Az első Társadalmi Vállalkozások Napja egy időben került megrendezésre Magyarországon és Chilében, abban a két országban, ahol a NESsT közel 15 éve elkezdte tevékenységét a társadalmi vállalkozások támogatása érdekében. A Társadalmi Vállalkozások Napja azért jött létre, hogy felhívja a figyelmet a társadalmi vállalkozások társadalomformáló hatására és lehetőségeire, ezek a vállalkozások ugyanis fontos társadalmi kihívásokat orvosolnak és gazdasági lehetőségeket teremtenek hátrányos helyzetű emberek számára a feltörekvő országokban. A Társadalmi Vállalkozások Napja a társadalmi vállalkozóknak, a civil és üzleti szektor vezetőinek, az adományozóknak és a kormányzati döntéshozóknak nyújtott alkalmat a találkozásra, hogy együtt ünnepeljék a társadalmi vállalkozók sikereit és létrehozzanak együtt egy, a társadalmi vállalkozásokat támogató környezetet.

A háromnapos rendezvénysorozat keretében rendezett műhelymunkákon összesen több mint százan vettek részt térségbeli, vezető társadalmi vállalkozások képviseletében; sor került két, a társadalmi vállalkozások termékeit bemutató vásárra is; átadták a Kiváló Társadalmi Vállalkozás Díjakat; a neves előadókat felvonultató záró konferencián pedig párbeszéd indult az üzleti és a kormányzati szféra vezetői között. Köszöntőjében Győri Enikő, Európai Uniós ügyekért felelősállamtitkár hangsúlyozta, hogy a társadalmi vállalkozások fejlesztése mind Magyarország, mind az Európai Unió számára fontos célkitűzés. A jelenlegi Belső Piaci Törvényben a társadalmi vállalkozás egyike a fejlődés 12 eszközének, míg az Új Széchényi Terv, hazánk gazdaságfejlesztési terve is javasolja a társadalmi vállalkozások támogatását, a jövőbeli növekedés és foglalkoztatás érdekében.

„Ebben a félévben egész Európa ránk figyel, és Önöknek is köszönhető, hogy a társadalmi vállalkozások terén az elsők között teremthetünk hagyományt e szakmai fórum és kiállítás megrendezésével” - mondta Győri Enikő. A rendezvény kiemelkedő előadói voltak, Malcolm Hayday, a Charity Bank vezérigazgatója, (a világ első olyan intézménye, mely egyszerre pénzügyi és jótékonysági intézmény is), aki a társadalmi vállalkozások finanszírozási modelljeiről beszélt, és Lee Davis, a NESsT társalapítója és vezérigazgatója, aki a társadalmi vállalkozások nemzetközi trendjeit és jövőjét mutatta be.

Társadalmi Vállalkozások Vására keretében a régió vezető társadalmi vállalkozásainak kétszer nyílt alkalmuk arra, hogy bemutassák termékeiket, amivel üzleti befektetőket és civil szervezeti vezetőket nyűgöztek le. A NESsT kiválóan teljesítő, magas társadalmi hatású, fenntartható társadalmi vállalkozásokat ismert el: idén a magyar Fruit of Care, a cseh Pohoda és a szlovák Wellgiving vehette át a díjat. A díj 10 000 USD értékű támogatást jelentett a nyertes vállalkozások számára.
A NESsT létrehozta a www.tarsadalmivallalkozas.hu honlapot is, ami platformot teremt jelenlegi és jövőbeli társadalmi vállalkozók számára a kapcsolatépítésre, hálózatok kialakítására, és tapasztalatok cseréjére erről az izgalmas, új modellről.

“Magyarország a társadalmi vállalkozások fejlesztésének az élére állt” mondta Davis. “Jó alapokkal rendelkezünk, amire érdemes építkezni és most van itt az idő a kapcsolatok kiépítésére, az összefogásra és egy erős mozgalom kialakítására, hogy Magyarország egyike legyen a társadalmi vállalkozások globális központjainak.

