A pályázatírás eleinte a könyvelők, az adminisztrációs munkatársak, illetve a marketingesek feladata volt, a vállalkozásfejlesztéssel foglalkozó menedzsment munkatársai ritkán vettek részt a munkában. A vállalkozások csak akkor kezdtek pályázatíró szakemberekhez fordulni, amikor felismerték, hogy a támogatások elnyerésére reális esély van. Idővel egyre jelentősebb számú szakember kezdett dolgozni ezen a területen, azzal kapcsolatban azonban, hogy milyen szolgáltatásokat nyújtson egy pályázatíró cég, manapság sincsen teljes egyetértés.

Miért kell fizetni és miért nem?

A pályázatíró cégnek természetesen ismernie kell az összes futó pályázatot, az ügyfél cégreszabott igényeit, elvárásait – ezek azonban még nem szolgáltatások, mindössze annak feltételei.

Egyes – főleg komplex, több finanszírozási opciót kínáló fejlesztések esetében – cégre szabott pályázati stratégiát is szokás készíteni. Ilyenkor – azonban csak abban az esetben, ha az ügyfél valóban jogosult a támogatásra – indokolt lehet az anyagi ellentételezés. Természetesen, amennyiben a pályázati stratégia elkészítéséért fizetni kell, a pályázatíró cégnek ezt előre kell jeleznie.

Nem indokolt havidíjat kérni pályázatfigyelésért sem: egyrészt azért nem, mert a kiírások elérhetőek az interneten, illetve azért sem, mert a pályázatíró cég is érdekelt abban, hogy az ügyfél tudomást szerezzen a releváns pályázatokról, hiszen valós, szakértői bevételre csak ilyen módon tehet szert.
A támogatás mértéke nagyban függ a választott pályázati konstrukciótól, ezért fontos, hogy a pályázatíró egységként kezelje a finanszírozást, és – a különböző üzleti célok és pályázati feltételek összehangolásával – a lehetséges támogatási maximumot érje el.

Mi a helyzet a projektmenedzsmenttel?

Fontos az is, hogy a támogatási összeg elnyerése után a pályázatíró ne hagyja magára az ügyfelet, hiszen a pályázó célja nem a pályázati dokumentáció összeállítása, hanem a projekt megvalósítása.

A projektek megvalósítása általában több évet vesz igénybe, ezért lényeges, hogy a pályázatmenedzselő cég az egész folyamat során segítse ügyfelét abban, hogy eligazodjon a bürokrácia útvesztőiben, illetve hogy képes legyen folyamatosan eleget tenni soros adatszolgáltatási kötelezettségeinek.

A projekt megvalósulásának időszaka alatt elvárható, hogy a pályázatíró cég egy dedikált kapcsolattartó rendelkezésre állását biztosítsa, aki megválaszolja az ügyfél kérdéseit, közreműködik a támogatási szerződés megkötésében, illetve megfelelő instrukciókkal készíti fel a pályázót a soros monitoring eseményekre.

A legfontosabb tehát, hogy olyan pályázatíró szakértőt válasszunk, aki szem előtt tartja az ügyfél céljait és a megbízónak valós szakértői szolgáltatásokat számláz ki.

tovább

Innováció, kutatás-fejlesztés

     -Nagyvállalatok is pályázhatnak

     -Támogatás nagysága: 15-500 millió Ft

     -Támogatás intenzitás: maximum 80% 

     -Tervezett meghirdetés 2011. II. negyedév

     -Elszámolható költségek:

                          -eszköz beszerzés 

                          -anyagköltség

                          -bér

                          -igénybevett szolgáltatások

                          -marketing költség

Innovatív KKV-k támogatása

-Támogatás nagysága: 5-15 millió Ft

    -Támogatás intenzitás: maximum 75%

    -Tervezett meghirdetés 2011. I. negyedév

    -Elszámolható költségek:

                          -innovációs tevékenységhez kapcsolódó eszközbeszerzés

Technológia korszerűsítés I. (csak mikro és kisvállalkozások)

    -Támogatás nagysága: 5-25 millió Ft

    -Támogatás intenzitás: maximum 40%

     -Tervezett meghirdetés 2011. I. negyedév

     -Elszámolható költségek:

                          -eszközbeszerzés

                          -IT

                          -irányítási rendszerek (pl. ISO)

Technológia korszerűsítés II.

