A Tisza Cipő azon cégek közé tartozik, amelyet nem sodort el a történelem vihara. A vállalatot, amely a szocializmus első két évtizedében elsősorban állami megrendeléseket teljesített, az 1930-as években alapították. A hetvenes években a gyár sikeres működésének köszönhetően óriásira nőtt: a Tisza üzemében több mint 10 millió pár cipő készült évente, sőt, az Adidas is itt gyártatta lábbelijeit, amelyeket az egész világon értékesített. A márka sikeréről, illetve a cég terveiről Vidák Lászlót, a Clash Kft. tulajdonosát kérdeztük.

tovább

Klasszikus sikersztorik nem csak Amerikában születnek. Az olyan legendás vállalkozók, mint Guglielmo Marconi, a rádió atyja, illetve Akio Morita, a Sony alapítójának sikertörténete szülőhazájukban indult.

Az 1860-as évek a nagy lehetőségek időszaka volt Észak-Amerikában. John D. Rockefeller szegénynek született, gyermekként pulykát árult, fiatal felnőttként pedig félmillió dollárt keresett azzal, hogy farmereket forgalmazott. A vállalkozó később a történelem leggazdagabb embere lett – és a Standard Oil céggel – megteremtette a modern olajipart. A vállalatot végül 1911-ben az amerikai legfelsőbb bíróság megszüntette: utódjaként azonban számos ismert világcég jött létre.

Rockefeller idővel több olajtársaságot felvásárolt, így hamarosan eljutott odáig, hogy az USA olajiparának 90 százalékát birtokolta. Sokan támadták, többek között ezért is fordított kiemelkedően magas összeget jótékonyságra: a vállalkozó összesen 550 millió dollárt adományozott a rászorulóknak, sőt, később egyetemet is alapított.

A rádió atyja olasz volt

Ma már a legtöbbek számára egyértelmű a hatékony kommunikáció jelentősége, Guglielmo Marconi idején azonban sokan nem értették az információáramlás fontosságát. A „rádió atyja” nélkül bizonyára más lett volna a modern világ, hiszen a tömegmédia első eszközét Marconi tette ismert termékké. 

Az olasz származású Marconi – aki 1897-től egyre sikeresebb és egyre vitatottabb alakja a nemzetközi üzleti életnek – Angliában alapította első cégét. Látványos eredményei ellenére a vállalkozó sikertörténete azért nem folytatódott, mert Marconi aktívan támogatta Mussolinit.

Az USA-ban Marconi évtizedekig pereskedett Nikola Teslával a rádió feltalálójának címéért. Végül a szabadalmi pert elvesztette, a Nobel-díj, az üzleti sikerek, illetve az, hogy a Titanicon cégének rádiósai dolgoztak, megmaradt az olasz vállalkozó számára.

Kitalált név a valódi sikerért

Akio Morita neve sokak számára kevéssé ismert, pedig az általa alapított és sikerre vitt vállalat az egyik legismertebb brand ma is. Tehetős család sarja volt, de teljesen új területen aratta sikereit: a szórakoztatóelektronika volt a szenvedélye. Morita kiváló üzleti érzéke, elszántsága nélkül sem sikerei, sem a Sony név nem született volna meg.

A Tokyo Tsushin Kogyo vállalatot Morita 1946-ban alapította üzlettársával. A cég magas minőségű termékeinek – többek között az első tranzisztoros rádiónak – köszönhetően hamarosan sikeressé vált. 1958-ban Morita úgy döntött, hogy cége új névvel és arculattal még komolyabb sikereket érhetne el a nemzetközi piacon. A Sony névre a latinos hangzású sonous és az amerikai sonny-boy kifejezés miatt esett a választása. Döntését üzletfelei eleinte ellenezték.

A cégvezető a hatvanas évek elején – a Sony vezető piacára – az USA-ba költözött, ahol azonnal felismerte, hogy a fiatalok azt szeretnék, bárhová magukkal vihessék kedvenc zenéiket. A nyolcvanas években a Sony-nak sikerült is a walkmannel megvalósítania ezt az elképzelést, amellyel egyébként megalapozta legnagyobb üzleti sikerét is.

Henry Ford volt a legnagyobb üzletember?

Negyvenévesen, 28 ezer dollárból alapította cégét Henry Ford. A vállalkozás olyannyira sikeresnek bizonyult, hogy harminc évvel később a világ minden harmadik autója a Ford üzemében készült. A legendás vállalkozó ráadásul a gyártás során olyan módszereket, előírásokat, munkamegosztást alkalmazott, amelyek úttörőnek számítottak a maga korában.

A cégvezető a gyártás teljes folyamatát kézben tartotta: ennek szintén szerepe volt páratlan sikersztorijában, ahogyan annak is, hogy egész pályája során kiemelten méltányolta magasan képzett mérnökei szakértelmét. Henry Ford üzletemberi nagyságát nem lehet eltúlozni, a Fortune magazin szerint egyenesen ő volt az évszázad üzletembere.

tovább

Nem üzleti vállalkozásként indult, néhány év alatt mégis a leglátogatottabb hazai oldal lett. Két évvel megelőzte a Facebookot, és több mint egymilliárd forintért adták el. Az iWiW Magyarországon az online sikersztori szinonimája.

