Gyermekkorunk kedvenc desszertje, a finom gesztenyerúd régi köntösben, azonban új beltartalommal ismét kapható az üzletekben. A márkát a Prima Maroni Kft. élesztette újjá, az a cég, amelynek tulajdonosa és vezetője eleinte cukrászok számára állított elő gesztenyemasszát. A jelentős érdeklődés miatt azonban Schweickhard György úgy döntött, hogy közkedvelt termékét ipari mennyiségben állítja elő.

Haszonkulcs.hu: Hogyan indult a cég története? A cégvezető szakmabeliként vágott-e bele a vállalkozás alapításába? Mikortól gyártanak gesztenyemasszát?

Schweickhardt György: A cukrászmesterséget az Ecseri Úti Vendéglátó Szakközépiskolában tanultam. Első cukrászdámat 1981-ben nyitottam Óbudán. A 80-as évek közepén kezdtem el gesztenyepüré előállításával foglalkozni, amelyet elsősorban cukrászok vásároltak. A magas minőségű gesztenyepüré iránt azonban olyan jelentős volt az érdeklődés, hogy 1995-ben üzemet vásároltam Csepelen, azért, hogy a termék ipari mennyiségben történő előállítására itt kerüljön sor.

Haszonkulcs.hu: Milyen nehézségekbe ütköztek az első években, és hogyan jutottak túl ezeken?

S. Gy.: A legfőbb nehézségek közé sorolható az, hogy az üzem megvásárlásához hitelt kellett felvennünk, illetve hogy a fejlesztésekhez nem álltak rendelkezésünkre pályázati pénzek. A növekedés azonban – többek között azért, mert a nyereséget mindig visszaforgattuk – idővel mégis beindult.

Haszonkulcs.hu: Mikor indult növekedésnek a cég?

S. Gy.: A cég alapítása óta folyamatosan növekszik, mind árbevétel, mind pedig termékskála tekintetében. Eleinte csak egy fajta, 250 grammos gyorsfagyasztott gesztenyepürét árusítottunk, ma már azonban több mint negyven féle termékünk van, ebből 15 féle kiváló magyar élelmiszer védjeggyel rendelkezik.

Haszonkulcs.hu: Hogyan építették ki a kereskedelmi hálózatukat?

S. Gy.: A cukrászokkal és a cukrászati nagykereskedésekkel a kapcsolat a cukrászati múlt miatt adott volt. 1996-ban a Prima Maroni márka nevű 250 g-os gyorsfagyasztott gesztenyepüré kiváló minőségének köszönhetően cégünk az Unilever Magyarország kizárólagos beszállítója lett. A termék gyártását az Unilever finanszírozta – ezen vállalaton keresztül sikerült bekerülnünk a multinacionális hálózatokba, amelyek többségében valamelyik termékünkkel ma is jelen vagyunk.

Haszonkulcs.hu: Mikortól kaphatóak a Prima Maroni Kft. termékei a láncokban? Milyen nehézségekbe ütköztek a láncokba történő bekerülést illetően? Mennyiben más a kereskedelmi multikkal történő együttműködés?

S. Gy.: A gyorsfagyasztott gesztenyepüré élelmiszerhálózatokban – SPAR, Kaiser’s, Plus, METRO – történő értékesítése Prima Maroni márkanév alatt 1997-ben indult el. 

A Maroni márkanév alatt lévő termékeink azóta több más láncba is bekerültek, melyeknek ismertségében és elismertségében nagy segítség a Kiváló Magyar Élelmiszer Védjegy használata.

A Maroni Gesztenye Marci, illetve Geszti Eszti termékek folyamatosan kerültek be a multinacionális kereskedelmi láncokba.

Haszonkulcs.hu: Mit tesznek a márka ismertségének növelése érdekében?

S. Gy.: Tekintettel arra, hogy családi vállalkozás vagyunk, és szűkös a reklámkeretünk, a márkának önmagának kellett ismertséget elérnie. A márkaépítés, úgy vélem, jól halad, hiszen a termék a márka ismertségének köszönhetően kerül egyre több áruházláncba.

Haszonkulcs.hu: A cég termékei milyen minőségi elismeréseket nyertek el?

S. Gy.: Az összes hűtött és gyorsfagyasztott Maroni márkanévvel rendelkező termékünk elnyerte a Kiváló Magyar Élelmiszer védjegyet. A 2006-os Év Bioterméke versenyen termékünket III. díjjal tüntették ki. A Maroni Gesztenye Marci Hungaropack 2006 csomagolási díjat, számos termékünk pedig Foodapest-díjat nyert.

Haszonkulcs.hu: Hogyan folyik a termékfejlesztés?

S. Gy.: Folyamatosan figyeljük a trendeket és a piaci igényeket. Cukrászati végzettségemnek és tapasztalataimnak köszönhetően a fejlesztés a továbbfeldolgozott termékek irányában történik.

Haszonkulcs.hu: Mikor, és milyen ötlettől vezérelve döntöttek Geszti Eszti „feltámasztása” mellett? Milyen piackutatási eredmények, prognózisok előzték meg döntést?

S. Gy.: Az évek folyamán azt tapasztaltuk, hogy a harminc éven felüli korosztály számos képviselője a gesztenyerúd hallatán a Geszti Eszti termékre asszociált. Azt is fontosnak tartottunk, hogy a retrós termékek komoly népszerűségnek örvendenek. A termék alapos piackutatás után 2010 októberében jelent meg.

Haszonkulcs.hu: Hogyan változott a cég vevőköre az idők során?

S. Gy.: A régi partnerek közül szinte valamennyivel ma is együttműködésben állunk. Az utóbbi időben – részben a Gesztenye Marcinak köszönhetően – új kereskedelmi kapcsolatok létesültek.

Haszonkulcs.hu: Miért érdemes a gesztenyepürét, és gesztenyekészítményeket vásárolni kívánó cégeknek, cukrászoknak, éttermeknek, viszonteladóknak a Prima Maroni Kft.-t választania?

S. Gy.: Úgy vélem, a folyamatos, megbízható és kiváló minőség meggyőző érv. A termékek – amelyek a KMÉ védjegynek köszönhetően állandó ellenőrzés alatt állnak – széles skálája miatt bármely célcsoport, többek között a laktóz- és glutén érzékenyek, igényeit ki tudjuk elégíteni.

Haszonkulcs.hu: Mi a Prima Maroni Kft. sikerének titka?

S. Gy.: A tisztességes üzleti- és emberi magatartás, illetve az, hogy olyan élelmiszereket állítunk elő, amelyeket saját cukrászdámban is örömmel árusítanék. Fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy rövid távú előnyökért nem szabad a piacot rombolni, és a minőséget csökkenteni. 

Haszonkulcs.hu: Melyek a közeljövőre vonatkozó tervei?