    -Támogatás nagysága: 15-100 millió Ft

    -Támogatás intenzitás: maximum 35%

    -Tervezett meghirdetés 2011. II. negyedév

    -Elszámolható költségek:

                           -eszközbeszerzés

                           -infrastrukturális és ingatlan beruházási és bérleti költségek

                           -gyártási licenc, know-how beszerzések

                           -IT

                           -piacra jutás támogatása

                          -vállalati HR fejlesztés a projekthez kapcsolódóan

                          -tanácsadás

                          -irányítási rendszerek, szabványok bevezetésének támogatása

Technológia korszerűsítés III.

    -Nagyvállalatok is pályázhatnak

    -Támogatás nagysága: 100-1.000 millió Ft

    -Támogatás intenzitás: maximum 35%

    -Tervezett meghirdetés 2011. II. negyedév

    -Elszámolható költségek:

                          -eszközbeszerzés

                          -infrastrukturális és ingatlan beruházási és bérleti költségek

                          -gyártási licenc, know-how beszerzések

                          -IT

                          -piacra jutás támogatása

                         -vállalati HR fejlesztés a projekthez kapcsolódóan

                         -tanácsadás irányítási rendszerek, szabványok bevezetésének támogatása

                         -új munkavállalók bérköltsége

Logisztika

    -Nagyvállalatok is pályázhatnak

    -Támogatás nagysága: 25-500 millió Ft Támogatás intenzitás: maximum 50%

    -Tervezett meghirdetés 2011. I. negyedév

    -Elszámolható költségek:

                          -eszközbeszerzés

                          -infrastrukturális és ingatlan beruházási és bérleti költségek

                          -gyártási licenc, know-how beszerzések

                          -IT

                          -piacra jutás támogatása

                          -vállalati HR fejlesztés a projekthez kapcsolódóan

                          -tanácsadás irányítási rendszerek, szabványok bevezetésének támogatása

Munkahelyi képzés

    -Támogatás nagysága: 1-30 millió Ft

    -Támogatás intenzitás: maximum 80%

    -Tervezett meghirdetés 2011. I. negyedév

    -Elszámolható költségek:

                           -szakmai képzések

                           -idegen nyelvi képzések

TOVÁBBI INFORMÁCIÓ

Küldje el kérdéseit, fejlesztési terveit az konzultacio@mapi.hu email címre, és szakértőink visszahívják Önt, hogy a személyre szabott lehetőségekről további tájékoztatást adjanak!

Amennyiben személyesen szeretne kérdést feltenni, kérjük, keresse bizalommal kollégánkat, Havlik Adriennt az alábbi elérhetőségeken:

                      e-mail: adrienn.havlik@mapi.hu 

                      mobil: +36 20/224-4062

MAPI Magyar Fejlesztési Iroda Zrt.

tovább

Természetesen, nem állítható, hogy a 2011 elejére várt ÚSZT elődje (ÚMFT – Új Magyarország Fejlesztési Terv) deklaráltan „vállalkozás-ellenes” lett volna, hiszen több százmilliárd forintot szánt a KKV szektor kapacitásbővítő beruházásaira. Sajnos azonban a jó szándék kevésnek bizonyult, hiszen a piac mérete érdemben nem nőtt, a foglalkoztatottság és a beszállítói kapcsolatok száma csökkent, és – ami talán az egyik legfájóbb pont – a versenyképesség sem változott érdemben. Hogy mennyiben okolható ezért a gazdaságpolitikai stratégia hiánya, a túlbürokratizált pályázati rendszer, a rossz kommunikáció vagy a pályázóképes cégek – a válság hatására is – lanyha érdeklődése…? E kérdést most tegyük inkább félre.

