Az 1998 és 2002 közötti időszakban a 39 százalékról 25 százalékra csökkent az államadósság devizahányada – ez jelentős mértékben csökkentette az ország sérülékenységét. A terv készítőinek célja ezt alapul véve többek között annak az évi 1100 milliárd forintnak a csökkentése, amelyet jelenleg kamatfizetésre költenek. Az ilyen módon felszabaduló forrásokat lakásépítési támogatásokra, családi támogatásokra, az áfa-terhelés csökkentésére, a társasági adó, illetve az szja csökkentésére, valamint a munkaadói és munkavállalói járulékok csökkentésére kívánják fordítani. 

A magas államadósságért, illetve a teljes – vagyis háztartásokat és a vállalatokat is figyelembe vevő – külső adósságért a terv készítői többek között a felfutó deviza alapú hitelezést és az államadósság külső forrásból történő finanszírozását teszik felelőssé.

A cél egy olyan terv kidolgozása volt, amely egyszerre veszi célba az államadósság csökkentését, a gazdasági- és társadalmi élet alacsony hatékonysággal működő területeinek átszervezését, illetve amely elősegíti a gyors ütemű gazdasági növekedés beindulását. A készítők 2014 végére 82 százalékról 65-70 százalék alá tervezik szorítani az államadósságot.

Az új alkotmány olyan – közpénzügyi – passzusokat is tartalmaz, amelyek az államadósság maximumát a hazai össztermék 50 százalékában határozzák meg, ilyen módon akadályozva meg az ország újabb eladósodását.

A terv készítői a hangsúlyt a gazdasági növekedés beindítására kívánják helyezni. Ezt a cél hivatott segíteni az Új Széchenyi Terv is, amelynek egyik legfőbb célja a magyar kis- és középvállalkozások támogatása.

A Széll Kálmán Terv készítői úgy vélik, az adósságcsapdából való kilábalás fontos lépése a foglalkoztatás bővítése, mivel a magyar gazdaság növekedési problémái mögött az Európában kirívóan alacsony foglalkoztatási szint áll. Ennek érdekében a gazdaság, a társadalom és az állam működését munkaközpontúvá kívánják alakítani. A cél az 55 százalékos jelenlegi foglalkoztatási szint 70-ra történő emelése.

A vállalkozások támogatása

A terv készítői úgy vélik, a vállalkozások többek között az adósságok miatt cipelnek aránytalanul magas terheket. A cégek helyzetét az is nehezíti, hogy a magas jegybanki alapkamat következtében magasak a hazai hitelfelvétel költségei.

A Nemzetgazdasági Minisztérium 2011. december 31-ig megalkotja azokat a további lépéseket, amelyek a vállalkozások adósságterhének további csökkenéséhez vezetnek, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium pedig 2011. december 31‐ig megalkotja azokat a jogszabályokat, amelyek a végrehajtási és felszámolási eljárások gyorsítása és átláthatóvá tétele révén csökkentik a vállalkozások terheit.

A foglalkoztatás bővítése mellett a Széll Kálmán Terv a segélyezés, a nyugdíjrendszer, a közösségi közlekedés, az államapparátus, az oktatási rendszer, az egészségügyi rendszer, illetve a közmunkaprogramok átszervezésével is foglalkozik.

(folyt. köv.)

tovább

Melyek a program főbb pillérei?

Számos hazai vállalkozó egybehangzó véleménye szerint az eddigi jogszabályok ellehetetlenítették a becsületes munkát végezni vágyó cégek működését. Sokan azzal indokolták a magas adókat, hogy a költségvetés nem megfelelően gazdálkodott. A hazai kis-és középvállalatok élénkítésének érdekében az Új Széchenyi Terv szakértői kidolgozták a Kormány vállalkozáspolitikáját, amelynek három fő pillére – a vállalkozásbarát államműködés kialakítása, a vállalkozások tisztességének erősítése, illetve az állam és a vállalkozók közötti szövetség megerősítése. A vállalkozásoknak nyújtott kedvezmények eredményeként megvalósuló tőkefelhalmozódás növeli majd a munkaerő iránti keresletet a kkv szektorban.– tudtuk meg az Új Széchenyi Tervből. 