Meglepő siker

A WIW, azaz a magyar Who is Who publikus változata 2002. április 14-én indult. Kitalálóját, Várady Zsoltot elsősorban nem a pénzcsinálás, vagy egy kiemelkedő látogatottságú oldal megalkotása motiválta, hanem a tudományos érdeklődés.

A szociológiai indíttatás lényege az volt, hogy feltérképezzék egy ismerősi kör társas kapcsolatait, ezért az eredeti oldal nem is volt alkalmas 700 főnél több kezelésére. Az új változatot már az új tulajdonostárs, a Virgo System programozóival együtt készítették: ez már jobban bírta az érdeklődők – nem várt – rohamát.

Az ország első, sőt, világszinten is úttörőnek számító közösségi oldala 2005-ben többnyelvűvé vált, ezért iWiW (international Who is Who) a neve. A levelezésben, képfeltöltésben és több más funkcióban is megnyilvánuló fejlesztés azonban problémákat is okozott.

A rengeteg új felhasználó és a megnövekedett adatforgalom miatt korlátozásokat vezettek be a regisztrálás és a képfeltöltés területén, az oldal azonban így is meglehetősen akadozott. A rendszer nem bírta a hatalmas terhelést, ezért nem meglepő, hogy a tulajdonosok egy nagybefektetőt kerestek. Az iWiW-et a Magyar Telekom vásárolta meg, több mint egymilliárd forintért.

Az eladás előtt az oldal már nyereségesen működött, tulajdonosai mégsem akarták megtartani – nyilatkozataikból az derül ki, hogy mindig is az eladásban gondolkodtak. Lehetséges az is, hogy úgy vélték, a gyorsan nagyra nőtt oldal üzemeltetése jobb kézben van egy olyan óriási cégnél, mint a Magyar Telekom.

A leglátogatottabb magyar oldal

Az új tulajdonos is jól járt, hiszen az Origo, a Freemail és az iWiW összekapcsolásával egymást erősítő elemekből álló portfólió tulajdonosa lett. Ezért nem meglepő, hogy a felhasználók száma már 2006-ban, az eladás évében átlépte előbb a fél, majd az egy, végül a másfél millió főt.

Az iWiW a legnézettebb magyar közösségi oldalból a legnézettebb hazai oldal lett, amelynek népszerűségét a sorra induló konkurens oldalak sem tudták megingatni. 2008-ban már négymillió fölötti felhasználószám jellemzi az oldalt, mára ez a szám az üzemeltetők bevallása szerint eléri a 4,6 milliót, ami napi 1,2 millió egyedi látogatót jelent.

Konkurenciát végül egy olyan oldal jelentett, amely ugyan később indult, de az egész világot meghódította: a Facebook. A Föld legnépszerűbb site-ját akkor kezdték Magyarországon is tömegek használni, amikor elkészült a magyar verzió. A versenyhelyzethez a magyar közösségi oldal a Facebook megjelenése óta próbál alkalmazkodni.

Az iWiW legfőbb erőssége az eredetiség és gyorsaság: két évvel a Facebook előtt indult, amikor még alig volt néhány közösségi média kezdeményezés a világon. Ez hatalmas érdem, hiszen a legtöbb magyar startup ötletét valahol a világban már létező oldalak inspirálják.

Az iWIW másik legfőbb eredménye az, hogy az oldal megváltoztatta a hazai online közösség viszonyát az internethez: valódi kapcsolatokat épített és elevenített fel, új élményt jelentett a legtöbb felhasználónak. A iWIW óriási sikere elsősorban az oldal kitalálóinak és megalkotóinak köszönhető, akik közül többen ma is tanácsadóként segítik a jelenlegi tulajdonosi kör munkáját.

Az iWiW komoly kihívások előtt áll. Ahhoz, hogy a magyar közösségi oldal képes legyen hosszú távon is felvenni a versenyt a folyamatosan megújuló, és egyre felhasználóbarátabb szolgáltatásokat nyújtó Facebookal, tulajdonosainak, fejlesztőinek szüksége lesz arra az innovatív szemléletre, amely az iWiW-et egykoron az ország legsikeresebb oldalává tette.

tovább

Az 1880-as évek óta működő Gallwitz üzlet közel 130 éve forgalmaz minőségi pipákat. A Gallwitz vállalkozás múltjáról és jelenéről Zollner Viktorral (ejtsd: Zöllner Viktor) a cég jelenlegi vezetőjével beszélgettünk.

Haszonkulcs.hu: Mikor és mely családtag alapította a céget? Hol működött az üzlet korábban?

Zollner Viktor: A céget ükapám, Gallwitz Lipót alapította 1880-ban. A vállalkozást ükapám két fia – akiket aztán Gallwitz testvérek néven ismert meg az ország – vitte tovább. Nem csak pipákat árusítottunk, hanem sok egyéb szép díszműárut: esernyőt, sétapálcát, gyöngysort, sőt öngyújtót is. 

Haszonkulcs.hu: Milyen utat járt be a családi cég a kezdetektől napjainkig?

Z.V.: A cég a második világháborúig folyamatosan üzemelt. Budapest ostromakor bombatalálat érte az üzletünket, ezért egy időre be kellett zárnunk. A céget 1952-ben államosították, a szocializmus éveiben az akkor rendelkezésre álló keretek között működtünk. 