S. Gy.: A Maroni gyorsfagyasztott gesztenyepürék mellett a Maroni Gesztenye Marci gesztenyerúdnak minél szélesebb körű értékesítése, és fogyasztói ismertségének biztosítása. A cél az, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetben is megtartsuk piaci pozíciónkat, és úgy fejlődjünk, hogy a termékeink magas minőségét is megőrizzük.

tovább

Komárom-Esztergom megye – amely az ország legkisebb területű, azonban második legsűrűbben lakott megyéje –, mindig is erős ipari- és mezőgazdasági térségnek számított. Arról, hogyan sikerült a válság ellenére is jelentős eredményeket produkálni, Juhász Józseffel, a Komárom-Esztergom Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnökével beszélgettünk.

Haszonkulcs.hu: Hogyan érintette a rendszerváltás, illetve az európai uniós csatlakozás a megye gazdaságát?

Juhász József: Komárom-Esztergom megyét rendkívül súlyosan érintette a rendszerváltás, mivel megyénkben korábban jellemzően bányászati- és nehézipari tevékenység folyt. Ezt követően azonban átalakult a bányagépgyártás, az ipari- és mezőgazdasági üzemek működése. A kilencvenes évek eleje rendkívül nehéz időszak volt a megyében működő cégek számára. Öt-hat évre volt szükség, hogy némiképp kilábaljunk a rendszerváltás után bekövetkezett gazdasági átalakulás okozta krízisből. Amikor az uniós csatlakozásra sor került, már számos, Európában, illetve Ázsiában is jelentős cég létesített gyártókapacitásokat nálunk.

Haszonkulcs.hu: Milyen stratégiával voltak képesek a megye gazdaságát talpra állítani, és milyen szerepet játszottak a multik a gazdaság élénkítésében? Mely multik működnek a megyében?

J.J.: Ipari parkok, illetve központok létesültek, ahová elsősorban külföldi érdekeltségű cégek települtek. Megyénk 11 ipari parkkal büszkélkedhet, ezekben telepedtek le a legnagyobb vállalatok, illetve a beszállítói körükbe tarozó kkv-k.

Az is jelentős mértékben hozzájárult ahhoz, hogy a multik megtelepedjenek megyénkben, hogy nálunk magasan képzett szakmunkás- és mérnöki gárda állt rendelkezésre.

Haszonkulcs.hu: Milyennek értékeli a multik és a beszállítók közötti kapcsolatot?

J.J.: Megyénket elsősorban a jármű- és az elektronikai ipar területén működő cégek keresik, a Suzuki, a Nokia, a Samsung, a Sanyo, a Holoplast, a Zeon Systems, a TE Connectivity, illetve az AGC Hungary valamennyien bennünket választottak.

A multik és a beszállítók közötti kapcsolat elősegítése a kamara számára a legfontosabb feladatok közé tartozik. A feladatot elsősorban a kis cégek stabilizálása jelenti: hiszen csak az erős, stabil kis- és középvállalkozások azok, amelyek sikerrel pályázhatnak a beszállítói pozíciókra. Ennek segítése érdekében a kamara magyar- és angol nyelvű beszállítói kézikönyvet adott ki.

A kötelező kamarai tagságot szintén a fent felsoroltak alapján tartom fontosnak: a cégek legyenek a kamara látókörében – hiszen ilyen módon a nyilvántartásból kiderül, melyik vállalkozás milyen tevékenységet folytat, és hol –, mert így a kamara védelmet biztosíthat a becsületes módon boldogulni vágyó cégeknek és megrendelőiknek a kóklerektől, szélhámosoktól.

Haszonkulcs.hu: Kérem, nevezzen meg 1-2 olyan, a megyében működő hazai kkv-t, amely kiváló eredményeinek, példás működésének köszönhetően kivívta elismerését.

J.J.: A Neuzer kerékpárgyártó céget, a tatabányai Rugógyártó Kft.-t és a Bowden Kft.-t szeretném kiemelni: valamennyi családi vállalkozás és több száz alkalmazottat foglalkoztat.

Haszonkulcs.hu: Milyen nehézségekről számolnak be a kkv-k?

J.J.: A legfőbb problémát természetesen a forráshiány, illetve a vevőkör megtalálása jelenti. Fontos az építőipar, építőanyag-ipar szerepe is, amely szektorok működése az egész gazdaságra komoly hatást gyakorol.

Haszonkulcs.hu: Milyen stratégiát alkalmaznak az egy-egy multi esetleges kivonulása miatt állástalanná váló dolgozóknak a kkv szektorban történő elhelyezkedés segítése érdekében?

J.J.: Eddig nem volt példa multinacionális cég kivonulására, és leépítés is csak kevés esetben történt. Szerencsére a multik jól érzik magukat nálunk. Kiváló az együttműködésünk a munkaügyi központokkal és a városi önkormányzatokkal, ha szükséges, segítünk a felszabaduló munkaerő átképzésében, a munkahelyteremtésben.

Haszonkulcs.hu: Milyen jelentősebb magán, illetve önkormányzati beruházások történtek az elmúlt évek során?

J.J.: Elsősorban EU-s pályázati beruházásokra került sor, például főterek felújítására. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a pályázati pénzeket a munkahelyteremtő beruházásokra kellene fordítani. Ez sokáig nem így történt, a kamara azonban mindvégig hangot adott egyet nem értésének a témában. Úgy vélem, a sorrenden kell változtatni: nem a főterek felújítása az első, hanem a termelő-szolgáltató szektor fejlesztése.

Haszonkulcs.hu: Hogyan érintette a válság a turizmussal foglalkozó cégeket? Van-e valamilyen összefogás, amely ezeket a kkv-kat segíti?

J.J.: Komáromot, Esztergomot és Tatát elsősorban a kulturális látnivalók miatt keresik, a Bakony, a Vértes, illetve a Pilis pedig kedvelt kirándulóhely. A kapott tájékoztatások, visszajelzések alapján mind a nagy szállodák, mind pedig a kis panziók, szálláshelyek esetében erősen csökkent a vendégéjszakák száma.

Úgy vélem, elsősorban a vízi-, lovas- és kerékpáros turizmus területén van szükség fejlesztésre. Pillanatnyilag az összefogás nem érezhető, a kamara azonban próbál ezen változtatni.

Haszonkulcs.hu: A kamara hogyan próbálja segíteni azt, hogy a pénzek eljussanak a gazdasághoz?

J.J.: A kamara állomáshely, nélkülözhetetlen információs pont, amelyhez a cégek felvilágosításért folyamodhatnak, mind a finanszírozást, mind pedig a pályázati feltételeket, lehetőségeket illető kérdésekben. A legkiszolgáltatottabbak a mikrovállalkozások, kamaránk ezen cégeknek kiemelt segítséget nyújt. Elsősorban az Új Széchenyi Kártya Program, illetve az Új Széchenyi Hitel Program igénybe vételét támogatjuk, azonban minden pályázati lehetőséget felkutatunk és közvetítünk a vállalkozók felé.

