatják a megbízó kkv jellemzői és az ügylet nagysága is. Sok hitelintézet a közvetített partnerek volumenétől függően sávos ösztönzési jutalékrendszert is alkalmaz az ügynökei számára kkv finanszírozások esetében. Ez tehát klasszikus értelemben azt jelenti, hogy minél több ügyfelet hoz a közvetítő cég, annál magasabb jutaléksávba kerül. Nagyobb ügyleteknél viszont mindig az határozza meg a közvetítő díját, hogy a bank számára mennyire lehet jövedelmező az adott szerződés.

Állandó vita tárgya – mennyire lehet független egy közvetítő cég?

A két oldalról befolyó jutalék ellenére is hangoztatják a közvetítő cégek a függetlenségüket. Az ügynökök elsősorban az ügyfeleket képviselik, nekik keresik a legkedvezőbb terméket, márpedig elégedetlen megbízókkal maguk sem tudnának piacon maradni. A siMentat ezt a helyzetet megpróbálja még egyértelműbbé tenni: a finanszírozás szervezési, tanácsadói munkáért kizárólag az ügyféltől kérnek megbízási díjat. „Így tudjuk megtartani pártatlanságunkat, ráadásul a hitelintézettől kapott ügynöki jutalékot is végső soron az ügyfél fizeti meg” – mondta el a siMentat ügyvezetője, Siba Ignác.

A válság kedvező hatása – fejlődő pénzügyi kultúra a kkv szektorban

Miközben a pénzügyi bizalmi index csökkent az előző évhez viszonyítva, a pénzügyi tájékozottságot értékelő mutató nőtt. Ez derült ki egy közelmúltban elvégzett felmérésből. A válság a cégvezetőket a pénzügyi jártasság növelésére sarkallta. A jelenlegi gazdasági körülmények erős motivációt jelentenek a pénzügyi tudásuk növelésére. A pozitív hatás máris érzékelhető: a kutatás eredményei szerint nőtt mind a cég pénzügyeivel, mind a pénzügyi ismeretszerzéssel töltött idő, aminek hatására nőtt a pénzügyi kultúrát mérő index is. A jelentős bizalomvesztést elszenvedett pénzügyi szektor most az információkra a korábbinál fogékonyabb ügyfelekkel kezdhet párbeszédet. Nagy lehetőség ez a pénzügyi szektor számára: aki a jövőben felvállalja az őszinte kommunikációt, az nyertesként kerülhet ki a válságból!

tovább

Egy a közelmúltban a lízingpiac tendenciáiról készített elemzés alapján is jól látszik: a gazdasági környezet változása nyomon követhető a lízingszerződések futamidejének, továbbá a lízingelt eszközök korának emelkedésén is. Cikkünkben megpróbálunk áttekintést nyújtani a hazai lízingpiac jelenlegi helyzetéről.

A Hypo-Alpe-Adria Leasing a közelmúltban a lízingpiac tendenciáit vizsgálta meg. Megállapították, hogy a válság jelei először 2008. második felében váltak érzékelhetővé. 2007 teljes egészében, sőt még 2008 első fele is a dinamikus fejlődés jegyében telt. A 2008 végi adatok pedig még nem mutatták a válság hatását. A visszaesések mértéke akkor lesz számunkra igazán szembeötlő, ha 2009 első félévét hasonlítjuk össze a korábbi évek hasonló időszakával. A magyar és román piac szenvedte el ugyanis a legnagyobb veszteséget az új lízing üzletkötések terén 2009 első felében.

tovább

Nos, bizonyosan érti a T. Olvasó, hogy mire akartunk utalni ezzel a párhuzamos példával. Nem is olyan rég a Budapesti Corvinus Egyetem kutató csoportja végzett egy felmérést az EU-támogatások hazai felhasználásának hatékonyságáról a kis- és középvállalkozások részére kiírt pályázatok esetében. Ebből a tanulmányból az derült ki, hogy még a nyertesek jelentős százaléka is csalódottnak érzi magát.

A legtöbben még mindig az ügyintézés lassúságát tartják aggályosnak, mások a sokszor irreálisan magas banki tranzakciós díjakat. Az is érdekes, hogy a nyertesek 42 %-a úgy nyilatkozott, egyáltalán nem érte meg pályázni. Azok viszont, akik úgy vélték, előnyös volt a pályázati részvétel, megdöbbentően alacsony számban (50 % alatt) pályáztak újból az elmúlt 5 évben. A kutatást vezető Nagy Sándor Gyula, a Corvinus Egyetem adjunktusa úgy nyilatkozott, hogy „Ez komoly figyelmeztetés a hazai európai uniós pályázati rendszernek!”.

tovább

Szakemberek egybehangzó véleménye szerint lényeges változás 2010-ben sem várható a felsorolt országokban, így a hitelezési kedv csak lassan térhet vissza. Cikkünkben szeretnénk egy körképet adni arról, hogy milyen tendenciák uralkodtak Magyarországon az elmúlt évben a hitelezési piacon, továbbá körbejárjuk azt a kérdést is, hogy mire számíthatunk a jövőben?