Haszonkulcs.hu: Mi történt a rendszerváltás után a céggel?

Z.V.: A cég ma is zavartalanul üzemel, a nyolcvanas években különösen sikeresen működött. 

Haszonkulcs.hu: Hányadik generáció vezeti jelenleg a céget?

Z.V.: A céget az ükapám alapította, én az ötödik generációhoz tartozom. 

Haszonkulcs.hu: Mi az, amit Ön szakiskolában, és mi az, amit a családjától tanult?

Z.V.: A családban az idősebb rokonok mindenkitől elvárták azt, hogy alapszinten értsen valamennyi munkafolyamathoz, illetve hogy ismerje a gyártás és a kereskedelem részfolyamatait. Emellett természetesen ki-ki tehetsége, érdeklődése alapján dönthetett arról, hogy melyik területen akar dolgozni.

Haszonkulcs.hu: A család mely munkadarabjára a legbüszkébb?

Z.V.: Régebben főleg tajtékpipákat gyártottunk, idővel azonban – mivel a külföldi trendek megváltoztak – átálltunk a gyökérpipák készítésére, úgyhogy azok a pipák, amelyeket a legszebbnek tartok, ebből a típusból kerülnek ki. 

Haszonkulcs.hu: Mennyiben változott a vásárlóközönség az idők során?

Z.V.: A kereslet erősen visszaesett. A pipázás fénykorában nagyon sokan űzték ezt a tevékenységet. A jómódú polgárok és a nemesek egyedi pipákat készíttettek, amelyeken alkalmasint családi címerük is szerepelt. Az is előfordult, hogy az urak különleges alkalmakra emlék-pipát ajándékoztak barátaiknak, ismerőseiknek. 

Haszonkulcs.hu: Vannak-e olyan vevőik, akik szüleiktől, nagyszüleiktől hallottak az üzletről?

Z.V.: Számos olyan vásárlónk van, aki a pipázás szokását szüleitől, nagyszüleitől örökölte. 

Haszonkulcs.hu: Más családtagok is részt vesznek az üzletben? 

Z.V.: Jelenleg én vagyok az egyetlen, aki a családból részt vesz az üzletben.

Haszonkulcs.hu: Honnan kerül ki a cég vásárlóközönsége?

Z.V.: Vásárlóink körülbelül 10 százaléka külföldi. Úgy vélem, annak, hogy a forgalmunk visszaesett, az az oka, hogy a modern életmód elterjedésével a pipázás szokása is visszaszorult. 

Haszonkulcs.hu: Vásárolnak-e, vásároltak-e ismert emberek az Önök üzletében? 

Z.V.: Számos ismert ember vásárolt nálunk, többek között Jávor Pál, Rózsahegyi Kálmán, sőt, egyszer Horthy Miklós is. 

Haszonkulcs.hu: Mi a cég sikerének titka? Hogyan voltak képesek ennyi éven át ilyen jelentős eredményeket produkálni?

Z.V.: A cég jövőjét – a múltjával ellentétben – meglehetősen borúsan látom. 

Haszonkulcs.hu: Milyennek látja az Önökéhez hasonló családi vállalkozások helyzetét? Elégedett-e a jogszabályi környezettel, a pályázati háttérrel?

Z.V.: A pályázati környezetet nagyon kedvezőtlennek ítélem, a pályázati feltételek a legtöbb esetben gyakorlatilag teljesíthetetlenek. A jogszabályi környezettel kapcsolatban is hasonlóan vélekedek.

Haszonkulcs.hu: Melyek a cég tervei a közeljövőre nézve?

Z.V.: Az elsődleges célom az, hogy a cég tovább működhessen, akár annak árán is, hogy a vállalat fennmaradása érdekében más jövedelemszerző tevékenységet kell folytatnom.

tovább

Storcz Botond háromszoros olimpiai bajnok kajakos, a kajak-kenu válogatott szövetségi kapitánya, más élsportolókhoz hasonlóan saját vállalkozást indított. A KataPult étterem, impozáns helyen, Budán, a Sanoma és a HVG székház szomszédságában nyílt.

Haszonkulcs.hu: Amikor elhatározták, hogy vállalkozni fognak, miért éppen egy vendéglátóhely mellett döntöttek? 

Storcz Botond: A feleségem vendéglátós, úgyhogy számunkra egyértelmű volt, hogy ha vállalkozást indítunk, akkor az csakis étterem lesz. 

Haszonkulcs.hu: Ön mennyire folyik bele a napi üzletmenetbe? 

S.B.: Amióta szövetési kapitányként dolgozom, a napi üzletmenetben egyáltalán nem veszek részt. Korábban többet dolgoztam az étteremben, igaz, a szakmai részért akkor is a feleségem és az édesanyja volt a felelős. 

Haszonkulcs.hu: A vállalkozás indulásakor kitől kapott segítséget?

S.B.: A családomtól. A feleségem nélkül biztosan nem mertem volna belevágni, hiszen akkoriban semmilyen vendéglátós tapasztalatom nem volt. 

Haszonkulcs.hu: Melyek azok az értékek, amelyeket a sport világából hozott?  