Haszonkulcs.hu: Milyen tendenciát mutat a megye GDP-je?

J.J.: A megye GDP-je az országos szintnél nagyobb mértékben növekszik – ez elsősorban a térség rendkívül fejlett iparának köszönhető.

Haszonkulcs.hu: Hogyan alakulnak a megyében a munkanélküliségi mutatók? Mit tesznek azért megyei szinten, hogy a foglalkoztatottság javuljon?

J.J.: A munkanélküliség 2011-ben valamelyest csökkent, tudomásom szerint jelenleg 9 százalék körül alakul. A foglalkoztatás javulása elsősorban a kkv-k fejlődésétől, piaci lehetőségeik javulásától függ. Ennek érdekében a munkaügyi központokkal, illetve társszervekkel közösen rendszeres tájékoztatókat, konzultációkat szervezünk a kistérségekben – ezzel is segítve a kapcsolatot a vállalkozások és az álláskeresők között.

Haszonkulcs.hu: Melyek a legsürgetőbb célok megyei szinten? Ezek megvalósulásában a kamara milyen szerepet vállal?

J.J.: A vállalkozók forráshoz juttatása, a munkaerőképzés, illetve a képzés-fejlesztés a legfőbb prioritások között szerepel. Kapcsolatban állunk a tatabányai Modern Üzleti Tudományok Főiskolájával, amelynek hallgatóit a megyében működő cégek gyakorlati program keretében foglalkoztatják.

A szakmunkástanulók elhelyezkedésével a kamara kiemelten foglalkozik. Az új lehetőségeknek köszönhetően mostantól a tanulók több időt fognak tölteni a szakmai gyakorlatokon: a megye, illetve az egész magyar gazdaság érdeke az, hogy magasan képzett, önállóan dolgozni képes szakmunkásaink legyenek. Kamaránk egyébként rendszeresen ellenőrzi a tanulószerződéses diákokat, illetve az őket foglalkoztató cégeket annak érdekében, hogy a visszaéléseket elkerüljék.

Haszonkulcs.hu: Elnök úr mikorra helyezi a gazdasági növekedés beindulását?

J.J.: Úgy vélem – igaz, lassan –, de idén már beindult a gazdasági növekedés. A még gyorsabb ütemű növekedés azonban, amelyre két éven belül kerülhet sor, a kormányzati döntések függvénye.

tovább

A fa-, papír- és nyomdaipar elsősorban közbenső termékeket állít elő, ezért az, hogy a szektor cégeit milyen mértékben érintette a válság kirobbanása, elsősorban attól függ, hogy az egyes vállalkozások mely cégek számára szolgáltatnak. Arról, hogy az online sajtó, illetve a környezettudatos filozófiák térhódítása milyen mértékben érintette a szektorban működő vállalkozásokat, Pesti Sándorral, a Papír- és Nyomdaipari Műszaki Egyesület ügyvezető igazgatójával beszélgettünk.

A fa-, papír- és nyomdaipar elsősorban közbenső termékeket állít elő, ezért az, hogy a szektor cégeit milyen mértékben érintette a válság kirobbanása, elsősorban attól függ, hogy az egyes vállalkozások mely cégek számára szolgáltatnak. Arról, hogy az online sajtó, illetve a környezettudatos filozófiák térhódítása milyen mértékben érintette a szektorban működő vállalkozásokat, Pesti Sándorral, a Papír- és Nyomdaipari Műszaki Egyesület ügyvezető igazgatójával beszélgettünk.

tovább

Sokan szeretnének saját céget indítani, hiszen ilyen módon az ember kompromisszumok nélkül valósíthatja meg az elképzeléseit. Fontos azonban alaposan tájékozódni és körültekintően eljárni, hiszen buktatók is vannak.

Azt, ami lelkesít, ne azt, amiből „pénzt lehet csinálni”

Egy vállalkozás vezetése jelentős mennyiségű idő- és energia-befektetést igényel. Előfordulhat, hogy a szabadidőnkben, sőt, hétvégén is dolgozni kell majd, ezért fontos, hogy csak olyan tevékenységet válasszunk, amit szívesen végzünk bárhol, bármikor. Sok mindenből lehet „pénz csinálni”, mégsem érdemes azokra hallgatni, akik a népszerű, netán divatos megoldásokat ajánlják.

Számos olyan sikeres vállalkozás létezik, amely úgy indult, hogy a tulajdonos eleinte hobbiként végzett egy tevékenységet – ilyen például a Tulasi is – amelyhez később, az ismerősök, barátok bíztatására céget alapított. Amennyiben van olyan hobbink, amit szívesen űzünk, és a kapott visszajelzések alapján az elkészült termékeket akár pénzért is lehetne árusítani, érdemes vállalkozást alapítani!

Szerencsés helyzetben vannak azok, akiknek heti negyven órás munkaviszonyuk van, mert ők – mivel nem kell járulékokat fizetniük –, teljesen kockázatmentesen indíthatnak vállalkozást. Érdemes egyébként a könyvelővel úgy megállapodni, hogy – ameddig a cégnek alacsony a forgalma –, a „teljes fordulatszámon” működő cégeknél alacsonyabb díjat fizessünk a könyvelési feladatok elvégzését.

Munka mellett vállalkozni? Igen!

Érdemes vállalni, hogy munka mellett vállalkozunk: egyrészt, mert büszkék lehetünk figyelemre méltó energiánkra és kitartásunkra, másrészt azért, mert előbb-utóbb úgyis fény derül tevékenységünkre. A munkaadónkat mindenképpen érdemes tájékoztatni, és hangsúlyozni, hogy a cég ügyeit nem munkaidőben fogjuk intézni – kivéve természetesen akkor, ha munkahelyünkön ez egyáltalán nem jelent problémát.

Azok számára, akik részmunkaidőben dolgoznak, különösen jó megoldás lehet saját vállalkozást indítani, hiszen a telefonhívások, e-mailek az esetek többségében várhatnak néhány órát.

Ugyanazt, amit a munkahelyünkön?

Kevésbé egyszerű a helyzet abban az esetben, ha saját cégünk ugyanazt a tevékenységet végzi, mint amit munkaadónké. Ebben az esetben érdemes átgondolni, hogy az újdonsült vállalkozás jelent-e konkurenciát a cégnek, ahol dolgozunk. Fontos ezt a kérdést alaposan átbeszélni munkaadónkkal, mert valószínű, hogy nem teljesen ugyanazon a területen fog működni a két cég, ezért akár érdemes lehet valamilyen együttműködést kialakítani.

