A pályázatírás eleinte a könyvelők, az adminisztrációs munkatársak, illetve a marketingesek feladata volt, a vállalkozásfejlesztéssel foglalkozó menedzsment munkatársai ritkán vettek részt a munkában. A vállalkozások csak akkor kezdtek pályázatíró szakemberekhez fordulni, amikor felismerték, hogy a támogatások elnyerésére reális esély van. Idővel egyre jelentősebb számú szakember kezdett dolgozni ezen a területen, azzal kapcsolatban azonban, hogy milyen szolgáltatásokat nyújtson egy pályázatíró cég, manapság sincsen teljes egyetértés.

Miért kell fizetni és miért nem?

A pályázatíró cégnek természetesen ismernie kell az összes futó pályázatot, az ügyfél cégreszabott igényeit, elvárásait – ezek azonban még nem szolgáltatások, mindössze annak feltételei.

Egyes – főleg komplex, több finanszírozási opciót kínáló fejlesztések esetében – cégre szabott pályázati stratégiát is szokás készíteni. Ilyenkor – azonban csak abban az esetben, ha az ügyfél valóban jogosult a támogatásra – indokolt lehet az anyagi ellentételezés. Természetesen, amennyiben a pályázati stratégia elkészítéséért fizetni kell, a pályázatíró cégnek ezt előre kell jeleznie.

Nem indokolt havidíjat kérni pályázatfigyelésért sem: egyrészt azért nem, mert a kiírások elérhetőek az interneten, illetve azért sem, mert a pályázatíró cég is érdekelt abban, hogy az ügyfél tudomást szerezzen a releváns pályázatokról, hiszen valós, szakértői bevételre csak ilyen módon tehet szert.
A támogatás mértéke nagyban függ a választott pályázati konstrukciótól, ezért fontos, hogy a pályázatíró egységként kezelje a finanszírozást, és – a különböző üzleti célok és pályázati feltételek összehangolásával – a lehetséges támogatási maximumot érje el.

Mi a helyzet a projektmenedzsmenttel?

Fontos az is, hogy a támogatási összeg elnyerése után a pályázatíró ne hagyja magára az ügyfelet, hiszen a pályázó célja nem a pályázati dokumentáció összeállítása, hanem a projekt megvalósítása.

A projektek megvalósítása általában több évet vesz igénybe, ezért lényeges, hogy a pályázatmenedzselő cég az egész folyamat során segítse ügyfelét abban, hogy eligazodjon a bürokrácia útvesztőiben, illetve hogy képes legyen folyamatosan eleget tenni soros adatszolgáltatási kötelezettségeinek.

A projekt megvalósulásának időszaka alatt elvárható, hogy a pályázatíró cég egy dedikált kapcsolattartó rendelkezésre állását biztosítsa, aki megválaszolja az ügyfél kérdéseit, közreműködik a támogatási szerződés megkötésében, illetve megfelelő instrukciókkal készíti fel a pályázót a soros monitoring eseményekre.

A legfontosabb tehát, hogy olyan pályázatíró szakértőt válasszunk, aki szem előtt tartja az ügyfél céljait és a megbízónak valós szakértői szolgáltatásokat számláz ki.

tovább

A nyertes pályázatok közel 70 százaléka súlyos csúszásokkal valósul meg, aminek egyrészt a gazdasági feltételek megromlása, másrészt a nem megfelelő pályázati projektmenedzsment az oka. A „nyerés” tehát szükséges, de nem elégséges feltétele a támogatási összeg lehívásának, amely főleg a kevésbé tőkeerős vállaltok esetében kulcsfontosságú lehet. 