A NESsT-ről

A NESsT a feltörekvő piacgazdaságok legégetőbb társadalmi problémaira nyújt megoldást fenntartható társadalmi vállalkozások támogatása és fejlesztése révén. A 10 országban (Magyarország, Csehország, Horvátország, Románia, Szlovákia, illetve Argentína, Brazília, Chile, Ecuador és Peru) 50 munkatárssal működő NESsT a társadalmi vállalkozások katalizátora, anyagi támogatást és szervezetfejlesztési tanácsadást nyújtva a szervezeteknek. Mióta 1997-ben megalapították Budapesten, a NESsT több mint 4 millió dollárt fektetett be a társadalmi vállalkozások fejlődése érdekében, valamint közel 2600 szervezetet ismertetett meg az önfinanszírozás fogalmával és eszközeivel a világ több mint 40 országában. Jelenleg 68 társadalmi vállalkozás van a globális NESsT portfólióban.

A Társadalmi Vállalkozások Napjáról

A Társadalmi Vállalkozások Napja a társadalmivállalkozóknak, a civil és üzleti szektor vezetőinek, az adományozóknak és a kormányzati döntéshozóknak nyújt alkalmat a találkozásra, hogy együtt ünnepeljük a társadalmi vállalkozók sikereit és létrehozzunk egy, a társadalmi vállalkozásokat elősegítő környezetet. További információért angol, spanyol és magyar nyelven látogasson el a www.tarsadalmivallalkozas.hu címre.

Támogatták: Ausherman Family Foundation, Avantgarde Group, Citigroup, Az Európai Unió Tanácsának Magyar Elnöksége, Inter-American Development Bank- MultiLateral Investment Fund, Inter-American Foundation, JPMorgan Chase, Open Society Institute, Peru Opportunity Fund, Private Equity Shares, Tinker Foundation, Trust for Civil Society in Central & Eastern Europe.

tovább

Olyan egyéni vállalkozói igazolvánnyal rendelkezők vagy korlátolt felelősségű társaságként (kft), illetve betéti társaságként (bt) bejegyzett kisvállalkozások vagy szociális szövetkezetek jelentkezését várjuk, amelyek pénzügyi eredményük és társadalmi hatásuk növelése érdekében szívesen részt vennének ingyenes szakmai képzést és tanácsadást, illetve finanszírozást is nyújtó programunkban.

Mit nyer a sikeres pályázó a részvétellel?

 Ingyenes menedzsment és üzleti tervezési képzést és személyre szabott tanácsadást a NESsT-től, melynek piaci értéke több mint egymillió forint.

Tőkét: a NESsT és a Citibank 10 000 dollár összegű díjjal jutalmazza a két legjobb üzleti tervet készítő vállalkozást.

Lehetőséget üzleti mentorokkal való kapcsolatépítésre a Citibank, illetve a NESsT Üzleti Tanácsadói Hálózata révén, melynek tagjai az üzleti világ elismert szakemberei.

Promóciós lehetőséget a NESsT marketingcsatornáin keresztül.

Amennyiben a programunk felkeltette érdeklődését, a részletes pályázati kiírást és a pályázati adatlapot a honlapunkon tekintheti meg.

Pályázati adatlapját kitöltve legkésőbb 2010. november 7-ig Tarjányi Orsolyának az otarjanyi@nesst.org email címre küldheti el.

tovább

Haszonkulcs.hu: Honnan kapta a nevét a cég?

Jakab Áron: Az volt a célunk, hogy egy olyan nevet találjunk ki, amely kifejezi a márka alapértékeit: a dizájnt, kézművességet, a társadalmi felelősségvállalást, a minőséget és a törődést, de semmiképpen nem leereszkedő, vagy szánalmat keltő. Azért döntöttünk az angol név mellett, mert középtávon egy regionális, Közép-Európában bevezetett márka felépítése a cél. A „Fruit of Care” szóösszetételre, amely magyarul „a gondoskodás gyümölcsét” jelent, azért esett a választásunk, mert mindezen követelményeknek megfelel, és mert pozitív a kicsengése.