Adjunk időt, amíg a cég beindul

Fontos, hogy ne kövessük el azt a hibát, hogy előbb mondunk fel munkahelyükön, mint ahogyan a vállalkozásuk beindul. Érdemes megvárni, amíg vállalkozásunk annyi bevételt hoz, amennyiből valóban meg tudunk élni! Ellenkező esetben nem csak anyagi problémáink lehetnek, hanem a vállalkozás is könnyen csődbe mehet, hiszen járulékot azokban a hónapokban is kell fizetni, amikor nincsen elegendő bevételünk. Fontos tehát megvárni, amíg a cég valóban sikeresen működik – amennyiben ez esetlegesen nem következik be, örülni fogunk annak, hogy óvatosan jártunk el.

Ajánljuk szolgáltatásainkat ügyfeleinknek

Kedvező helyzetben van az a vállalkozó, aki – munkaadója engedélyével – a cég ügyfeleinek is ajánlja termékeit, szolgáltatásait, hiszen ilyen módon egy teljes ügyfélkör áll a rendelkezésére. Fontos azonban, hogy munkaadónk engedélye nélkül semmilyen körülmények között ne kínáljuk termékeinket, szolgáltatásainkat a cég ügyfeleinek, mert ebből komoly problémák adódhatnak.

Mi a helyzet az üzletfejlesztéssel?

Saleses munkatárssal érdemes a kezdetektől fogva együtt dolgozni, hiszen az üzletfejlesztési feladatok induló cégek esetében kiemelten fontosak. A salesesek esetében az anyagi ellentételezés általában jutalékos rendszerben működik. Érdemes azonban a szerződést nagyon körültekintően megszövegezni, mert ha nem járunk el elég körültekintően, komoly félreértések adódhatnak.

tovább

A Duna House elemzése szerint idén júliusban az országban kevesebb ingatlan cserélt gazdát, mint a megelőző két hónapban, számszerűen 6 250. A csökkenés oka feltehetően a szezonalitásban kereshető, de a magas svájci frank árfolyam is kedvezőtlenül hatott a piacra. Összesített eredményként az látszik, hogy az előző év arányosított időszakához képest 10%-kal kevesebb a tranzakció, mint tavaly. (Sajtóinformáció)

A júliusi Keresleti Index alakulása lehet a legérdekesebb adat a Duna House Barométer aktuális számában, ugyanis az „uborkaszezon” kellős közepén, a globális gazdasági bizonytalanság és a csúcsokat döngető svájci Frank által terhelt időszakban markáns növekedés látható. Egy hónapról van mindössze szó, így trendfordulatról nem lehet beszélni, de érdemes a következő hónapokat is figyelemmel kísérni. (2010 júniusában is volt egy visszaesés, amelyet júliusban emelkedés követett, majd folytatódott a csökkenés, lehet, hogy idén is így alakul majd.)

A növekedés tényét alátámasztja a dh.hu weboldal látogatottsági adatai mellett négy nagy országos ingatlanportál látogatószám növekedése is (ingatlanbazar.hu, express.hu, ingatlan.com és ingatlanok.hu).

Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a Keresleti Index egy mennyiségi mutató, amely nem mutatja ki a vásárlói kör minőségét. Könnyen előfordulhat, hogy a moratórium feloldása körüli médiafigyelem sokakat arra a gondolatra sarkall, hogy most lehet olcsón ingatlant vásárolni, ám az érdeklődést végül nem követi valódi tranzakció. A tranzakciószám esésére és a kereslet növekedésére ez egy lehetséges magyarázat.

Tégla építésű lakások esetében csak a belváros (V, VI, VII. kerületek) tudták mintegy 4%-kal növelni az átlag négyzetméter árakat, a többi, vizsgált területen szintén csökkenés volt tapasztalható, még ha csekélyebb mértékű is, mint a panelek esetében.
A legnagyobb esés Buda esetében figyelhető meg, itt az átlag négyzetméter árak 13%-kal estek, viszont a fajlagos vételi ár nem változott. Ennek oka nem egy általános lakásár esés, hanem az, hogy júliusban Budán nagyobb arányban vásároltak felújítandó, vagyis olcsóbb ingatlant, mint az azt megelőző hónapban.

A budai kerületek iránt összességében csökkent az érdeklődés júniushoz képest. Ugyancsak ez figyelhető meg a belváros tekintetében. A belső kerületek kivételével azonban a pesti oldalt nagyobb érdeklődés övezte, még a kevésbé keresett külső kerületek is csekély növekedést mutattak egy hónap alatt. Mindezek mellett továbbra is a XI. és XIII. kerületek vannak az érdeklődők fókuszában.

Júliusban a budapesti házak eladóinak kellett átlagban a legnagyobb irányár változást elszenvedniük, amelyet a vevők további nagymértékű alkuval sújtottak. De nemcsak Budapesten, hanem az agglomerációban és ország-szerte is a házak tulajdonosai számíthatnak a legerősebb alkukra.

tovább

Ahhoz, hogy a magyarországi gépipar meg tudja tartani pozícióját, s hogy esélye legyen azon még javítani is, korszerű technológiákra van szüksége, mégpedig most. Azoknak a cégeknek van esélyük a túlélésre, sőt, a növekedésre, amelyek képesek és készek áldozni erre. Akadályt jelent azonban az alulfinanszírozottság, a nehezen hozzáférhető banki hitel, s az, hogy a pályázati rendszer nem honorálja a technológiaváltást. Ezzel együtt is vannak pozitív példák – a közelmúltban hozta be az első, high-tech lézervágó gépet Magyarországra a Gordiusz Alfa Kft. (Sajtóinformáció)

Ugyan a gépipar egyike azon kevés ipari ágazatoknak Magyarországon, amelyek a válság évei alatt is összességében növelni tudták potenciáljukat, ám a szektor szereplői közül leginkább azok tudtak előbbre lépni, amelyek készek és képesek voltak áldozni technológiai fejlődésre, fejlesztésre. Erre persze nem csak a válság idején van szükség – ezt vallja Szegő Róbert, a Gordiusz Alfa Kft. ügyvezetője. Cége üzletfilozófiájának kiváló példájaként, az országban elsőként telepített meg egy olyan technológiát, amely hármas célt szolgál: a mai egyik legkorszerűbb technológiát honosítja meg idehaza, költséghatékonyabbá teszi a termelést, s egyben a jövőre is gondolva, segít átállni a környezet tudatos termelésre.