Nézzünk bizakodva a jövőbe!

Mert másképp nem lehet, és mert a 200 oldalas Vitairat alapján egy biztos: a politika is a vállalkozásokban látja az előremenekülés egyetlen reális esélyét, s már az anyag első oldalán a vállalkozókat az állam „szövetségeseként” említi. A korábbi fejlesztési programokhoz képest az ÚSZT Vitairata a fejlesztési célokat is a vállalkozók valós szükséglete alapján igyekszik definiálni: meghaladva az új gép vagy eszköz beszerzésére összpontosító („pénzt öntünk a gazdaságba”) szemléletet, a „Hálót adj, ne halat!” elvére építve sokkal inkább az új piaci lehetőségek felkutatását és megragadását jelöli meg támogatandónak. Mindez üdvözlendő, és sokban emlékeztet a MAPI Zrt. által, 2010. májusában közzétett tanulmány, az „Újratervezés 2.0.1.0” koncepciójára.

Ugyanakkor nem elhanyagolandó, hogy a pályázati rendszer hatékonyságának másik nagy akadályát maguk a kiírások, az azokban megjelenő kritériumrendszer képezte. Az a bikkfanyelven megfogalmazott, súlyos kötelezettségeket előíró, bürokratikus dokumentáció, amin bizony számos, jobb sorsra érdemes vállalati projekt vérzett el. Pedig – az üzleti racionalitás világában – mindenki tudja, hogy „a csomagolás is számít”. Ha az állam még a közelgő határidő előtt hasznosítani akarja, (egy meghatározott körnek, de) „el akarja adni” az adott támogatást, akkor úgy kell azt a kiírást megfogalmazni, illetve olyan feltételeket kell benne támasztani, amit a „célcsoport” (a fejlődőképes magyar vállalkozó) megért és teljesíthetőnek fogad el.

Az elmúlt nyolc évben, sajnos, a MAPI azt tapasztalta, hogy sok – hazai és nemzetközi – cégvezető akár saját hátrányára is preferálja a zord, de számára kiszámítható pénzintézeti hitelkonstrukciókat. Pedig a banki segítséggel biztosított önrész kiegészítésére ott kelleti magát az a vonzó, 25-40%-nyi vissza nem térítendő uniós támogatás…

Kabáthoz a gombot!

Az ÚSZT Vitairata alapján most úgy tűnik, meghallgatásra talál a MAPI azon javaslata, miszerint a támogatásokat a kedvezményezett vállalkozások igényei szerint, micro- és kis-, közép-, illetve nagyvállalati kondíciós csomagokban, testre szabott eljárásrendben kell elérhetővé tenni. Fontos, hogy a pályázó vállalkozást ne kényszerítse a pályázati rendszer fölösleges adminisztrációra, saját működési modelljének megerőszakolására vagy akár – a jelenlegi anomáliákból adódó – „ügyeskedésre”. A MAPI tanulmányának „Vállalkozásfejlesztés 2.0.1.0” fejezete szerint a forrásokat és eszközöket a cégek működési modelljéhez igazodva kell elérhetővé tenni.

A mikro- és kisvállalkozások alapvetően nem projektekben, hanem beszerzésekben gondolkodnak, s e logikához szabott pályázati kiírásokat igényelnek: a kisebb összegű, egyszerű „vásárlások” támogatása gyorsan, egy egyszerű – a MAPI által ki is dolgozott – „söralátét pályázat” formájában megoldható. E támogatások kockázata jelentős lehet ugyan, de az ÚSZT-ben is hivatkozott, Nemzeti Kisvállalkozás Fejlesztési Hálózat aktivizálásával ellenőrzésük, vagy akár előzetes vizsgálatuk is megoldható. Hatékony – a kockázati tényezőket csökkentő – fegyelmező erő lehet még az APEH bevonása az utólagos ellenőrzésekbe.