Hitelezési helyzet a vállalkozók körében az elmúlt évben, jövőbeli kilátások

A hazai mikro, kis- és középvállalati szektor a válság miatt az egyik leginkább érintett terület ebben e kérdésben, így az államilag támogatott vállalkozás finanszírozás került az elmúlt év középpontjába. Ennek jelentős eszközei lettek a kártya típusú finanszírozási lehetőségek (pl. Citi Forrás Plusz), melyek az átmeneti likviditási problémával küzdő vállalkozásoknak nyújtanak gyors segítséget a működés finanszírozásához.

Az elmúlt évben a kis- és középvállalkozások (kkv-k) jellemzően mellőzték a hosszú távú hiteleket, helyettük inkább választották a rövidebb időszakra szóló konstrukciókat. Ezen belül is nagyon alacsony volt a hitelfelvételi kedv a beruházási célú hitelek esetében. A 2009-ben létrejött mintegy 1 millió 100 ezer vállalkozói hitelszerződésből a beruházási célú hitelek száma még a 8 ezret sem érte el, ezzel szemben a forgóeszköz hitelek száma meghaladta a 770 ezret.

Érdekes tendencia mutatkozott az elmúlt évben a kártya típusú finanszírozást igénylő vállalatok méretét tekintve is. A tavalyi év adatai alapján 85 százalékban társas vállalkozások, 15 százalékban pedig egyéni vállalkozók vettek igénybe ilyen hitelkonstrukciót az országban. Az ügyfelek több mint 80 százaléka mikro-vállalkozás volt.

A nagyfokú árfolyam kockázati tényező miatt 2009-ben érezhető volt a devizahitelek iránti érdeklődés lanyhulása, ami nagyobb arányú forinthitel szerződés megkötésében nyilvánult meg. A bankok a devizahitelek megítélésénél fontos szempontnak tartották a természetes fedezettség meglétét is, ami abban nyilvánul meg, hogy az adott vállalkozásnak van-e az érintett devizanemben folyamatos bevétele.

Nagy szerepe volt az elmúlt évben a válságmenedzsmentnek is egy hitel pozitív megítéléses során. Azok a kkv-k ugyanis, akik akár házon belül, akár outsourcing bevonásával oldották meg a vállalkozás válság menedzselését, és az így meghozott intézkedésekkel jelentősen stabilizálni tudták cégük likviditását, azok sokkal nagyobb eséllyel pályázhattak akár nagyobb összegű hitelre is.

Banki szakemberek a jövőt tekintve az átlagos hitelösszegek tekintetében nem számítanak emelkedésre. A Széchenyi Kártya programban pl. a hitelezési feltételeken nem szigorítottak, itt minimális, 15 %-os  növekedést terveznek piaci részesedésben a 2010-es igényléseket tekintve. A Magyar Fejlesztési Bank Zrt. 2010. február 14-ig közel 296 milliárd forint új hitelt hagyott jóvá a vállalkozói programok szerinti hitelek keretében. A Bank csak 2010. február 15-21. között 808 millió forintot folyósított a KKV szektor vállalkozóinak. Az Új Magyarország Vállalkozásfejlesztési, Agrárfejlesztési és az Agrár Forgóeszköz, valamint az MFB Forgóeszköz Hitelprogramok keretein belül további jelentős források állnak még a kkv szektor rendelkezésére.

A vállalkozások figyelme 2010 folyamán azon bankok felé fordulhat, amelyek erőteljesebben felvállalják a szektor finanszírozását, továbbá ezzel párhuzamosan teljes szolgáltatási körben és pénzügyi menedzsmentben is segítik a partnereiket.

Nagyon fontos lesz a bankok számára a továbbiakban a megfelelően rugalmas, a korábbi kockázati mutatók átalakítását esetenként meghaladó értékelések alkalmazása, hiszen az elmúlt év gazdasági lassulása miatt a vállalkozások éves mérlegbeszámolói katasztrofális képet festenek majd! Kellő tapasztalat kell majd ahhoz, hogy a szakértők könnyebben észrevegyék azokat az értékeket és számszaki összefüggéseket, amelyek arra utalhatnak, hogy az adott vállalat a jövőben sokkal hatékonyabb működésre lesz képes.