A Gordiusz Alfa Kft., amely a fémipari szerszámgépek hazai elismert – és 2008 óta kizárólagos – forgalmazója a Salvagnini lemezmegmunkáló gépeknek, most az olasz cégtől szerezte be és szállíttatta le annak az abszolút high-tech technológiát képviselő Fiber lézervágó gépét. Idehaza elsőként a Varinox Kft. döntött a Salvagnini Fiber Lx3 beszerzése mellett, s messze nem bánta meg. Ezt Varga Erika, ügyvezető igazgató azzal magyarázza, hogy „a gép vágási sebessége akár nyolcszorosa is lehet a hazánkban nagy számban működő hagyományos CO2 lézerekéhez képest, így termelési kapacitásban a piac élvonalába lépünk a berendezés üzembe helyezésével”. A Kft. egyébként éppen ma mutatja be a lézervágót egy olyan szakmai nap keretében, amelyen más újdonságával is megismerkedhetnek az érdeklődők.

Az ilyen beruházások elengedhetetlenek ahhoz – vallja Szegő Róbert –, hogy egy (gépipari) cég a mai helyzetben talpon tudjon maradni. Ugyanis előre kell menekülni: más szóval, a kivezető út, a fejlődés záloga a technológiai fejlesztés, új technológiai beruházások. Számos érv szól emellett, s az egyik fontos szempont, hogy ilyen beruházások teremtik meg a lehetőségét annak, hogy olyan exportmegrendeléseket tudjon egy cég szerezni, amelyek révén még a bizonytalan gazdasági helyzetben is képes a növekedésre. Ugyanis a nagyvállalatok igyekeznek áttolni az új technológiához szükséges beruházásokat a beszállítóikra, s amelyik beszállító erre áldoz, azt növekvő megrendelésekkel díjazzák. Messze nem elhanyagolható szempont az sem – sorolja az ilyen fejlesztések pozitív hatásait az ügyvezető igazgató –, hogy általuk egy cég diverzifikálni tudja termelési palettáját, azaz több iparágból szerezhet beszállítói megrendelést.

Ráadásul a megrendeléseket, azaz a termelést költséghatékonyan lehet megoldani az új technológiát képviselő ilyen gépeknek, berendezéseknek köszönhetően. A most Magyarországra behozott Salvagnini Fiber Lx3 kiemelkedően energia-hatékonyan dolgozik, 50-60 százalékkal fogyaszt kevesebb energiát, mint a régebbi típusú, hasonló feladatokat ellátó gépek – vonja meg a mérleget Szegő Róbert. Ez pedig a jövő érdekeit is szolgálja, hiszen környezettudatos technológiát lehet általa meghonosítani.

Ebből is látszik, hogy a Salvagnini Fiber Lx3 és a hasonlóan high-techet képviselő berendezések, gépek beszerzése elemi érdeke a gépipari cégeknek – hangoztatja a Gordiusz Alfa Kft. ügyvezetője, hozzátéve: nincs más megoldás, mint az ilyenfajta előremenekülés. Kiváltképpen a mai éles versenyhelyzetben, amikor cégek sora szűnik meg, részben, mert a kisebbek, elmaradott technológiát használó, alulfinanszírozott vállalkozások kénytelenek lehúzni a rolót, illetve felvásárlások célpontjává válnak. A gépiparban sok a vállalat-összeolvadás is – aminek az oka, hogy egy-egy kisebb cég képtelen finanszírozni a szükséges technológia-váltást. Egy ilyen gép ugyanis akár félmillió euróba is belekerülhet – mutat rá.

A piactisztulás persze elkerülhetetlen, de nem olyan mértékben, mint tapasztalható – véli. Ambivalens ugyanis, hogy egy iparágban csak 1000-1200 cég működik, miközben az újak, a feltörekvők lemorzsolódása évi húsz százalékra tehető. Pedig ezek között is vannak olyan cégek, amelyek életképesek lettek volna, de nem tudtak talpon maradni. A többi között amiatt, mert 300 millió forint alatti éves árbevétellel nemigen kap hitelt egy vállalkozás technológiaújításra. Így csak magas rezsiköltségi technológiával tud termeli, ami „lassú halálhoz” vezet(het).

A pályázatok nagyon döcögnek, nem csak a kifizetések, de még a kiírások is – sorolja a finanszírozással összefüggő anomáliákat a cégvezető. További problémát okoz, hogy ha ki is írják a pályázatokat, s meg is születnek a döntések, s még a pénzt is utalják – ezekkel nem preferálják a technológiai megújítást. A korszerűtlen és korszerű technológiák beszerzését ugyanis egyformán támogatják – esetünkben egy hagyományos, „elavult” lézervágóhoz pontosan olyan támogatást lehet csak elnyerni, mint a Salvagnini Fiber L3x lézervágóhoz. Ez pedig rögzíti az elavult (s éppen ezért olcsóbb, kisebb áldozatok árán) beszerezhető technológiát, ami rontja a gépipar versenyképességét, kevesebb megrendelést eredményez, s cégek tönkretételében csapódik le – vázolja az ok-okozati összefüggéseket a szakértő. Aki a megoldást abban látja, hogy a pályázati források elosztásánál kapjanak prioritást a korszerű technológiai beruházások, miként a hitelezésnél is legyen ez szempont.

tovább

2011 első félévében 2010 hasonló időszakához képest a magyarországi cégek fizetésképtelenségi mutatója radikálisan (+21%) nőtt. Továbbra is pangás van, szinte minden szektorban tovább nőt a fizetésképtelenségi eljárások száma, a legkomolyabb visszaesés főként a belső piacra termelő ágazatokban folytatódik –állítja a Coface Hungary nemzetközi hitelbiztosító. Ott a magas a csődhányad, s ott is nőtt a leginkább, ahol eddig: az építőipar, valamint a kis- és nagykereskedelem a legkockázatosabb szektorok. Összességében komoly problémát jelent, hogy nem történik érdemi változás a bajba került cégek tényleges megmentésére. (Sajtóinformáció) Korábbi cikkünk folytatása. A cikk első része itt olvasható

Eljárások és bejegyzett cégek aránya (2011. első félév)

Regionális eltérések

A földrajzi eloszlást vizsgálva kiderül, hogy 2011 első hat hónapjában a legtöbb eljárást természetesen a fővárosban és környékén, Pest megyében, valamint Borsodban folytatták. Budapesten és Pest megyében az eljárások 42,57 százalékát, Borsodban 5,51 százalékát indították. Az eljárások százalékos megoszlásához hasonlóan a hazai vállalkozásokból is a legtöbbet Közép-Magyarországon regisztrálták.

A bejegyzett cégek számára vetített csődhányad Nógrád megyében (7,56 százalék) volt a legmagasabb 2011 első félévében, majd ezt követi Jász-Nagykun-Szolnok (5,92 százalék) és Békés (5,8 százalék). A legnagyobb negatív eltérést 2010 hasonló időszakához képest Fejér megye produkálta: a csődhányad relatív növekedése +113 százalék volt. Úgyszintén látványos romlást mutat Békés megye, ahol a csődhányad relatív növekedése +79,80 százalék volt. Tekintettel az alacsony esetszámra, mint például Fejér megye, ahol a relatív növekedés magas volt, összesen csak 475 eljárásról, azaz az összes eljárás 4,89 százalékáról beszélünk, látható, hogy a magas relatív növekedés ellenére nincs szó térségbeli válságról.