A középvállalatokat jellemző, kisebb projektek esetében már a cégadatok mellett a projekt vizsgálata is indokolt. A cég „jósága” ez esetben alapkövetelmény, de a projekt bemutatása, a vállalások, a majdani eredmények jelentősége is lényeges szerepet kell, játsszon a pályázat értékelésében. Fontos, hogy itt már nem egyszerű beszerzésről, hanem komplex projektekről beszélünk: egy több százmilliós eszköz beszerzése nem képzelhető el a telephely fejlesztése, a dolgozók képzése, az új termék piacra vitele, esetleges apróbb termék-, technológiai vagy eljárásbeli innovációk nélkül.

A nagyobb projekteknél a cég – esetenként nemzetközi nagyvállalat – értékelése gyakorlatilag feleslegesnek is tekinthető, legfeljebb hazai tevékenysége, hozzájárulása a gazdasági teljesítményhez jelenthet releváns szempontot. Ezzel szemben maga a projekt, különös tekintettel annak jelentős térségi hatására, már alapos elemzés tárgya kell, hogy legyen. Az ilyen esetekben a MAPI szerint egy egyszerűbb megvalósíthatósági vizsgálat mellett, az elvárt eredmények részletes, számszerűsített rögzítése (és azok teljesülésének alapos ellenőrzése) a feladat.

A mellékelt táblázat a MAPI javaslatában szereplő, testre szabott támogatási eljárásokat ismerteti.

Nagyításhoz kattintson ide!

Az ÚSZT programjának MAPI által javasolt főbb eljárási jellemzői:

Intézményi környezet

A legjobb stratégia, a tökéletes programok és kiapadhatatlan támogatási forrás sem ér el eredményt, ha rossz hatásfokú az intézményrendszer működése. A MAPI tapasztalatai alapján az eljárásrendek egységes jogi szabályozása ellenére sajnos jelentős eltérések tapasztalhatók a pályázatok kiírása, értékelése, a szükséges dokumentáció és az eljárásrend vonatkozásában mind a mai napig.

Magyarországon a vállalkozások fejlesztését mintegy 30 állami szervezet „gondozza” lényegi koordináció nélkül. A kormányzat által elindított, intézményrendszeri koncentrációs intézkedések üdvözítő kezdetét jelezhetik egy régóta halogatott hatékonyságnövelő és költség-megtakarító folyamatnak. A 2010. nyara óta az MFB csoporthoz tartozó, alapvetően vállalkozás-fejlesztési szervezetek szinergikus átszervezése lehetőséget teremt egy új, egyablakos, KKV-kat segítő rendszer kialakítására.

(Sajtóinformáció)

tovább

Magyarországon mindenkinek elemi érdeke, hogy a rendelkezésre álló forrásokból a még le nem hívott közel 7000 milliárd forint a lehető leggyorsabban és a lehető legjobb módon kerüljön felhasználásra. A hazai helyzet még alaposabb ismeretének érdekében a MAPI ez év márciusában átfogó tanulmányt készített Újratervezés 2010 címmel. A tanulmányhoz a pályázatkészítő cég az uniós támogatások tárgyában célzott piackutatást végzett, amely során 10 régióközpont közel 200 vállalkozásának vezetőjét kérdezték tapasztalataikról. A május 28-ai konferencia apropója a tanulmány bemutatása volt, amely a készítők reményei szerint szélesebb körű társadalmi vitát vált majd ki. 

„Erősen bízunk abban, hogy a magunk szerény eszközeivel hozzájárulhattunk annak a történelmi esélynek a valóra váltásához, amit az Európai Unió által biztosított fejlesztési források hatékony felhasználása jelent hazánk gazdasági és társadalmi nyugatosodásának felgyorsításában.” – foglalta össze a MAPI szerepvállalását Essősy Zsombor. 