S.B.: A sportban megtanulja az ember, hogyan kell napi szinten egy távoli cél érdekében erőfeszítéseket tenni. Aki ezt a készséget megtanulja alkalmazni a civil életben, biztosan jó esélyekkel indul. A másik, amire a sport megtanított, az, hogy a lényegre fókuszáljak. Úgy nőttem fel, hogy minden évben van egy cél, amiért nap mint nap dolgozni kell. 

Haszonkulcs.hu: Hogyan fejlődött a cég?

S.B.: Az étterem kezdetben egészen kicsi volt, mára azonban 120 férőhelyesre nőtt. A cég folyamatosan, biztosan fejlődik. 

Haszonkulcs.hu: Honnan kapta a nevét a vállalkozás? 

S.B.: Ha jól emlékszem, a sógorom találta ki a KataPult nevet – az ötlet onnan jött, hogy a feleségemet Katának hívják. 

Haszonkulcs.hu: Szívesen járnak az étterembe a sportszakma más képviselői is?

S.B.: A Katapult egy úgynevezett munkahelyi étterem, tehát este és hétvégén zárva tart, így jellemzően nem a sportolók, hanem a környékbeli médiacégek dolgozói járnak hozzánk ebédelni. Élsportolók helyett tehát celebekkel találkozhatnak a KataPult étterembe járó vendégek.
Katapult másik fő profilja a rendezvény-lebonyolítás. Céges összejövetelekhez, ügyfélpartikhoz, esküvőkhöz ideális helyszín 120 férőhelyes éttermünk. 

Haszonkulcs.hu: Hogyan képes összeegyeztetni a szövetségi kapitányságot a vállalkozói léttel? 

S.B.: Amióta megkaptam a kinevezést, a szövetségi kapitányi munkára fókuszálok, természetesen a fontos döntések meghozatalában most is részt veszek. 

Haszonkulcs.hu: Hogyan érzékelte a cég a válságot?

S.B.: A vendégeink a válság alatt kevesebbet költöttek, főleg a hétvégék után, amikor sokan otthonról hozzák az ebédet. 

Haszonkulcs.hu: Milyen jövőbeli tervei vannak a vállalkozást illetően?

S.B.: A közeljövőben a rendezvényekre akarunk fókuszálni. A cél az, hogy a rendezvény-helyszínt keresők bennünket válasszanak. 

Haszonkulcs.hu: Milyen sikertippet tudna adni azoknak, akik hasonló területen vállalkoznak ma Magyarországon? 

S.B.: A cégvezető eleinte önmaga foglalkozzon a napi üzletmenettel. Fontos, hogy folyamatosan figyeljen arra, milyen beszállítókkal tartja a kapcsolatot.

tovább

A Tulasi a magas áron kínált biokozmetikumok, illetve a környezet-és egészségtudatos feltételeknek egyáltalán nem megfelelő termékek közötti piaci rést tölti be. Dr. Pauló Tünde gyógyszerésszel, a cég vezetőjével beszélgettünk arról, a Tulasi hogyan nőtte ki magát kis, házi használatra dolgozó műhelyből az ország egyik legjelentősebb natúrkozmetikum-előállító üzemévé.

Tegnapi cikkünk folytatása. A cikk első része itt olvasható: A Tulasi meg sem érezte a világválságot (I.rész)

Haszonkulcs.hu: Honnan merít inspirációt – követi-e külföldi trendeket, ha igen, hogyan építi be őket a cég stílusába?

Dr. P.T.: Gyorsan növekszik a cég, ezért a közelmúltban felismertük, hogy szükségünk volna egy olyan munkatársra, aki az adminisztrációban, a rendelések kezelésében és a számlázásban segít. Ha sikerül megtalálnom a megfelelő embert, több időm lesz majd arra, hogy az új trendekre fókuszáljak. Inspirációt az olvasmányaimból merítek – elárulom, karácsony előtt új termékeket készülünk piacra dobni. 

Haszonkulcs.hu: Hogyan zajlik az értékesítés?

Dr. P.T.: Állandó vevőkörünk van, elsősorban viszonteladók rendelnek tőlünk. Ideológiai okokból azonban azokat az egyéni vásárlókat is kiszolgáljuk, akik telephelyünkön, kis mennyiségben kívánnak vásárolni. Mindemellett örömmel állíthatom, hogy a Pannonhalmi Főapátság is tőlünk vásárol – a levendula illóolaj felhasználásával készült termékeinket keresik. 

Haszonkulcs.hu: Melyek a cég további terveit? 

Dr. P.T.: Az a célom, hogy kidolgozzunk egy hosszú távon is működőképes pénzügyi tervet, illetve hogy kijelöljük, meddig tud növekedni a cég. Azt követően egyébként, hogy a létszámbővítés megtörténik, csak a fejlesztéssel és az üzletkötéssel fogok személyesen foglalkozni.

Haszonkulcs.hu: Hogyan került kapcsolatba a Fruit of Care-rel?

Dr. P.T.: Három évvel ezelőtt a Fruit of Care munkatársai azzal az ötlettel kerestek meg, hogy sérült emberek számára szeretnének munkalehetőséget biztosítani. Közösen találtuk ki, hogyan tudjuk bevonni a munkába a megváltozott munkaképességű dolgozókat. Karácsonyi ajándékkosarakat készítettünk, amelyben szappangolyók voltak – az alapanyagot a Tulasi gyártotta, a szappanokat a sérült dolgozók készítették. 

Haszonkulcs.hu: Milyen közös projektek során dolgoznak együtt?