A 2007 és 2013 közötti időszak során elérhető 8000 milliárd forint támogatásból eddig 3500 milliárd értékben születtek nyertes pályázatok. A kiírók sok esetben olyannyira számítanak a formai, illetve projektmenedzsmentbeli hibákra, hogy a támogatási keretnél magasabb összegben „osztanak” támogatásokat. Megfontolandó információ, hogy az elmúlt évek adatai azt mutatják, hogy noha túl vagyunk a támogatási időszak felén, eddig a támogatási keretnek mindössze 14 százalékát tudták lehívni a nyertes pályázók. A kifizetések a legtöbb esetben cégösszeomlások miatt, a pályázók projektmenedzsmentbeli hibáiból, illetve a hazai túlbürokratizált pályázati rendszer akadályain hiúsultak meg.

A legtöbb hiba formai hiánypótlással javítható, azonban vannak olyan „bakik”, amelyek esetében a pályázat el sem jut az elbírálókig, hanem olvasatlanul elutasításra kerül. A kezdő pályázó cégvezetők többsége ezen formai követelmények betartását elrettentőnek tartja. A MAPI (Magyar Pályázatkészítő Iroda Zrt.) – az egyik legnagyobb hazai pályázatkészítő cég – vezérigazgatója, Essősy Zsombor lapunknak elmondta, a cég 98 százalékos sikerrátáját elsősorban annak köszönheti, hogy nem engedi el a Megbízó kezét a pályázat elbírálását követően, hanem tanácsadóként végigkíséri ügyfelét a projekt teljes életciklusán: az alapötletre épülő, életképes projekt megtervezésétől a pályázati projektmenedzsment lépésein át egészen a monitoring időszak lezártáig. 

A projektmenedzsment cég segítsége nélkül boldogulni próbáló cégvezetőt könnyen kétségbe ejtheti a több mint 80 formai kritérium, amelynek a pályázattal eleget kell tenni. A másik buktató a projekt időtartama: a kevéssé tőkeerős cégek nehezen birkóznak meg azzal, hogy a dedikált erőforrásokat gyakran rendkívül hosszú távra kell ütemezni. 

A MAPI vezetője elmondta, pályázati projektmenedzsment szolgáltatást azért érdemes igénybe venni, mert így a vonatkozó feladatok 80 százalékától mentesül a pályázó. Az adminisztratív pontosság mellett a MAPI a megfelelő formai kritériumok határidős teljesülését garantálja az ügyfeleknek, illetve proaktív, a problémamegoldásra összpontosító szaktanácsadóként közreműködik mind a tervezés, mind pedig a megvalósítás időszakában. A MAPI sikerdíjas konstrukcióban dolgozik, így a projekt eredményességében mindkét fél – pályázó és tanácsadó – kiemelten érdekelt.

tovább

Magyarországon mindenkinek elemi érdeke, hogy a rendelkezésre álló forrásokból a még le nem hívott közel 7000 milliárd forint a lehető leggyorsabban és a lehető legjobb módon kerüljön felhasználásra. A hazai helyzet még alaposabb ismeretének érdekében a MAPI ez év márciusában átfogó tanulmányt készített Újratervezés 2010 címmel. A tanulmányhoz a pályázatkészítő cég az uniós támogatások tárgyában célzott piackutatást végzett, amely során 10 régióközpont közel 200 vállalkozásának vezetőjét kérdezték tapasztalataikról. A május 28-ai konferencia apropója a tanulmány bemutatása volt, amely a készítők reményei szerint szélesebb körű társadalmi vitát vált majd ki. 

„Erősen bízunk abban, hogy a magunk szerény eszközeivel hozzájárulhattunk annak a történelmi esélynek a valóra váltásához, amit az Európai Unió által biztosított fejlesztési források hatékony felhasználása jelent hazánk gazdasági és társadalmi nyugatosodásának felgyorsításában.” – foglalta össze a MAPI szerepvállalását Essősy Zsombor. 

A kkv szektor a gazdaság motorja

A kkv-k élénkítése hiányzik a magyar gazdaságból, holott a szektorban 700 000 cég működik, és 3 millió ember dolgozik. Igaz, ennek a 700 000-nek alig 10%-a termelő vállalat. Gyakran hallani arról, hogy a multik munkahelyeket teremtenek, azonban arról nem készülnek statisztikák, hogy a tevékenységük következtében hány állás szűnik meg. „Bele kell nyúlni a gazdaság szerkezetébe, fel kell edzeni a kkv-kat, tőkét kell juttatni a kis, hazai cégeknek.” – mondta Krisán László, a KA-VOSZ Zrt. vezérigazgatója a május 28-ai konferencián.