A kkv szektor a gazdaság motorja

A kkv-k élénkítése hiányzik a magyar gazdaságból, holott a szektorban 700 000 cég működik, és 3 millió ember dolgozik. Igaz, ennek a 700 000-nek alig 10%-a termelő vállalat. Gyakran hallani arról, hogy a multik munkahelyeket teremtenek, azonban arról nem készülnek statisztikák, hogy a tevékenységük következtében hány állás szűnik meg. „Bele kell nyúlni a gazdaság szerkezetébe, fel kell edzeni a kkv-kat, tőkét kell juttatni a kis, hazai cégeknek.” – mondta Krisán László, a KA-VOSZ Zrt. vezérigazgatója a május 28-ai konferencián.

A megszólaló szakértők egyetértettek abban, hogy tudatos piacépítésre van szükség a kis-és középvállalatok javára. „A kkv-kra ne arcnélküli, szegény rokonként, hanem a fejlesztéspolitika fontos szereplőiként tekintsünk.”– összegezte a célkitűzéseket dr. Csuhaj V. Imre, a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány kuratóriumának elnöke.

A termelő ágazatok fejlesztésének támogatása szintén kulcsfontosságú a magyar gazdaság számára. „Hangsúlyáthelyezésre van szükség nemzeti érdekek mentén, ki kell emelni a fontos szektorokat. A piaci folyamatokat pályára kell helyezni, és ha ez megtörtént, az állam kivonultat.” – vélekedett Krisán László. Elhangzott az is, hogy az elbírálás során fontos ügyelni arra is, hogy a területi és felhasználási korlátozások ne jelentsenek valós akadályokat a pályázatok szempontjából.

A kkv-k támogatásának azonban vannak időbeli korlátai is. Ha az elkövetkezendő három évben nem használjuk ki a lehetőségeinket, 2013 után a hazai kkv-knak a többi uniós vállalkozással is versenyezniük kell a források elnyeréséért. 

A jelenlegi szabályozás nem kedvez a kkv-knak 

2007 és 2013 között Magyarország 22,4 milliárd eurós uniós támogatásban részesül, hogy felzárkózhasson a fejlett országokhoz. Kulcsfontosságú azonban, hogy a pénzek eljussanak oda, ahol a legjelentősebb mértékben járulnak hozzá a gazdaság növekedéséhez. „Ha a 2013-ig hátralévő években nem sikerül világosan megfogalmazott és a végrehajtásban is érvényesített prioritások mentén dinamizálni a fejlesztési források felhasználását, ezt a lehetőséget elszalasztott esélyként fogják említeni a majdani történelemkönyvek.” – vélik a tanulmány készítői. 

A bonyolult pályázati feltételek azonban hátrányosan érintik a kkv-kat, a mikrovállalkozások számos pályázatból gyakorlatilag ki vannak zárva. De vajon miért alakult ki ez az átláthatatlan, hatékonysági mutatókkal nehezen leírható intézményi háló? A válasz a rosszul értelmezett intézményi logikában keresendő. 

Essősy Zsombor elmondta, többek között átláthatóbb pályázati feltételekkel lehetne segíteni a kkv-kat. „Miért csináljunk valamit bonyolultan, ha egyszerűen is lehet?” – vélekedett a MAPI vezérigazgatója. A konferencián közzétett tanulmányban szerepel a MAPI – az Új Magyarország Fejlesztési Tervre (ÚMFT) vonatkozó – 4 dimenziós megújítási modellje, amely jelentősen növelheti Magyarország versenyképességét és az uniós fejlesztési források felhasználásának hatékonyságát, gyorsaságát. 

A pályázók mindössze 2% az, aki nem kap semmit 

A közelmúltban meglepően sokan nyertek pályázati pénzeket. A MAPI felméréséből kitűnik, hogy a megkérdezett cégek 74 %-a nyert mindegyik beadott pályázatával, illetve hogy azoknak a száma, akiknek egyetlenegy támogatási kérelme sem jár sikerrel, mindössze 2%.
Érdekesség, hogy a cégek 41 százaléka nem tudja, miért utasították el a pályázatát. A megkérdezettek 24%-a „egyéb” okokra hivatkozik, 8% úgy véli, a pályázatíró cég követett el hibát, 14% az elbírálás szakszerűtlenségét jelölte meg az elutasítás okaként, 22% pedig úgy látja, a téves projektelgondolás miatt nem nyert a pályázata.