Dr. P.T.: Az együttműködés az első közös projekt óta tart. Évente kétszer-háromszor összeülünk, és kitaláljuk az irányvonalakat.

Haszonkulcs.hu: Mi a sikeres partnerség titka?

Dr. P.T.: Alkotó emberként remekül tudunk együtt dolgozni – a közös hullámhossz nagyban segíti a munkánk sikerét. Az eredményes együttműködéshez természetesen az is hozzátartozik, hogy a partnerség anyagilag is jövedelmező legyen. Ez a két fő szempont a mi esetünkben megvalósul, ezért úgy vélem, sokat fogunk még együtt dolgozni a Fruit of Care-el.

Haszonkulcs.hu (Jakab Áronhoz): Miért ajánlotta Bizalom köre cikksorozatunkba partnerei köréből éppen az Ahimsa Kft.-t (a Tulasi kozmetikumok gyártóját)?

J.Á.: Nagyra értékelem a tulajdonos társadalmi-és etikai elkötelezettségét, illetve azt, hogy Dr. Pauló Tünde kitart az elvei mellett, és „értékalapú” vállalkozást működtet.

Haszonkulcs.hu (Jakab Áronhoz): Mi a Fruit of Care és az Ahimsa Kft.-t (a Tulasi kozmetikumok gyártója) sikeres együttműködésének titka? 

J.Á.: A Tulasi elsősorban átgondolt üzletpolitikájának köszönheti a sikerét, illetve annak, hogy ez az egyik legrégebben működő cég a magyarországi natúrkozmetikumok piacán. Nagyon fontosnak tartom azt, hogy hasonló az értékrendünk – ez sokat segített abban, hogy erős bizalom alakult ki a cégeink között. Fontos az is, hogy mindketten úgy veszünk részt ebben az együttműködésben, hogy hosszú távú partnerségre törekszünk.

tovább

A Lisys Fényrendszer Zrt. a dinamikus növekedés mintapéldája. A cég alapítói egykoron a Tungsram gyárban aligha álmodtak 2,5 milliárdos bevételről, nagyszabású állami megrendelésekről, illetve arról, hogy a vállalkozás húsz évvel később is további növekedés elébe néz. A cég sikertörténet sorozatunk szereplőjének, a Litracon Kft.-nek, partnere.

A sikeres együttműködésről Böröcz Sándorral, a cég elnökével; Losonczi Áronnal, a Litracon Kft. vezetőjével, illetve Baktai Gáborral, a Lisys főmérnökével beszélgettünk. 

Haszonkulcs.hu – Losonczi Áronhoz: Hogyan került kapcsolatba a Lisys Zrt.-vel?

L.A.: A legelső megrendelésünkhöz, a komáromi Európa Kapuhoz tőlük szereztem be a világítótesteket 2004-ben. Már pontosan nem emlékszem, hogy jutottam el hozzájuk, de örülök, hogy így történt.

Haszonkulcs.hu: Milyen közös projektek során dolgoznak együtt, illetve pontosan miben merül ki az együttműködés?

L.A.: Több hazai és külföldi projektünkhöz ők tervezték és építették be a világítást. Időközben a cég mérnökei még alaposabban megismerték a Litracont, így egyre jobb megoldások születtek a betonom megvilágítására. 

Haszonkulcs.hu: Mi a sikeres partnerség titka? 

L.A.: Talán az, hogy mindkét fél a tökéletes végeredmény iránt legyen elkötelezett. A Lisys nem csak kereskedő cég – a legjobb megoldás kiválasztásában is nagy segítséget nyújtanak. Az én sikerem az övék is.

Haszonkulcs.hu: Miért ajánlja a Lisys Zrt.-t a világítástechnikai megoldásokat kereső cégek számára? 

L.A.: Nagy tapasztalattal, tudással és fontos referenciákkal rendelkező magyar cég. Munkatársai kreatívak, segítőkészek és bármikor lehet rájuk számítani.

Haszonkulcs.hu – Baktai Gábor főmérnökhöz: Milyen partnerségi viszonyban van a Lisys Zrt. a Litracon Kft.-vel?

B.G.: Mi készítjük a háttérvilágítást a Litracon falakhoz. Voltunk már alvállalkozók is, bár általában mellérendeltségi viszonyban dolgozunk a közös projekteken. 

Haszonkulcs.hu: Mitől sikeres az együttműködés? 

B.G.: A két cég közötti partnerség sikerének titka, úgy vélem, az állandó közös kísérletezés és együttgondolkodás, és persze a kölcsönös alkalmazkodóképesség. Losonczi Áronnal nagyon rég óta jó kapcsolatot ápolunk, a feltaláló – mielőtt közvetlenül a gyártótól kezdett el vásárolni – tőlünk vette az üvegszálakat. Évekkel később, amikor Áron világítási megoldásokat keresett, közös ismerősökön keresztül ismét megtalált bennünket.

Haszonkulcs.hu: Vannak-e speciálisan Litracon technikára készült, illetve készülő termékeik, megoldásaik? 

B.G.: Speciális termékeink nincsenek, mert a Litraconhoz eleve egyedi megoldások kellenek, vagyis hosszú élettartamú, egyenletes fényt adó világítások, amelyeket minden egyes projekthez külön-külön fejlesztünk. Az ügyfél a Litracont Árontól rendeli, így mi rajta keresztül tartjuk a kapcsolatot a vevőkkel.