Az eljárások megyei részarányát vizsgálva a megyékben bejegyzett cégek számával, markáns eltéréseket a Fejér megyében (eljárások 4,89%-a, összesen bejegyzett cégek 3,33%-a), valamint Borsodban (eljárások 5,51%-a, összesen bejegyzett cégek 3,95%-a) regisztrált a Coface. Ebben az összehasonlításban Pest megye (eljárások 7,4%-a, de a bejegyzett hazai cégek 14,10%-a) teljesített a legjobban, mivel az származott innen.

Eljárások és cégek egyes régiókban (2011 első félév)

Ebben a romló tendenciát mutató helyzetben a cégeknek még óvatosabbnak kell viselkedniük – hívja fel a figyelmet Bagyura András A Coface Hungary kereskedelmi vezetője. Feltétlenül tanácsos a korábbinál gyakrabban megvizsgálni a partnercéget, begyűjteni a működéséről szóló információkat, évközi pénzügyi adatokat beszerezni, azaz minél több forrásból feltérképezni a vevőkockázatot, nyomon követni azt, hogyan fizet másoknak. Minősítő cégek, céginformációs cégek lehetnek ebben segítségre. Nem szabad sajnálni erre az időt, energiát és pénzt, ugyanis megelőzéssel lehet a nemfizetést a legjobban kiküszöbölni, ráadásul utóbb érdemi megtérülésre egyre kevesebb az esély. Ha pedig már ott a baj, akkor tanácsos a lehető leggyorsabban és „leghangosabban” megpróbálni a követeléshez jutni. Bagyura egy további megközelítésből is ad tanácsot: mint mondja, vevői oldalról is célszerű pontos fizetéssel meghálálni a halasztott fizetést, a szállítói hitelezés lehetőségét, különösen a mai helyzetben. Elismeri, hogy mindenkinek adódhatnak fizetési problémái, de ilyen esetekben célszerű az együttműködésre törekedni a szállító céggel, az adósság rendezésének közös megegyezésére jutni, ellenkező esetben senki sem jár ugyanis jól.

További információ: 

A Coface folyamatosan figyelemmel kíséri a vállalati fizetési gyakorlatokat azokban az országokban, ahol jelen van, így képes felhívni a figyelmet a lehetséges kockázatokra, rendszeresen készít jelentéseket – amelyet folyamatosan aktualizál – az egyes országok és ágazatok kockázatairól valamint 155 országra érvényes „Üzleti Környezet” értékelési rendszeréről.

tovább

A tematikus TV csatornák nézői igényesebben választanak tartalmakat, befogadóbbak a műsorblokkokat elválasztó reklámokkal kapcsolatban, és az azokban szereplő termékekre és szolgáltatásokra közel 50%-kal jobban emlékeznek, mint a kereskedelmi csatornák nézői - derül ki az Atmedia és a GfK Hungária közös, 2000 fő bevonásával készített reprezentatív felméréséből. (Sajtóinformáció)

Hogyan változott a hazai TV csatornák piaca az elmúlt néhány évben és ezzel összhangban hogyan változtak a nézői szokások? Az átformálódó média piaci környezet milyen új lehetőségeket rejt magában a hirdetők számára? Ezekre a kérdésekre kereste a választ kutatásában az Atmedia, mely a legnagyobb független, kizárólag a tematikus TV csatornákra szakosodott reklámidőt értékesítő kereskedőház. A cég 2010 óta hazánkban is jelen van és ma már meghatározó szereplőjévé vált a hazai média piacnak.

„A tematikus TV csatornák megjelenésének következtében - különösen az utóbbi 3 évben - a piac jelentős átrendeződésen ment keresztül. Ennek eredményeként mára biztosan elmondható, hogy a TV nézők közel 50%-a (2007-ben ez az arány még csupán 28,2%-volt) a napi átlagos több mint 4 tévézéssel töltött órában a kereskedelmi csatornákkal szemben a tematikus csatornák műsorkínálatát részesíti előnyben. A nézettségi adatok ilyen mértékű megváltozása azonban egyelőre nem vonta maga után a TV hirdetések arányának hasonló változását, mely alapján kijelenthető, hogy Magyarországon a tematikus adók nézőinek reklámpotenciálja még mindig tartogat kiaknázatlan lehetőségeket” – fejtette ki véleményét a kutatás kapcsán Lukács Csaba, az Atmedia Kft. ügyvezető igazgatója.

Az Atmedia, mely a lengyel, a cseh és a magyar piacon összesen 78 különböző (tematikus) csatorna reklámidejét értékesíti, és ezáltal méltán tekinthető a televíziós reklámértékesítés szakértőjének, rendkívül nagy hangsúlyt fektet arra, hogy megismerje a gyorsan változó piaci környezethez igazodó fogyasztói igényeket, és ez alapján pontos képet alkosson a magyar TV nézők fogyasztói szokásairól.

„Mivel a televíziónézők fogyasztói szokásaira vonatkozóan nem készült korábban átfogó, komplex kutatás Magyarországon, ezért úgy döntöttünk, hogy az egyik, szakmailag kiemelkedő piackutató céggel együttműködve, elkészítjük ezt a hiánypótló felmérést. A reprezentatív közvélemény-kutatás nemcsak az Atmedia által értékesített csatornákra irányult, hanem a hazai televíziós piac összes csatornájára, hiszen a trendek változását csak így lehet érdemben és átfogóan értelmezni” – fűzte hozzá Lukács Csaba, az Atmedia ügyvezető igazgatója.

„A 2000 fő bevonásával végzett reprezentatív kutatás során a nézők TV nézési attitűdjeit vettük górcső alá, beleértve a reklámfogyasztási attitűdöket is. Korábban ilyen jellegű felmérés nem készült idehaza” – nyilatkozta Bacher János a GfK Hungária cégvezetője. A kutatás eredményeképpen elmondható, hogy a TV nézők tábora nem homogén, vagyis nem léteznek kizárólag kereskedelmi csatornát vagy tematikus csatornát választó nézők. Különbség közöttük az egyes csatorna típusok fogyasztásának arányában, illetve a fogyasztáshoz kapcsolódó attitűdjükben mutatkozik meg.