Haszonkulcs.hu: Milyen indíttatásból döntöttek úgy, hogy dizájn ajándékokat gyártanak –szerepelt-e az eredeti koncepcióban az, hogy megváltozott munkaképességűeket alkalmazzanak?

J.Á.: Az eredeti koncepcióban is – évekkel ezelőtt –, és a termékkínálat kialakítása során is elsődleges szempont volt, hogy olyan tárgyakat forgalmazzunk, amiket a megváltozott munkaképességű, fogyatékos emberek képesek előállítani. A dizájn, és dizájnerek szerepe a termékfejlesztés során az, hogy a magas hozzáadott értéket biztosítsák, ami miatt a termékek magasabb áron értékesíthetőek, kompenzálva ezzel a fogyatékos emberek részvételéből adódó magas előállítási költségeket.

Mindemellett a dizájnnak és a jó minőségű ajándéktermékeknek fontos szerepe van abban, hogy a fogyatékos emberekkel szembeni előítélet, a „hasztalanságukról” kialakult kép változzon, illetve hogy az általuk végzett munka presztízse emelkedjen.

Haszonkulcs.hu: Hogyan dolgoznak együtt az egészséges munkatársak a sérültekkel – vannak-e nehézségek?

J.Á.: A Fruit of Care feladata az, hogy a teljes gyártási, értékesítési és fejlesztési folyamatot végigkísérje. Ebben a folyamatban minden szereplőnek – fogyatékos és egészséges munkavállalónak – megvan a jól meghatározott feladata. A termékfejlesztés során a legfontosabb, hogy együtt dolgozunk a fogyatékos munkatársakkal, illetve azokkal a szakemberekkel, akik közvetlenül a termelő munkájukat segítik és irányítják. A tervezők, a kereskedelemmel foglalkozó kollégák és a gyártásban tevékenykedő megváltozott munkaképességűek között, úgy vélem, nálunk az átlagosnál intenzívebb együttműködés alakult ki.

A tapasztalat azt mutatja, hogy a cégünk vonzza a társadalmi kérdések iránt újfajta elkötelezettséggel és tetterővel rendelkező embereket. Azokat, akik nem borúlátóak, hanem hisznek abban, hogy segítségünkkel a sérült emberek valóban teljes értékű munkát végezhetnek.

Haszonkulcs.hu: Miért különböző nonprofit szervezeteken – és nem saját üzemeken – keresztül történik a foglalkoztatás?

J.Á.: Számos sérülteket foglalkoztató szervezet létezik, akik a terápia és szociális ellátás terén nagyszerű munkát végeznek, ezért úgy véltük, nem érdemes hasonló profilú céget létrehozni.

Haszonkulcs.hu: Milyen tekintetben innovatív a Fruit of Care tevékenysége?

J.Á.: A Fruit of Care innovativitását abban látom, hogy a dizájnt és a minőséget gondolatban a fogyatékosok által végzett munkához kapcsolja, ezáltal a hátrányos helyzetű csoport társadalmi elfogadását és integrációját valósítja meg. A fogyatékosokat foglalkoztató szervezetek közül sokan nem ismerték fel, hogy a magas minőségű, egyedi koncepciójú, különleges termékeket előállításával valós piaci rést tudnak betölteni. A Fruit of Care társadalmi vállalkozás azért is lehet sikeres, mert az üzleti célok és a társadalmi célok egymást erősítik, nem pedig egymás rovására érvényesülnek.

Haszonkulcs.hu: Milyen tapasztalatokat szereztek a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása során?

J.Á.: A legnagyobb akadályt az állami finanszírozás jelenti. A jelenlegi rendszer nem elég rugalmas ahhoz, hogy a megváltozott munkaképességű emberek valós, változó igényeihez igazodjon. Annak ellenére, hogy az állam jelentős támogatást ad, a foglalkoztató szervezetek többsége nem képes fenntartható, a piaci igényekre nyitott tevékenységet végezni. Sajnos sok szervezet a maga érdekeinek érvényesítése közben olyan intézkedésekért lobbizik, ami másoknak meglehetősen kedvezőtlen.