Haszonkulcs.hu – Böröcz Sándorhoz: Honnan indult, és milyen utat járt be a cég a kezdetektől napjainkig?

B.S.: A cég alapítói a szocializmus utolsó éveiben valamennyien a Tungsramnál dolgoztak világítástechnikai mérnökként. A Lisys Kft.-t 1990-ben alapítottuk, a cég sikerét szakmai ismereteinkre, illetve kapcsolati hálónkra alapoztuk. A vállalkozás eredményessége az elképzeléseinknek megfelelően alakult, 2000-ben kft.-ből részvénytársasággá alakultunk. Érdekesség, hogy 2.5 milliárdos éves bevételünkkel a legtöbb közbeszerzési pályázaton mégis kisvállalkozásnak számítunk. 

Haszonkulcs.hu: Honnan kerülnek ki a cég ügyfelei? 

B.S.: Megrendelőink zömében önkormányzatok, önkormányzati intézmények, magyar, illetve nemzetközi nagyvállalatok. 

Haszonkulcs.hu: Milyen tapasztalatai vannak a multikkal folytatott munkát illetően? 

B.S.: Vegyes tapasztalataink vannak, és nem csak a multikkal. Sajnos az építőiparban az alvállalkozók sokszor nagyon kiszolgáltatottak. 

Haszonkulcs.hu: Mennyiben igényelnek más bánásmódot a nagy, illetve a kisebb ügyfelek? 

B.S.: A nagy ügyfelek esetében a munka sokkal komplexebb. Egyrészt, mert több munkatárs vesz benne részt, másrészt mert, műszaki oldalról is sokkal bonyolultabbak a feladatok. Körülményesebb a szerződés is, az ilyen megbízások esetében már az előkészítés során a jogászunk állandó közreműködése szükséges. 

Haszonkulcs.hu: Melyek a cég legnevesebb referenciái? 

B.S.: Cégünk tervezte a Budavári díszkivilágítást, végezte a Terror Háza teljes kivitelezését, a MÜPA számos termét, sőt, a Nemzeti Színház külső díszkivilágítását is. Mi nyertük továbbá a Magyar Turizmus Zrt. ötven műemlék templom kivilágítására vonatkozó pályázatát, illetve a stadion felújítási program világítástechnikai feladatainak elvégzésére vonatkozó tendert is. 

Haszonkulcs.hu: Óriási sikerek ezek – hogyan volt képes a cég öt tulajdonosa, az öt mérnök, ekkora növekedést elérni?

B.S.: A cég szellemisége, a szakmai háttér nagyon fontos. A Lisys életútja, úgy vélem, tipikus történet. Az első időkben azért sikerült dinamikusan növekednünk, mert jól választottuk ki a beszállítóinkat, és mert szakmai körökben a megrendelők bizalmát élveztük. 1990 és 2000 között nagyon sok minden épült Magyarországon, így szerencsére sok volt a világítástechnikai jellegű megbízás. 

Haszonkulcs.hu: Hogyan voltak képesek megfelelni a kis cégből nagyvállalattá válás kihívásának? 

B.S.: Úgy, hogy kontrolling terén külső segítséget vettünk igénybe. A cég 20 éves története során sok buktató került az utunkba, amiken idővel szerencsésen túljutottunk. 

Haszonkulcs.hu: Pályázati pénzeket is igénybe vettek beruházásaik során – ha igen, elégedettek voltak-e a feltételekkel? 

B.S.: Igen, korábban a vállalatirányítási rendszerünk fejlesztésére vettünk igénybe EU-s pénzeket. A közelmúltban pedig egy munkahelymegőrző programra pályáztunk sikerrel. Általánosságban elégedett vagyok a feltételekkel. 

Haszonkulcs.hu: Milyen innovációkat terveznek a közeljövőre?

B.S.: A vállalat szervezetét folyamatosan fejlesztjük. 2009-ben sor került egy jelentősebb innovációra, amelynek során a cég belső struktúráját változtattuk meg. További innovációt jelenleg nem tervezünk. 

Haszonkulcs.hu: Van-e olyan új termékük, illetve megoldásunk, amely a közeljövőben kerül a piacra? 

B.S.: A közelmúltban komoly változtatásokra került sor a LED-es fényforrások megjelenése miatt. Folyamatos figyelemmel kell lennünk, mert a LED-es megoldások új beszállítói kört igényelnek. Sok termékkel kísérletezünk, annyit elárulhatok, hogy a napokban fejeződött be egy új termékünk, a dinamikus karácsonyi világítás sikeres tesztelése.

tovább

Losonczi Áron, a fényáteresztő beton feltalálója korszakalkotó találmányának, a Litraconnak gyártására hozta létre vállalkozását Csongrádon. A világhírű feltalálót mint vállalkozót szólaltatjuk meg cikkünkben.

Haszonkulcs.hu: Mikor, és milyen körülmények között találta fel, és fejlesztette ki a fényáteresztő betont?

Losonczi Áron: Építész vagyok, a BME-n végeztem. A diploma megszerzése után két éves ösztöndíjjal Stockholmban tanultam. Egy itthoni műalkotás által ihletve vittem ki magammal az ötletet, de a találmányt már a svéd egyetemen dolgoztam ki. Az első szabadalmamat a svéd állam fizette.