Mi a helyzet a háztartásokban? Mit várhatunk a szigorításoktól?

Magyarországot és a magyar családokat nagyon érzékenyen érintette a válság. Ennek csak az egyik oka, hogy ma már több, mint 1 millió 700 ezer érvényes devizahitel szerződés van érvényben a lakossági körben, vagyis szinte minden családra jut egy. A válság következtében a devizaárfolyamok megugrottak, a pénzügyi intézmények kamatai pedig megemelkedtek. Ez pedig nagyon nehéz helyzetbe hozta a családokat.

2009-ben egy év alatt mintegy a háromszorosára emelkedett a késedelmesen teljesített kölcsönök aránya a magyarországi bankrendszer által kihelyezett összes hitelt figyelembe véve. A problémás kölcsönök aránya a lakossági hitelek között 7,6 százalékot tett ki az elmúlt évben. Problémás kölcsönnek, vagy szakmai megfogalmazás szerint ’nem szerződésszerűen teljesített hitelnek’ a 90 napot meghaladó késedelemmel rendelkező kölcsönöket nevezzük.

Az áruhitellel foglalkozó bankok általában decemberben realizálják éves forgalmuk jelentős százalékát. Éves hitelállományuk kb. 20-35 %-át decemberben helyezik ki. 2009-ben igazi speciális karácsonyi akciókkal készültek. Ezek egy része nem is volt valódi hitel, inkább fizetési könnyítés - vagyis a vásárló Karácsonykor vitte el a kinézett terméket, és most kezdi ’kinyögni’ az árát. Az átlagos hitelösszeg, amit igénybe vettek magánszemélyek decemberben, 100 ezer Ft körül volt. Most is a szórakoztató elektronikai termékekre vették fel a hitelt a legtöbben.

A meggondolatlanságnak ára van!

Aki nem tud számolni, az könnyen kerülhet fel a Bankközi Hitelinformációs Rendszer adatbázisába (BAR). Megdöbbentő tény, de amíg 2007. és 2008. decembere között 574 ezerről 694 ezerre nőtt a mulasztások száma, a KHR legfrissebb adatközlése szerint 2009. decemberre ez a szám 1 millió 44 ezerre duzzadt (!!!). 2009. első felében még átlagosan havonta 30 ezer újabb mulasztásra került sor, az év végére már 40-45 ezerre nőtt ez a szám. Gyakran egy adóshoz több mulasztás is sorolható, így a valamivel több, mint 1 millió mulasztás az év végén közel 800 ezer magánszemélyhez volt köthető, akik szerepelnek a KHR adatbázisában, közismert nevén a BAR listán.

2010.  március elsejével hatályba lépett az a kormányrendelet, amely a körültekintő lakossági hitelezés feltételeit határozza meg. Ennek alapján a bankokat számszerű korlátok is kötik a hitelek nem kamatjellegű feltételeinek meghatározásánál.

A pénzintézetek a jövőben csak egy előzetes hitelképességi vizsgálat elvégzése alapján nyújthatnak hitelt az ügyfeleknek. Az új rendelet értelmében a hitelezőknek a saját belső szabályzatukban kell rögzíteniük, hogy kiknek, milyen feltételekkel nyújtanak hitelt, mit vesznek figyelembe jövedelemként, illetve milyen igazolások, nyilatkozatok meglétét teszik kötelezővé a hitelfelvételhez. A belső szabályzatban rögzített feltételek és a hitelképességi vizsgálat alapján alakul ki az egyes személyek ún. hitelezhetőségi limitje, vagyis az a forintban megállapított összeg, ami kifejezi a maximális havi törlesztési képességet. A bankok csak olyan hitelt adhatnak, aminek a törlesztő részlete ezt az összeget nem haladja meg. Pl. euróban felvett hitel esetében a havi törlesztő részlet nem lehet magasabb az így megállapított hitelezhetőségi limit 80 százalékánál, más devizahitelek esetén pedig 60 százalékánál.

A PSZÁF elnöke, Farkas Ádám szerint a törlesztési problémákkal rendelkező hitelek aránya a magyarországi pénzintézetek kihelyezett állományát tekintve várhatóan tovább fog növekedni 2010-ben is. A problémás kölcsönök aránya várhatóan addig fog emelkedni, amíg nem indul el újra a gazdasági növekedés Magyarországon.

Speciális terület a lakáshitelek köre, itt mit tapasztalhatunk?