A szlovákiai minta sokkal megfelelőbb volna – északi szomszédunknál védett piacot hoztak létre, ahol a cégek a rehabilitációs hozzájárulást levásárolhatják. A sérülteket foglalkoztató szervezetek – a védett piac ellenére – érdekeltek abban, hogy jó minőségű termékeket gyártsanak és forgalmazzanak, mert ha az áru nem megfelelő, a cégek inkább befizetik a járulékot.

Haszonkulcs.hu: Honnan szereztek tudomást a NESsT programjairól, és milyen indíttatásból jelentkeztek?

J.Á.: 2006-ban kerültünk kapcsolatba a NESsT-el. Professzionális segítségre volt szükségünk, mert üzletileg fejlődni akartunk.

Haszonkulcs.hu: Hasznosnak találták-e a programot, ha igen – milyen téren kapták a legkomolyabb segítséget?

J.Á.: A legfontosabb lecke az volt, hogy megtanultuk a sikeres üzleti szemléletet. A NESsT konzultációin elsajátított új gondolkodás hozzásegített bennünket ahhoz is, hogy megtanuljuk kiválasztani a legalkalmasabb embereket csapatunkba.

Haszonkulcs.hu: Részesültek-e valamilyen utókövetésben a program után?

J.Á.: A mai napig nélkülözhetetlen szakmai és anyagi támogatást kapunk a NESsT-től, sőt, a szervezet a FRUIT OF CARE Nonprofit kft. tulajdonosaként elkötelezett a cég sikerében.

Haszonkulcs.hu: Melyek azok a készségek, illetve képességek, amelyekben a sérült emberek jobbak?

J.Á.: A célunk az, hogy megmutassuk a világnak, a sérült emberek is olyanok, mint az egészségesek: van, aki az egyik dologban jobb, van, aki a másikban, van, aki jobban szeret dolgozni, és van, aki kevésbé. A legfontosabb azonban az, hogy ezek a munkatársak – a megfelelő segítséggel – képesek értéket teremteni, másoknak kívánatos termékeket előállítani.

Haszonkulcs.hu: Mi a Fruit of Care sikerének titka?

J.Á.: A Fruit of Care szemléletünk a titok. Az, hogy hisszük, a sérült embereket nem elzárni kell a világtól, hanem segíteni kell nekik abban, hogy megtalálják a helyüket a társadalomban, hiszen vannak olyan fontos feladatok, amelyeket száz százalékosan képesen ellátni.

Haszonkulcs.hu: Merre tovább, mik a cég tervei?

J.Á.: Szeretnénk még több fogyatékosokat foglalkoztató gyártóval kapcsolatba kerülni, illetve továbbfejleszteni a kereskedelmi hálózatunkat. Négy értékesítési csatornánk van: az egyéni vásárlókkal a vásárokon találkozunk; a céges ügyfeleket közvetlen értékesítéssel érjük el – mindemellett foglalkozunk webes kereskedelemmel, sőt, dolgozunk egy bolthálózat kialakításán is. Külföldre is terjeszkedünk – szlovák partnerünk már van – igaz, Szlovákiában természetesen a helyi termelők árucikkeit forgalmazzuk a Fruit of Care márkanév alatt.

tovább

Németh Ferenccel, a cég vezetőjével beszélgettünk.

Haszonkulcs.hu: A cég a NESsT segítségével jött létre és növekedett. Mikor, és milyen segítséget kaptak? 

Németh Ferenc: A Lokalizáció Kft.-t a KÖVET Egyesület alapította annak céljából, hogy a környezettudatos vállalatirányítás szellemiségét és gyakorlatát népszerűsítse. Azért hoztuk létre a céget, mert úgy véltük, vannak olyan termékek, amelyek az ökotudatosság jegyében sikerrel piacra vihetőek. Elnyertünk egy pályázatot, amelyet célzottan direkt marketingre költöttünk, ez a támogatás jó kiegészítést jelentett a befektetői kockázatvállalás mellé. 