Haszonkulcs.hu: Hogyan fogant meg a találmány ötlete?

L.A.: 2000-ben a Csongrádi Művésztelepen egy „betonos” alkotótáborban vettem részt. Itt láttam a temesvári Vargha István szobrász egyik alkotását. A művész síküveg lapokat ágyazott egy betontömbbe, amelyeken átszűrődött a fény. Ez az élmény inspirált. 

Haszonkulcs.hu: Amikor a találmánynak híre ment, milyen megkereséseket kapott?

L.A.: Több céggel folytattam tárgyalásokat, de egy-két ideiglenes együttműködés kivételével komolyabb ajánlatot nem kaptam. A HeidelbergCement AG. úgy tűnt, komolyan érdeklődik: sikerült megegyeznünk, meg is volt szövegezve a szerződés, aztán váratlanul visszaléptek.

Haszonkulcs.hu: Évekkel később pedig megtámadták a szabadalmát…

L.A.: Azért támadták a szabadalmamat, mert piacra dobtak egy olyan terméket, amely kísértetiesen hasonlít az én találmányomhoz, a jogaim azonban akadályozták volna a termék bevezetését. Végül megvédtem a szabadalmamat, így pert indíthattam, és nyerhettem ellenük. 

Haszonkulcs.hu: Felmerül a kérdés, hogy a HeildelbergCement AG miért nem vásárolta meg inkább a találmányt?

L.A.: Én is ezt kérdeztem magamtól – azt hiszem, erre csak ők tudják a választ. Az volt a benyomásom, hogy a HeidelbergCemetet nem a Litracon konkrét gyártása érdekelte. Azért kellett nekik a találmányom, hogy innovatív cég képében tetszeleghessenek.

Haszonkulcs.hu: Mikor döntött úgy, hogy saját céget alapít a gyártásra?

L.A.: 2004-től létezik a Litracon Kft. A cég a jelenlegi lakhelyemen, Csongrádon működik – állandó, illetve projektalapon felvett alkalmazottak közreműködésével.

Haszonkulcs.hu: Az eladott Litracon mennyiségnek hány százaléka külföldi megrendelés?

L.A.: 90%-ban külföldi megrendelésre dolgozunk, bár ebben az évben érkezett egy komolyabb magyar megbízás is. Egyelőre a vékony lapokat keresik a legtöbben, igaz, Japánban egy teljes egészében Litracon anyagból álló ház építését is tervezik.

Haszonkulcs.hu: Milyen típusú ügyfeleik vannak? 

L.A.: A világ minden tájáról érkeznek állami, céges és magán megrendelések is. 

Haszonkulcs.hu: Ügyfelei művészi szándékból kifolyólag, vagy a Litracon nyújtotta különleges élmény miatt választják a terméket?

L.A.: Aki Litracont vásárol, azt elsősorban a kivételes esztétikai hatás fogja meg.

Haszonkulcs.hu: Milyen érzés egy Litracon falból épült házban tartózkodni?

L.A.: Az áttetsző felület különleges atmoszférát teremt. Kissé olyan élmény nyújt, mintha az ember egy pauszpapírból készült fal mögött állna – bár az több tonna tömegű is lehet.

Haszonkulcs.hu: Vannak-e már Magyarországon is olyan épületek, amelyekhez a Litracont alkalmazták?

L.A.: Komplett épület nincsen, a Corvinus Egyetemen van két Litracon pult, Pécsett pedig egy múzeumkapu. A Tabánban most készül egy emlékmű a Hortobágyi kitelepítettek emlékére, ehhez is Litracont használnak.

Haszonkulcs.hu: Mikor, és milyen céllal született meg az új találmány, a speciális fényvezető csapokkal működő Litracon pXL?

L.A.: A pXL-t egyrészt azért fejlesztettük ki, mert ez a változat sokkal olcsóbb, mint a Litracon, másrészt azért, mert a szabadalmi perben a Heidelberg nagyon fenyegető ellenfél volt – és bár meg voltam győződve az igazamról – nem voltam benne biztos, hogy sikerül megvédenem magamat, ezért kellett egy menekülési lehetőség.

Haszonkulcs.hu: Hogyan sikerült feltalálóként beletanulnia a vállalkozói létbe?

L.A.: Eleinte nagyon új volt a helyzet, de hat év alatt azért sikerült beletanulnom a vállalkozói létbe. 

Haszonkulcs.hu: Melyek a jövőre vonatkozó tervei?

L.A.: Először is túlélni ezt az évet, amely – a legtöbb építőipari vállalkozást, így a Litracon Kft.-t is alaposan megviselte. Ha ez sikerül, akkor a célom az, hogy az eddig elért erkölcsi és szakmai sikert pénzügyi szinten is megvalósítsam. 

tovább

Sikersztori cikksorozatunkat a Lipóti Pékség bemutatásával indítjuk. Tóth József Péter, a kis, falusi pékség vezetője a multik által diktált árversenyt szorítása elől menekülve mintabolthálózatot nyitott. A Lipóti nevet azóta megismerte az ország, a cég 2 milliárdos éves árbevételével, 80 mintaboltjával, és több mint 200 alkalmazottjával a piac legfontosabb szereplői közé küzdötte fel magát.