Banki szakemberek úgy vélik, nem sok esély van idén sem a fellendülésre a lakáshitel-piacon. További kamatcsökkenésekre lenne szükség, talán a foglalkoztatásból eredő lakáshitel-felvételi kedv hozhatna pozitív változást. A hitelintézetek 2009 végén átlagosan már havonta kevesebb, mint 20 milliárd forintnyi lakáshitelt folyósítottak, amely az eddigi legalacsonyabb szint. Összehasonlításképpen elég csak annyit elmondanunk, hogy 1 évvel korábban még átlagosan havonta 90 milliárd forintot helyeztek ki a bankok lakáshitel címén, plusz 65 milliárd forintnyi szabad felhasználású jelzáloghitelt, ez azonban mostanra már csak havi 20 milliárd forint lett (!).

Sajnos úgy tűnik, folytatódni látszik a tavaly elkezdődött tendencia, egyre több jelzáloghiteles kerül bajba. 2009. december végére ugyanis már közel 50 ezer jelzálog alapú hitel esetében haladta meg a fizetési késedelem a 90 napot, további 42 ezer esetében pedig a 30 napot. 2008 végéig az volt a tapasztalat, hogy a bajba került, egyidejűleg több hitellel is rendelkezők az autót, telket stb. hagyták veszni, de foggal körömmel védték a lakáscélt szolgáló ingatlanjukat. Ez a szemlélet most 2009-ben megdőlni látszott, mivel tavaly már majdnem 20 ezer ingatlan ellen indult el végrehajtás, és az év végéig mutatkozó fizetési késedelmeket reprezentáló statisztika előre vetíti azt a tényt, hogy ez a szám 2010 végére jelentősen nőni fog. A pénzintézetek a fokozódó kockázati tényezők miatt folyamatosan szigorítanak az Üzletszabályzataikon, így 2010 elejére 2 év alatt az átlagos 90 napról 30-60 napra csökkent a türelmi időszak az aktuális törlesztésekre, s mivel egyre csak nő a behajtóknak átadott ügyek száma, így a hitelbedőlés ütemének felerősödése várható az év további hónapjaiban.

A most, március 01-én életbe lépett új rendelet még további szigorításokat tartalmaz, nem várható, hogy rövid távon jelentős mértékben javulni fog a helyzet hazánkban. Az új rendelet szabályozza az ingatlan-jelzálog hitelek felvehető mértékét. A kihelyezett hitel aránya forinthitel esetében a fedezetként felajánlott ingatlan értékének legfeljebb 75 százaléka lehet, euróban felvett hitel esetében 60 százalék, más devizahitel esetében pedig 45 százalék. Ennek megfelelően egy 5 millió forintos lakáshitelhez legalább 6,7 milliós, egy 10 millió forintos lakáshitelhez legalább 13,3 millió forintos fedezetet kell biztosítani. Pénzügyi lízing esetén a forint-, az euróhitel, illetve más devizahitel esetén: 80, 65, illetve 50 százalék ez a mérték.

Érdemes 2010-ben is részletre vásárolnunk gépjárművet?

2009-ben iszonyatos évet zárt a magyar autópiac. 2008-ban még a magyarországi új autóeladások száma folyamatosan növekedett, addig a 2009-es év szinte katasztrófa volt az autókereskedelemben vállalkozók számára. 2009-ben nagyjából 60%-kal kevesebb autót adtak el, mint egy évvel korábban, és autóhitel felvételére is sokkal kevesebben vállalkoztak. A válság miatt a cégek autóvásárlási kedve is csökkent, a mobilköltségek, a telefon kiadások csökkentése, és egyéb munkahelyi leépítések mellett a járműpark felújításának kérdése háttérbe szorult. A magánszemélyek körében pedig a banki hitelezés szigorítása, valamint a bizonytalan jövőkép vezetett oda, hogy az emberek (most) nem vesznek autót, kivárnak.

A most életbe lépett új rendelet értelmében a gépjármű-hitelezés szabályai is változtak. A vásárlásra nyújtott hitel futamideje az eddigi 120 helyett már nem lehet hosszabb 84 hónapnál, vagyis 7 évnél. Forint hitel esetében a hitel nem lehet nagyobb, mint a jármű piaci értékének 75 százaléka, euróban felvett hitel esetében a 60 százaléka, egyéb deviza esetében pedig a 45 százaléka. Lízingelés esetében az irányadó számok: 80, 65, 50 százalék.