Haszonkulcs.hu: Honnan kerülnek ki a cég ügyfelei – mely cégek fogékonyabbak a környezettudatosság irányába? 

N.F.: Ügyfeleink sorában vannak kis, illetve nagy cégek egyaránt. Általánosságban azt tapasztaljuk, hogy a kis cégek nyitottabbak a környezettudatosság irányába. Azon cégeknek, amelyek szűkös keretből gazdálkodnak, azt szoktuk javasolni, hogy fokozatosan alakuljanak át ökotudatos céggé.

Haszonkulcs.hu: Drágábbak-e ezek a környezetbarát termékek a minősítéssel el nem látott árucikkeknél?

N.F.: Egy cég szempontjából tudatos tervezés esetén igazából nem drágábbak. Ha az egyes termékeket az üzletek magasabb áron kínálják, azért van, mert az ökotudatosság jegyében készülő árucikkeket egyelőre kisebb mennyiségben gyártják. 

Haszonkulcs.hu: Vannak-e saját gyártású termékeik?

N.F.: A kartonbútorok és pl. fatoll gyártására vonatkozóan megállapodást kötöttünk egy hazai céggel, így ezek a termékek tulajdonképpen saját gyártásúnak minősülnek. 

Haszonkulcs.hu: Hogyan tudják a műanyag termékeket környezetbarát kivitelben megvalósítani? 

N.F.: Nem minden műanyagnak van környezetkárosító hatása. A kukoricakeményítő alapú műanyagból készült termékek például a mezőgazdasági felhasználás során keletkező melléktermékekből készülnek.

Haszonkulcs.hu: Vannak-e környezetbarát céges ajándékaik?

N.F.: Kínálatunkból szeretném kiemelni az Erdőgazda Társasjátékot, amely egy kedves, környezetvédelemre nevelő játék. Elvont üzenete is van: a megajándékozott szánjon több időt a pihenésre és a játékra. Karácsonykor egyébként egy tartalmas összeállítást készítettünk hazai termelők áruiból; ezek hasznos ajándékok cégek számára is.

Haszonkulcs.hu: Melyek a legfőbb érvek az iroda környezetbarátabbá tétele mellett?

N.F.: A környezettudatosság egy attitűd – az, hogy egy cégvezető a beruházások, fejlesztések, vagy akár a napi működés során szem előtt tartja a fenntartható fejlődés elvét üzenet a munkatársaknak is: „itt felelős vezetés irányít!” A jövőre vonatkozó hatást ma már nem kell ecsetelni.

Haszonkulcs.hu: Milyen minősítési rendszer alapján dolgoznak?

N.F.: Saját, 5 szempontból álló minősítési rendszerünk szerint dolgozunk. A gyártás, a szállítás által okozott környezetkárosítás mértéke, a használat során felhasznált erőforrások; a csomagolás okozta ökológiai következmények, a termék életciklusa, szükségessége alapján vizsgáljuk a minősítendő termékeket.

Haszonkulcs.hu: Ön szerint miért nem elterjedtebb hazánkban a „zöld iroda”?

N.F.: Az ökotudatosság jelentős mértékben generációs kérdés. A fiatalabbak, úgy tapasztaljuk, sokkal fogadókészebbek a környezetvédelem irányába. Szerencsére, ma már az üzleti élet szereplői közül sokan felismerik, hogy a környezettudatosság azért is fontos, mert pozitív színben tünteti fel a céget. 

Haszonkulcs.hu: Hogyan látja cég jövőjét, van-e új társadalmi célú küldetés?

N.F.: Vannak növekedési céljaink, szeretnénk további gyártókkal, forgalmazókkal együttműködést kötni. A Lokalizáció Kft. másik fő célja a helyi gyártás, illetve kereskedelem támogatása. 

tovább