Foglalkoztatás bővítést terveznek

A munkaadói és munkavállalói járulékokból befolyó évi közel 200 milliárd forint fele passzív ellátásokra megy el. A Kormány ezt csökkentendő az alacsony képzettségűek foglalkoztatási lehetőségeit kívánja javítani – ezzel párhuzamosan a passzivitásra ösztönző támogatási elemek csökkentését is tervezi. A 25 és 64 év közötti korosztály egynegyedét kitevő csoport kilátásai hazánkban különösen kedvezőtlenek. Az alacsony képzettségűek munkavállalási lehetőségeinek, illetve hajlandóságának kudarca, valamint a csoport fokozott bűnelkövetési halandósága, komoly anyagi és erkölcsi terhet ró az adófizetőkre. – tájékoztat az Új Széchenyi Terv. 

Mivel az alacsonyan képzettek elhelyezkedését elsősorban a munkalehetőségek hiánya gátolja, ennek a csoportnak a problémáit viszonylag egyszerűen meg lehet oldani munkahelyteremtéssel. Az olcsó, képzetlen munkaerőt aligha kívánatos, ha Magyarországgal azonosítja a nemzetközi közvélemény, ezért a foglalkoztatás bővítése mellett a szakképzés fejlesztése is kiemelt szerepet kell, hogy kapjon – ez szintén szerepel az Új Széchenyi Tervben. A képzési-és átképzési programok, illetve a munkahelyteremtés együttes alkalmazása jelentősen hozzájárulhat a munkanélküliség visszaszorításához a hátránnyal küzdő régiókban. 

A tervezett 1 millió új munkahelyet elsősorban a felsőfokú végzettség nélküliek számára kívánják létrehozni. Ez annál is inkább szükséges, mert – mivel a középfokú végzettséggel rendelkezők helyét gyakran a diplomások töltik be – a csak középiskolát végzettek a jelenlegi helyzetben gyakorlatilag képtelenek elhelyezkedni. A Kormány célja, hogy a nem- foglalkozatott munkaerőt az építőipar, a turizmus és a mezőgazdaság szívja föl. Ennek megfelelően ezek az ágazatok a vállalkozáspolitika kiemelt figyelmére számíthatnak. A Kormány tervei között szerepel a kreatív iparágak – illetve az európai és globális szolgáltató központok létesítésének – támogatása, valamint a rugalmas foglalkoztatást elősegítő intézkedések meghozatala.

A terhek csökkentése 

A vállalkozások stabilitását elősegítendő a Kormány csökkenteni kívánja a cégek bürokratikus terheit. A magyar cégek adminisztrációs költségei kétszer nagyobbak, mint az egyszerű adminisztrációval működő országok vállalataié, így a terhek csökkentése – amely szükségszerűen az államháztartás kiadásait is csökkenti –, közvetetten hozzájárul ahhoz, hogy az adók alacsonyan tarthatóak legyenek. A Kormány ezen a téren „felezést” tervez, a cél az, hogy a maihoz képest fele ennyi időt és pénzt vigyen el a vállalati ügyintézés. 

Átfogó reformot terveznek az adó-és járulékterhek csökkentésének területén is. A (nyereségesen működő cégek esetében) a társasági adó 19-ről 10 százalékra történő csökkentését további adóváltozások követik majd. Az Új Széchenyi Terv a tb-járulék kulcsának – egyes csoportokra vonatkozóan – akár 10 százalékponttal történő csökkentésére is kitér. A javaslat, megvalósulása esetén, könnyítést jelent majd a középvállalkozásoknak – a mikrovállalatok terheinek enyhítése érdekében azonban további csökkentésre lehet szükség. Az Új Széchenyi Terv kitér a minimálbér átlagbérhez viszonyított arányának csökkentésére is, így elképzelhető, hogy a minimálbéren foglalkoztatott alkalmazottak esetében az e két intézkedés által biztosított könnyítés már számottevő segítséget jelent majd. 

Hazai cégek védelme, fejlesztése 

Az Új Széchényi Tervből megtudtuk, a Kormány célja, hogy visszaállítsa a kisvállalkozói tőkejuttatási programokat. Kiemelt szerepet kap majd a kezdő vállalkozások támogatása, a legtöbb újonnan induló cég ugyanis nem képes banki hitelhez jutni. 

A hazai piac védelme szintén előkelő helyen szerepel az új Kormány célkitűzései között. A versenyfelügyelet mellett kiemelt hangsúlyt kap majd a fogyasztóvédelem, hisz a gyengébb minőségű import termékek – amelyek gyakran az egészségre is fokozottan veszélyesek –, tájékoztatás hiányában kiszorítják a magyar termékeket a hazai piacról. A minőségi termékeket gyártó magyar cégek védelmében hathatós eszköz lehet a fogyasztók tájékoztatása. 