Összegzés

Eddig a bankok zöme elsődlegesen a hiteltermékekre koncentrált és gyakran a "növekedjünk az ügyfeleinkkel együtt" stratégiára építették üzletpolitikájukat. A hitelek értékesítésének lehetősége, továbbá az egyszerűen elérhető refinanszírozási források felborították az egyensúlyt, mivel a hitelezésből származó bevételek túlsúlyba kerültek az egyéb bevételi forrásokkal (pl. betétekkel) szemben. A nagyfokú kereslet, másrészt pedig a megfelelő eszközök hiánya következtében több bank is vállalta azt a kockázatot, hogy a hitelek kihelyezése során nem minden esetben hoztak alapos, megfontolt döntést. A jövőben a bankok számára a kihívás abban rejlik, hogy sokkal jobb egyensúlyt kell találni az értékesítés, a kockázatok és a hatékonyság között. A laikus számára is világos üzleti modellt kell minden banknak kidolgoznia, amit a felelős vezetők képesek is betartani.

Mik a realitások a hitelt felvenni szándékozó vállalkozások oldaláról a jövőben? Úgy tűnik, egyre inkább érdemesebb forint alapú hitelt felvenni, különösen rövidebb futamidő esetén. Egy most felvett devizahitel ellen dolgozhat a piac, így egy árfolyamgyengülés következtében jelentősen megdrágulhat a törlesztés. Az 5,75 százalékos jegybanki alapkamat jelentősen nem fog tovább csökkenni, de külföldön kamatemelés várható dollárban, euróban és svájci frankban egyaránt. Erre persze elsősorban csak akkor lehet számítani, ha a gazdasági mutatók beindulnak. Ha pedig a vállalkozás a jövőben úgy dönt, hogy hiteltanácsadó bevonásával szeretne hitelt felvenni, akkor feltétlenül gondot kell fordítania a megfelelő cég kiválasztására!

tovább

Kiút pedig van! Kitörési lehetőséget jelenthet a finanszírozási problémákkal küszködő kkv-k számára a mintegy 8000 milliárd Ft értékű uniós támogatás, amit Magyarországon a 2007-2013 közötti időszakban van lehetőség igénybe venni fejlesztésre.

Ennek az összegnek még csak kisebb hányada került lekötésre, így sokakban felmerülhet a kérdés, vajon mi tarthatja vissza a támogatásra esélyes vállalkozásokat attól, hogy az egyre nehezebben megszerezhető és sokkal kedvezőtlenebb feltételrendszerű hitelek helyett éljenek ezzel a lehetőséggel.

tovább

Munkamegosztás

Ha egyetlen terméket gyárt a vállalata, illetve egyetlen egy szolgáltatással foglalkozik, könnyű nyomon követni, mennyit költ nyersanyagra, a beszállítók pontosak-e, a vevők időben fizetnek-e: egyszóval sokkal könnyebben ellenőrzése alá tudja vonni a munkafolyamatokat és ez által a pénzügyeket is. Azonban, ha egyszerre több termékkel is jelen van a piacon, figyelme akaratlanul is többfelé válik szét, még akkor is, ha megfelelő beosztású emberek segítik a munkáját.

Előfordulhat, hogy átsiklik egy-egy fizetési határidő fölött, vagy nem a kívánt mennyiségű anyagot rendeli a szállításhoz. Mérlegeljen, Ön melyik területre szeretne koncentrálni, a többit bízza rá munkatársaira. Rengeteg pénzt spórolhat odafigyeléssel. Hajlamosak lehetnek a cégvezetők kizárólag arra a területre fókuszálni, ami éppen nyereséget hoz a szervezetnek. Ez a hozzáállás sem helyes, hiszen ha egy olyan változás következik be a fejlesztésekben, vagy a gazdaságban, ami a háttérbe szorult termékek preferálását követelné, bevételtől eshetnek el.

tovább

2010. január 1. napjától a béren kívüli juttatási formák három csoportját különböztethetjük meg: 

1. adómentes
2. a kedvezményes, 25%-os adózási körbe került juttatási formákat; valamint
3. az adóköteles (54% adó és ezzel növelt érték 27% TB járulékok) természetbeni juttatásokat.

1. Adómentes juttatások

Adómentes béren felüli juttatásnak számít januártól az otthoni internet előfizetés támogatása valamint a kockázati életbiztosítás díja. Sem a kockázati életbiztosítás díjában, sem az internet előfizetés esetében nincsen felső értékhatár, tehát bármekkora összegű előfizetést elszámolhat a munkavállaló, valamint ha a vele egy háztartásban élő, házastárs nevén van az internet számla, azt is megtérítheti a munkáltató a számlát bemutatva utólag, vagy pedig internetutalvány formájában.

tovább