A tartalommal kapcsolatos attitűd vizsgálata egyértelműen rávilágított arra, hogy vannak olyan nézők, akik számára a tartalom sokkal fontosabb, mint maga a csatorna. Vagyis akár egy-egy műsor kedvéért, a nézők szívesen váltanak csatornát, csupán azért, hogy nyomon követhessék kedvenc műsorukat. A televíziós tartalmak további vizsgálata pedig azt támasztotta alá, hogy a kedvencek között legalább olyan számban vannak jelen a tematikus csatornák tartalmai, mint az országos kereskedelmi csatornák műsorai, tehát ilyen tekintetben a tematikus tévé csatornák felveszik a versenyt az országos kereskedelmi csatornákkal.

A reklámfogyasztási attitűdök vizsgálata során a megkérdezettek nagy része egyértelműen az országos kereskedelmi csatornákhoz kötötte az őket zavaró, túl hosszúnak ítélt reklámblokkokat, mely a megkérdezettek véleménye szerint a tematikus csatornák esetében rövidebbek. Ennek is köszönhető, hogy a tematikus csatornák nézői befogadóbbak a tematikus csatornák ténylegesen hosszabb reklámblokkjait illetően. A kutatás azt is egyértelműen alátámasztotta, hogy a tematikus csatornák nézői a reklámok tartalmát közel 50%-kal jobban tudták visszaidézni, mint a kereskedelmi csatornák esetében. Ezek után nem meglepő az az eredmény, hogy az egyes termékekből átlagosan a tematikus csatornákat nézői az országos kereskedelmi csatornákhoz képest többet is fogyasztottak.

A megkérdezettekről számos érdekes információra is fényt derült a kutatás során, így megtudhattuk róluk, hogy a tematikus TV csatornák nézői leginkább Párizsba szeretnének utazni kedvesükkel, arra vágynak leginkább, hogy Magyarország olyan gazdag legyen mint Svájc, illetve, hogy véleményük szerint sport tekintetében vízilabdában vagyunk a legsikeresebbek. Legszívesebben tokaji aszúval kínálnák a hazánkba érkező külföldieket, kedvenc ruházati márkájuk a Nike és álmaik közt az is szerepel, hogy Gordon Ramsay főztjét kóstolhassák születésnapjukon.

Összefoglalva tehát a kutatás azon eredményét, mely azt mutatta, hogy a tematikus csatornák nézői nemcsak jobban emlékeztek, de többet is költöttek a különböző FMCG termékekre, nyugodtan kijelenthető, hogy hatalmas, a hirdetők szemszögéből még nem teljesen kiaknázott potenciál rejlik a fogyasztók ezen csoportjában.

tovább

2011 első félévében 2010 hasonló időszakához képest a magyarországi cégek fizetésképtelenségi mutatója radikálisan (+21%) nőtt. Továbbra is pangás van, szinte minden szektorban tovább nőt a fizetésképtelenségi eljárások száma, a legkomolyabb visszaesés főként a belső piacra termelő ágazatokban folytatódik –állítja a Coface Hungary nemzetközi hitelbiztosító. Ott a magas a csődhányad, s ott is nőtt a leginkább, ahol eddig: az építőipar, valamint a kis- és nagykereskedelem a legkockázatosabb szektorok. Összességében komoly problémát jelent, hogy nem történik érdemi változás a bajba került cégek tényleges megmentésére. (Sajtóinformáció)

A fizetésképtelenségi eljárások ágazati számát vizsgálva a Coface Hungary felméréséből kiderül: a legtöbb fizetésképtelenségi eljárásban továbbra is az építőipari, valamint a kis- és nagykereskedelmi cégek érintettek. Az összes hazai fizetésképtelenségi eljárás 23 százalékát a kereskedelmi vállalkozások, közel 20 százalékát pedig az építőipari cégek ellen indították az év első hat hónapjában. Ezek mellett az eljárás alá vontak között az ingatlangazdálkodók, a turizmus és vendéglátásban, valamint a gépjárműiparban tevékenységet folytató vállalkozások vannak nagy számban.

Ágazati megközelítésben nincs túlságosan sok meglepő az idei év első hat hónapjának folyamataiban – magarázza az adatokat Bagyura András. A legkomolyabban ugyanis azokon a területeken nőtt a fizetésképtelenségi eljárások száma, ahol eddig is: mégpedig ott, ahol elsősorban a belföldi elköltött forintokon múlik a teljesítmény, azaz az építőiparban, a kereskedelemben, a turizmus-vendéglátásban – mutat rá Bagyura András. Az adott ágazatban működő vállalkozások számát is figyelembe véve a faipari profilú cégek állnak az élen majd őket követi az építőipari, valamint a turizmus-vendéglátásra szakosodottak állnak az élvonalban, de az országos átlag felett található számos ágazat, mint a gépjárműipar, a logisztika, a kiskereskedelmi vállalkozások, az élelmiszeripar, valamint a az acél és fémipar. Kis mintát jelent, de látványos romlás indult meg a faiparban, ami az építőipar és az ingatlan üzletág mélyrepülésével áll összefüggésben – magyarázza az összefüggéseket a kereskedelmi igazgató. Ha folytatódik a folyamat, akkor az év végére minden, az ágazatban tevékenykedő nyolcadik cég tönkremehet – demonstrálja az igazgató azt, hogy minden, mindennel összefügg.

Emellett az adatok visszatükrözik a mezőgazdaság rossz félévét is, ami nem meglepő, a tavalyi esztendő rossz folyamatainak a hatásai is benne van ebben. Az idei év kérdése, hogyan tudja az ágazat ellensúlyozni a tavalyról áthúzódó rossz folyamatokat. Kérdés az is, hogy az ebben az évben is várhatóan magasan maradó terményárak mellett a növénytermesztőknek sikerül-e extrabevételhez jutniuk, ha igen, azt legalább a lukak tömködésére használhatják. Más e helyzet az állattenyésztők esetében. Ők sokkal rosszabb helyzetben vannak: az értékesítési ár és a termelési költség közötti olló inkább nyílt, s a kérdés, hogy van-e még fedezete idén a marzsok további csökkenésének.

A fuvarozásban és logisztikában is nőtt a csődhányad: ami látszólag ellentmond annak, hogy beindult a külkereskedelem. Ám vélhetően még mindig sok a többletkapacitás ebben a szektorban, az export-import azt nem tudja még teljes egészében lekötni, viszont a hazai célú szolgáltatás még nem futott fel. Ezen a területen további – igaz, a korábbinál kisebb mértékű – csődhullámot vár Bagyura András.

