A 2008-as bevételi rekordokat hosszú évek kemény munkája előzte meg. A rendszerváltás után a turizmusban óriási, 50 százalékos visszaesés történt. Ez egyrészt azzal indokolható, hogy korábban a szocialista országok állampolgárainak nem volt lehetősége Nyugatra utazni, így a rendszerváltást követően Magyarország helyett inkább azokat a térségeket keresték fel, ahol még nem jártak. A visszaesés másik fő oka az volt, hogy az olcsóbb desztinációkat kereső nyugati turisták az áremelkedés miatt új úti cél után néztek. A magyar vendéglátósoknak óriási kihívást jelentett a szűk évek átvészelése. A Magyar Turizmus Zrt.-t 1996-ban hozták létre a Magyar Turisztikai Szolgálat utódjaként, turisztikai marketing célokkal. A szervezet elsődleges feladata az, hogy a magyarországi turisztikai kínálatot népszerűsítse, és ezáltal több vendég több vendégéjszakát töltsön el a hazai kereskedelmi szálláshelyeken, ily módon több bevételt generálva a hazai szolgáltatóknak.

A rendszerváltást követő évek során megváltoztak a vendéglátási szokások, a 90-es és 2000-res években bekövetkezett fellendülés azonban a 2008-ban kezdődött válság miatt megtorpant. „A 2008-as év rekordév volt, hiszen a válság éppen ősszel, a főszezon végeztével kezdődött. A szakértők 20 százalék körüli visszaesést jósoltak 2009-re, de a forgalomcsökkenés végül jóval kevesebb, mindössze 8 százalék körüli volt. A válság következtében megváltoztak az utazási szokások. A korábbi években a családok a karácsonyi ebéd mellett döntötték el, hova utaznak majd a nyáron, a tavalyi és az idei évben azonban az emberek nem szívesen foglaltak előre, inkább az volt a jellemző, hogy az utolsó pillanatban döntöttek, és az olcsóbb, last minute utakat keresték. Prognózisaink szerint a 2008-as rekord évet a belföldi turizmus csak 2011-ben fogja majd utolérni.”– tudtuk meg dr. Róna Ivántól. 

Bár a válság az egész szektort érintette, a legnagyobb vesztességek a kkv-kat érték. „A kisvállalkozások a 2009-es év során felélték a tartalékaikat, így számukra rendkívül fontos, hogy a 2010-es nyár forgalma megfelelő legyen.” – vélekedett a Magyar Turizmus Zrt. vezérigazgatója. A szoros verseny azonban, úgy tűnik, jót tett a vendéglátóhelyek színvonalának. A vendégekért folyó harcban a kisvállalkozások vezetői nem csak az árcsökkentés eszközét alkalmazzák.

A válság alatt nyitott a Cseri Porta, a kis őrségi vendégház. A porta tulajdonosa, Csernák Ildikó gyakorlott vendéglátós, korábban felszolgálóként, étteremvezetőként, majd szállodaigazgatóként dolgozott. A Cseri Porta ízig-vérig hazai kisvállalkozás, sőt, családi vállalkozás, hisz a céget Ildikó a párjával közösen vezeti. A válságban vendéglátóhelyet nyitni nem könnyű vállalkozás, Ildikóék mégis úgy döntöttek, hogy belevágnak. A kemény kihívásokra osztályon felüli szolgáltatásokkal válaszoltak. „saját bio-kertészetünk van, a tejet, a tojást, és a húst a falubeli kistermelőktől vesszük: mindenbe a szívemet-lelkemet adom!” – nevet a porta tulajdonosa, aki egyébként maga főz a vendégekre. 

„Azért is döntöttem úgy, hogy biogazdaságot fogok üzemeltetni, mert zavart, hogy Magyarországon visszaesett a termelés. Európa piaca lettünk, ahol nem folyik termelés, csak vásárlás. Még a zöldségek is külföldről érkeznek, pedig hazánk korábban teljesen önellátó volt.” – vélekedik Ildikó. A tulajdonos elmondása szerint egy kis vendéglátóhely a remek szolgáltatásokkal tud versenyképessé válni. „Nálunk a vendégek kiszakadnak a mindennapi robotból! A célunk az, hogy a porta a nyugalom szigetévé váljon. Ennek érdekében a térségre jellemző helyi ételeket főzzük és sütjük: dödöllét, vargánya levest, tökös-mákos rétest.” – árulta el Ildikó. 

A válság túléléséhez a marketing rendkívül fontos. A Cseri Porta látványos weblapját (www.cseriporta.hu) Ildikó programozó kedvese készítette. A szépséges Szalafő egyébként rendkívül összetartó közösség, ahol szinte minden hétre esik valami közös program, összejövetel. A 230 fős falu lakossága az utóbbi években számos kiköltözővel bővült. A nyüzsgés elől az Őrségbe menekülő városiak aktívan részt vesznek a faluközösség életében. A Cseri Porta például a település honlapjáért felelős.

A nehéz évek átvészelése a kis-és középvállalkozások részéről komoly erőfeszítéseket követel. A túlkínálat, illetve a csökkenő érdeklődés miatt a kiélezett helyzetben azok képesek életben maradni, akik a legjobb ár-érték arányt biztosítják. Emelkedni fog a marketingre fordított odafigyelés mértéke is. A jövőben a kisvállalkozások egyre színvonalasabb fotókkal, illetve weboldallal versengenek majd a vendégekért. „A „Zimmer Feri” korszak már a múlté! Ma már csak a kifogástalan színvonalat nyújtó szálláshelyekre van kereslet.” – tette hozzá dr. Róna Iván.

tovább

Idén nyárra a hazai háztartások 46,1 százaléka tervez utazást. A megkérdezettek 1,6 százaléka még nem döntött a nyaralást illetően, 52,3% azonban biztosan nem utazik sehova. Az MT Zrt. felméréséből kiderült, a magyarok idén előreláthatóan 215 milliárdot költenek majd utazásra. Jó hír a vendéglátásban érdekeltek számára, hogy ennek 56,1 százalékáért az utazók belföldi szolgáltatásokat vesznek majd igénybe. Azok közül, akik nem utaznak sehova, kiderült, 79,1 százalék anyagi okok miatt nem megy pihenni idén.

A belföldi utazók 2010-ben minden eddiginél nagyobb számban utaznak majd a Balatonra. 2005-ben a Magyarországon pihenni vágyók 38 százaléka, 2006-ban 40,3%-a, 2008-ban 47,2 százaléka, 2009-ben 38,1%-a választotta a Balatont úti célul. Idén a belföldi utasok 56,7 százaléka utazik majd a magyar tengerhez.

A külföldi úti célok népszerűségi listájának élén nem történt változás, a magyarok idén is Horvátországba utaznak a legszívesebben. A felmérésekből kiderült, hogy a belföldre utazók idén várhatóan hosszabb, 4,2 helyett 4,8 éjszaka időtartamú nyaralást terveznek. Érdekesség azonban, hogy idén – más európai országok lakóihoz hasonlóan – a magyarok is augusztust jelölték meg a legfontosabb nyaralási időszaknak. A felmérésből kiderült az is, hogy a nyári fesztiválok rendkívül népszerűek idén. A nyaralást tervezők 35,2 százaléka kíván a szabadsága alatt részt venni valamelyik fesztiválon.

tovább