A megszólaló szakértők egyetértettek abban, hogy tudatos piacépítésre van szükség a kis-és középvállalatok javára. „A kkv-kra ne arcnélküli, szegény rokonként, hanem a fejlesztéspolitika fontos szereplőiként tekintsünk.”– összegezte a célkitűzéseket dr. Csuhaj V. Imre, a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány kuratóriumának elnöke.

A termelő ágazatok fejlesztésének támogatása szintén kulcsfontosságú a magyar gazdaság számára. „Hangsúlyáthelyezésre van szükség nemzeti érdekek mentén, ki kell emelni a fontos szektorokat. A piaci folyamatokat pályára kell helyezni, és ha ez megtörtént, az állam kivonultat.” – vélekedett Krisán László. Elhangzott az is, hogy az elbírálás során fontos ügyelni arra is, hogy a területi és felhasználási korlátozások ne jelentsenek valós akadályokat a pályázatok szempontjából.

A kkv-k támogatásának azonban vannak időbeli korlátai is. Ha az elkövetkezendő három évben nem használjuk ki a lehetőségeinket, 2013 után a hazai kkv-knak a többi uniós vállalkozással is versenyezniük kell a források elnyeréséért. 

A jelenlegi szabályozás nem kedvez a kkv-knak 

2007 és 2013 között Magyarország 22,4 milliárd eurós uniós támogatásban részesül, hogy felzárkózhasson a fejlett országokhoz. Kulcsfontosságú azonban, hogy a pénzek eljussanak oda, ahol a legjelentősebb mértékben járulnak hozzá a gazdaság növekedéséhez. „Ha a 2013-ig hátralévő években nem sikerül világosan megfogalmazott és a végrehajtásban is érvényesített prioritások mentén dinamizálni a fejlesztési források felhasználását, ezt a lehetőséget elszalasztott esélyként fogják említeni a majdani történelemkönyvek.” – vélik a tanulmány készítői. 

A bonyolult pályázati feltételek azonban hátrányosan érintik a kkv-kat, a mikrovállalkozások számos pályázatból gyakorlatilag ki vannak zárva. De vajon miért alakult ki ez az átláthatatlan, hatékonysági mutatókkal nehezen leírható intézményi háló? A válasz a rosszul értelmezett intézményi logikában keresendő. 

Essősy Zsombor elmondta, többek között átláthatóbb pályázati feltételekkel lehetne segíteni a kkv-kat. „Miért csináljunk valamit bonyolultan, ha egyszerűen is lehet?” – vélekedett a MAPI vezérigazgatója. A konferencián közzétett tanulmányban szerepel a MAPI – az Új Magyarország Fejlesztési Tervre (ÚMFT) vonatkozó – 4 dimenziós megújítási modellje, amely jelentősen növelheti Magyarország versenyképességét és az uniós fejlesztési források felhasználásának hatékonyságát, gyorsaságát. 

A pályázók mindössze 2% az, aki nem kap semmit 

A közelmúltban meglepően sokan nyertek pályázati pénzeket. A MAPI felméréséből kitűnik, hogy a megkérdezett cégek 74 %-a nyert mindegyik beadott pályázatával, illetve hogy azoknak a száma, akiknek egyetlenegy támogatási kérelme sem jár sikerrel, mindössze 2%.
Érdekesség, hogy a cégek 41 százaléka nem tudja, miért utasították el a pályázatát. A megkérdezettek 24%-a „egyéb” okokra hivatkozik, 8% úgy véli, a pályázatíró cég követett el hibát, 14% az elbírálás szakszerűtlenségét jelölte meg az elutasítás okaként, 22% pedig úgy látja, a téves projektelgondolás miatt nem nyert a pályázata.

tovább