tovább

Magyarország a hatásaiban még teljesen le nem zárult pénzügyi válságból egy olyan ingatag egyensúlyi helyzetbe jutott, amely a jelenlegi fejlesztéspolitika eszközeivel továbblépésre nem ad lehetőséget. A hazai gazdaság számára a válságból való kilábalás, illetve a társadalmi és morális felemelkedés beindításának legfontosabb eszköze az Európai Uniós források hatékony felhasználása.

Elérkeztünk a 2007-2013 támogatási időszak feléhez - ideje megvonni a mérleget.

A TÉMÁK
• Hogyan hasznosult az eddig lekötött 3,5 ezer milliárd forint?
• Mely fejlesztési területek játszanak meghatározó szerepet Magyarország jövője szempontjából?
• Hogyan alakítható ki egy hatékony, a forrás-felhasználókat kiszolgáló, a kormányzati fejlesztési stratégiával harmonizáló támogatási rendszer?

A MAPI kezdeményezésére május végén megrendezésre kerülő konferencia megoldási opciókat, kész válaszokat kínál a kormányzat számára. A december óta folyó munka 4 pillérre épül. Ezek:

• 7 év támogatásközvetítési projektmenedzsment tapasztalata, a MAPI Zrt. több mint 40 fős csapatának bizonyított szaktudása,
• a több száz pályázó és ügyfél megkérdezésével elvégzett, a hazai pályázati rendszerrel kapcsolatos véleményeket összegző piackutatás eredménye,
• az ország 10 kiemelt településén a régiók vezető vállalkozóinak részvételével megtartott konzultáció-sorozat tapasztalatai,
• közel 100 szakértő és intézményi tanácsadó szakvéleménye.

A rendezvényen való részvétel előzetes regisztrációhoz kötött, részvételi díj 50.000+ÁFA. Kapcsolattartó: Nagy Szabolcs, e-mail: szabolcs.nagy@mapi.hu .

tovább

Nos, bizonyosan érti a T. Olvasó, hogy mire akartunk utalni ezzel a párhuzamos példával. Nem is olyan rég a Budapesti Corvinus Egyetem kutató csoportja végzett egy felmérést az EU-támogatások hazai felhasználásának hatékonyságáról a kis- és középvállalkozások részére kiírt pályázatok esetében. Ebből a tanulmányból az derült ki, hogy még a nyertesek jelentős százaléka is csalódottnak érzi magát.

A legtöbben még mindig az ügyintézés lassúságát tartják aggályosnak, mások a sokszor irreálisan magas banki tranzakciós díjakat. Az is érdekes, hogy a nyertesek 42 %-a úgy nyilatkozott, egyáltalán nem érte meg pályázni. Azok viszont, akik úgy vélték, előnyös volt a pályázati részvétel, megdöbbentően alacsony számban (50 % alatt) pályáztak újból az elmúlt 5 évben. A kutatást vezető Nagy Sándor Gyula, a Corvinus Egyetem adjunktusa úgy nyilatkozott, hogy „Ez komoly figyelmeztetés a hazai európai uniós pályázati rendszernek!”.

tovább

Kiút pedig van! Kitörési lehetőséget jelenthet a finanszírozási problémákkal küszködő kkv-k számára a mintegy 8000 milliárd Ft értékű uniós támogatás, amit Magyarországon a 2007-2013 közötti időszakban van lehetőség igénybe venni fejlesztésre.

Ennek az összegnek még csak kisebb hányada került lekötésre, így sokakban felmerülhet a kérdés, vajon mi tarthatja vissza a támogatásra esélyes vállalkozásokat attól, hogy az egyre nehezebben megszerezhető és sokkal kedvezőtlenebb feltételrendszerű hitelek helyett éljenek ezzel a lehetőséggel.

tovább