A multik versenyelőnyét fékezendő a Kormány a jelenleg rendelkezésére álló eszközök hatékonyabb alkalmazásával kívánja szabályozni a fizetési határidőket – sőt, amennyiben szükséges, további szabályozási eszközöket is kész bevezetni a kis-és középvállalatok érdekének védelmében. 

Összességében a tervezett intézkedések főként a hazai kis-és középvállalatok – illetve a foglalkoztatás bővítésén keresztül közvetve az egész ország – érdekeit szolgálják. A program ugyanakkor komolyan épít a vállalkozók aktív részvételére, közreműködésére. Ennek megfelelően az Új Széchenyi Terv részletesen foglalkozik az ország gazdaságába vetett bizalom helyreállításával és a vállalkozói presztízs emelésével. A Kormány elsőként vállalkozásbarát környezetet, alacsony adókat, illetve könnyen elérhető támogatásokat ajánl „szövetségeseinek”.

tovább

Egymillió új adózó munkahelyet teremtenek 

Az Új Széchenyi Terv legfőbb célkitűzése a foglalkoztatás dinamikus növelése – tíz esztendő alatt egymillió új adózó munkahelyet akarnak létrehozni Magyarországon. A munkahelyteremtésen túl azonban az új gazdaságpolitika lényege az, hogy a megalkotói által szocialista újraelosztási politikának nevezett korábbi programokat egy növekedéspárti gazdaságpolitika váltsa fel. 

Az Új Széchenyi Terv megalkotásán csaknem másfél éve dolgoznak, több mint 70 munkacsoport keretében mintegy 500 elemző és kutató gazdasági szakember működött közre. A Kormány, ahogy a program előkészítésébe, úgy annak megvalósításába is alapvetően a kis-és középvállalatokat kívánja bevonni. „A vállalkozók lehetőséget és előrelépést, a jobbra vágyó emberek munkalehetőséget, a tudást és a szorgalmat elismerők jövedelmet, rendet, jó iskolát, megfelelő egészségügyi ellátást kapnak.” – hangzott el a fórumon. A Kormány nyitott arra, hogy az Új Széchenyi Tervet a vállalkozók, az önkormányzatok és a különböző kistérségek programjaival, projektjeivel, javaslataival egészítse ki.

Átcsoportosítják a forrásokat 

A Kormány alapjaiban kívánja alakítani az uniós források elosztásának és pályázatainak rendszerét. A 2007-2013 közötti időszakban Magyarország számára elérhető uniós források értéke összesen 7870,17 milliárd forint. Ebből jelenleg 1828,8 milliárd Ft szabad forrás áll rendelkezésre, 1480,2 milliárd futó projekt, és 4126,5 milliárd Ft kötelezettségvállalással elindított projekt mellett. Az új gazdasági program megalkotói szerint nem az állami szervek és nem a minisztériumok feladata, hogy kitalálják, milyen pályázatokra van szüksége a vállalkozóknak és az önkormányzatoknak, hanem a pályázónak, a vállalkozónak és az önkormányzatoknak kell megfogalmazniuk azokat a célokat, amelyek megvalósításához állami segítséget kívánnak igénybe venni. 

A kkv szektor számára azonnal mobilizálható források értéke a forrástérkép adatai alapján jelenleg 155 milliárd Ft, amely a Gazdasági Operatív Program és a Regionális Operatív Programok keretében áll rendelkezésre. A fenti összeg azonnal igénybe vehető eszköz a kis- és középvállalkozások megsegítésére.

41 milliárd forintot szabadíthatnak fel

A Kormány összesen mintegy 477 milliárd forint értékű projektforrás visszavonására, illetve tartalmi felülvizsgálatára vonatkozó javaslatot tekintett át. A vizsgálat eredményeképpen összesen 41 milliárd forint uniós támogatás felszabadítására kerülhet sor a jövőbeni intézkedéseknek köszönhetően. A források felszabadításával lehetőség nyílik majd az Új Széchenyi Terv prioritásaihoz szervesen illeszkedő projektjavaslatok megvalósítására. 

Várják a javaslatokat! 

Az Új Széchenyi Terv 2011. január 15-én indul útjára. „A terv messze nincs kész. A következő hetek, hónapok feladata, hogy a gazdaság szereplőivel együttműködve készítsük el az Új Széchenyi Tervet, és alakítsuk át az azt támogató pályázati rendszert.” – hangzott el a fórumon. Az üzleti élet szereplőitől a javaslatokat 2010. szeptember 15-ig várják a szechenyiterv@ngm.gov.hu mail címre. Éljünk a lehetőséggel, küldjük el észrevételeinket a fenti e-mail címre!

tovább