Fizetésképtelenségi eljárásokban legtöbbször érintett ágazatok
(2011 első félév)

2011 első félév 2010 első félév
Ágazat Eljárások aránya Eljárások aránya
Építőipar 19,47% 19,34%
Kiskereskedelem 12,38% 12,05%
Nagykereskedelem 10,94% 12,11%
Turizmus És Vendéglátás 7,32% 6,58%
Ingatlangazdálkodás 6,53% 7,20%
Gépjárműipar 4,80% 4,85%
Elektronika és számítástechnikai tevékenység 3,02% 3,15%
Fuvarozás 3,01% 2,99%
Nyomda és kiadói tevékenység 2,52% 2,79%
Bank és pénzügyi szolgáltatás 2,45% 1,68%
Mezőgazdaság 1,79% 1,54%
Acél És Fémipar 1,70% 1,55%
Faipar 1,65% 1,51%
Élelmiszeripar 1,17% 1,22%
Logisztika 1,03% 1,11%
Textilipar 0,97% 1,05%
Vegyipar 0,54% 0,48%
Gépipar 0,51% 0,51%
Papír És Csomagolóipar 0,31% 0,25%
Energia 0,17% 0,11%
N.A. : :
Összesen 100% 100%

Az eljárási arányok változását figyelve kiderül, hogy a leginkább a papír és csomagolóipari tevékenységet végzők körében, a mezőgazdaságban, valamint a turizmus és vendéglátást végzőknél romlott a mutató egy esztendő alatt. A gépipar, a vegyipar, az elektronikai és a számítástechnikai üzleti szolgáltatások ágazatai ugyanakkor lényegesen jobb helyzetet tükröznek. Ennek oka, hogy jó részt az exportra csatlakoznak rá ezek a termékek, szolgáltatások, illetve kevésbé érzékenyek a magyarországi folyamatokra – mutat rá Bagyura András.

Az egyes iparágakban tevékenykedő cégek számát összehasonlítva az eljárások számával kiderül, hogy szintén az építőipar teljesít a legrosszabbul (eljárások (19,52%-a, összesen bejegyzett cégek 13,05%-a). Jellegzetes eltéréseket a turizmusban tevékenykedő vállalatoknál (eljárások 7,32%-a, de a bejegyzett hazai cégek 4,92%-a), valamint a faiparban (eljárások 1,65%-a, de a bejegyzett hazai cégek 1,09%-a) regisztrált a Coface. Ebben az összehasonlításban – az ingatlangazdálkodási ágazat (eljárások 6,53%-a, összesen bejegyzett cégek 13,98%-a), valamint az elektronika és számítástechnikai tevékenységet végző vállalatok (eljárások 3,02%-a, összesen bejegyzett cégek 4,79 %-a) teljesítettek a legjobban.

(folyt. köv.)

tovább

A korábbinál sokkal melegebb nyarak, illetve a tavasszal rövid idő alatt lehulló jelentős mennyiségű csapadék miatt előfordulhat, hogy bizonyos szőlőfajtákat Magyarországon nem lehet többé sikeresen termeszteni. Arról, hogy a fajtaszerkezet átalakulása milyen hatással lesz a magyar borászat helyzetére, Dr. Pók Tamás borásszal beszélgettünk.

Haszonkulcs.hu: Mikor észlelték először az éghajlatváltozás okozta hatásokat?

Dr. Pók Tamás: Az éghajlatváltozás jeleit először hozzávetőleg tíz évvel ezelőtt érzékeltük. Igaz, akkoriban egyáltalán nem gondoltuk úgy, hogy az, amit tapasztaltunk komolyabb éghajlati változás előjele.

Haszonkulcs.hu: Milyen jeleket észleltek?

Dr. P.T.: Az utóbbi években az UV sugárzás olyan magas volt, hogy a leveleken fehéres elszíneződés jelent meg. Kutató kollégáim először kórokozóra gyanakodtak, később azonban megtudtuk, hogy a jelenséget a sugárzás okozta.

Amellett, hogy az évszakok eltolódtak, a tavasz időtartama is csökkent. Az utóbbi időben áprilisban a hirtelen felmelegedés miatt rövid idő alatt jelentős mennyiségű csapadék szokott esni: ez eróziós károkat okoz, hiszen a záporok kimossák az oltványokat. Nyáron ezzel szemben forróság és aszály van: a szőlőben gyakran mérünk 35, 40 fokot, sőt, az is előfordult, hogy a hőmérő 45 fokot mutatott.

Az éves csapadék mennyisége alig csökkent, a nyarak viszont aszályosabbak lettek! Több alkalommal korábban kellett szüretelni, azért, hogy megelőzzük a szőlő savainak és aromáinak elégését; illetve azt, hogy a hőség miatt a borok „lelágyuljanak”, vagyis, hogy sérüljenek a zamatanyagok és megszűnjenek az izgalmas harmóniák.

Haszonkulcs.hu: Milyen mértékben erősödtek ezek a hatások az első észlelés óta?

Dr. P.T.: A hatások az évek során egyre szélsőségesebbek lettek és egyre gyakrabban jelentkeztek. 2004 áprilisában volt egy nagyon erős vihar, amely komoly károkat okozott. Ez akkoriban váratlan jelenségnek számított, manapság azonban gyakran előfordulnak ilyen pusztító viharok tavasszal.

Haszonkulcs.hu: Mit tehetnek a hazai borászok? Mi lesz a sajátos ízvilágú magyar bor jövője?

Dr. P.T.: A forró nyarak hatására előfordulhat, hogy a fajtaszerkezet átalakul, és bizonyos szőlőfajtákat nem lehet többé sikeresen termeszteni. Igaz, Magyarország éghajlata alkalmas a mediterrán borok alapanyagául szolgáló szőlőfajták termesztésére, a magyar vörösbor azonban, amely itt, a szőlőtermesztés északi határához közel készül, egyfajta kuriózum, ezért az eredetiséget kedvelő fogyasztók szemszögéből kedvezőtlen hatással bírna, ha hazánk is csak egy volna a mediterrán borokat gyártó országok közül.

Haszonkulcs.hu: Termesztik-e már ezen mediterrán borok alapanyagául szolgáló szőlőfajták bármelyikét – ha igen, milyen sikerrel? Mennyire lesz eladható a mediterrán jellegű magyar bor?

Dr. P.T.: Számos bortermelő készít ilyen borokat, pincészetünk a Sangiovese fajta termesztésével próbálkozott. A prémium kategóriás borok esetében a jellegzetes „magyar” borok továbbra is keresettek lesznek, az alacsonyabb árkategóriás termékek piacán azonban valószínűleg több és jobb bor kerül majd a forgalomba.
Az éghajlatváltozás egyébként a nem mediterrán jellegű fajták terméshozamára is kedvező hatással lesz. Annak eredményeképp, hogy több és jobb minőségű magyar bor kerül majd a piacra, elképzelhető, hogy a fogyasztók több hazai bort fognak inni, az import azonban, úgy vélem, nem fog csökkenni. Szerencsés esetben a termelők alacsonyabb áron tudják majd kínálni a borokat, az azonban, hogy az egy főre eső éves borfogyasztás – ami jelenleg 30 liter/fő/év – növekedjen, nem csak ettől függ majd.

tovább