Haszonkulcs.hu: Kezdetben a Lipóti egy kis pékség volt (1992-ben nyitott, 15 alkalmazottal), ami csak a Lipót környéki boltok számára készítette termékeit. Szállítottak valaha hipermarket láncoknak, illetve nagy cégeknek árut? Ha igen, meddig tartott az együttműködés, és miért ért véget? 

Albert Zsolt ügyvezető igazgató: Eleinte az egyik hipermarket lánc beszállítói voltunk, de a túl alacsonyan megállapított árakat nem tudtuk tartani. A további árcsökkenés a minőség rovására ment volna. Választás elé kényszerültünk, és úgy döntöttünk, hogy a kenyerünk elég jó ahhoz, hogy saját bolthálózatot indítsunk.

Haszonkulcs.hu: Hogyan fejlesztik a kereskedelmi hálózatukat?

A.Zs.: Kétféle megoldást létezik nálunk: vannak franchise partnerségek, és vannak saját boltjaink is. Jelenleg a Lipóti Pékségek több mint 90%-a franchise partnerség. Saját üzletet akkor nyitunk, amikor új piaci területre tévedünk, a megszokottnál kockázatosabbnak ítéljük a körülményeket, és ezt nem akarjuk egy befektető partnerre hárítani.

Haszonkulcs.hu: Hogyan zajlott 2007-ben az akvizíció, amelynek során megvásárolták a Tatabányai Sütőipari Vállalatot? 

A.Zs.: A sütőipari vállalat vezetése úgy döntött, hogy eladja a részvénycsomagot. Szakmai befektetőt kerestek, mivel nem akarták, hogy a gyár dolgozói elveszítsék a munkahelyüket. A cég korábban állami vállalat volt, amelyet privatizáltak, a forgalom azonban alulmúlta a tulajdonosi kör várakozásait. Amikor cégünk tudomást szerzett arról, hogy sütőipari vállalat eladó, partnerünkkel, a Gyermelyi Vállalatcsoporttal együttműködést kötöttünk, amelynek értelmében tulajdonrész-kivásárlással végül a Lipóti Pékség végrehajthatta az akvizíciót. A cég megvásárlását követően egyébként háromszorosára nőtt a sütőipari vállalat forgalma. 

Haszonkulcs.hu: Hogyan zajlik az együttműködés a mintaboltokban megvásárolható termékek forgalmazójával? 

A.Zs.: Mintaboltjainkban tejtermékeket, száraztésztát illetve bioszörpöket lehet kapni. A tejtermékeket a Cserpes sajtműhely gyártja, amely cég vállalati filozófiája hasonlít a miénkhez, hisz ők szintén tartósítószer és mesterséges adalékok nélkül készített terméket gyártanak, így nem okozott gondot, hogy együtt árusítsuk a portékánkat.

Haszonkulcs.hu: Mit érdemes tudni az alapanyagokról? Hogyan gondoskodnak arról, hogy elfogadható minőségű alapanyagokkal dolgozzanak? 

A.Zs.: A Gyermely Zrt. stabil, jó minőségű fehér lisztjét használjuk, mint sok más dunántúli sütőipari vállalat. A másik fontos alapanyagot, a margarint csak olyan cégektől vásároljuk, akiknek a minőségbiztosítás rendszere megfelelő. Termékeinkben nincsen se tartósító, se puffasztó szer, így nem csak finomak, hanem talán egészségesebbek is. 

Haszonkulcs.hu: Igaz-e a szóbeszéd, hogy a termékek formája, súlya, mérete eltérő lehet? 

A.Zs.: Teljesen igaz! Pékségeinkben mindent kézzel készítenek, a rétest például asztalkendővel hajtogatják, ahogyan régen. Nincsen se túrós batyu, se kakaóscsiga, sem pedig kiflikészítő gépünk, így formára, súlyra, méretre nem mindig egyformák a péksütemények, de a szórás természetesen kicsi. A 3 kilós parasztkenyér tésztájához kell a dagasztó gép, de utána a virgolás, formázás, vetés kézzel történik, és a kenyeret hagyományos rendszerű ajtós, péklapátos kemencében sütik. 

Haszonkulcs.hu: Mely szervezeteket támogat a Lipóti Pékség, illetve a támogatás pontosan miben nyilvánul meg? 

A.Zs.: Mintaboltjainkban csak friss, aznap sült péksüteményt árusítunk, ezért záráskor, az aznapi árut, amelyet nem adtunk el, a nagycsaládosoknak, illetve a gyermekkórházaknak adjuk. Csak teljesen friss süteményeket ajándékozunk, amelyeket 1-2 órával korábban még a boltban árusítottunk. Kora este a kerületi nagycsaládos szövetség felelőse eljön a péksüteményekért az üzletbe, ahonnan a rekeszekben tárolt árut kiszállítja annak a 20-30 nagycsaládosnak, aki igényli a szövetség segítségét. Sőt, vannak olyan boltosaink is, akik maguk viszik el az árut ezekhez a közhasznú szervezetekhez munka után, hazafelé. Azokban a körzetekben, amelyekben nincsenek ilyen szervezetek, az állami gondozott csemetéket nevelő családoknak, vagy a gyermekkórházaknak adjuk a süteményeket.

:external_1

tovább