Vas megye: 1 munkanélküli is eggyel több a soknál!(I. rész)

A Vas megyeiek az elmúlt húsz év során, részben az ide települő külföldi vállalkozások segítségével, elérték azt, hogy üzemeik európai színvonalon termeljenek. A kamaraelnök elérkezettnek látja az időt, hogy a magyar beszállítók hasonló feltételeket harcoljanak ki a multikkal szemben, mint az eddig hozzájuk beszállító cégek.

Kovács Vincével, a Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnökével beszélgettünk.

Haszonkulcs.hu: A szocialista ipartelepítés előtt milyen mezőgazdasági, ipari, illetve turisztikai tevékenység folyt a régióban?

Kovács Vince: A szocializmus előtt megyénkben elsősorban mezőgazdasági, illetve könnyűipari, fa- és bútoripari, valamint gépipari tevékenység folyt. A Szombathelyi Cipőgyár, a Szombathelyi Szövőgyár, a Kőszegi Posztógyár, illetve a Reich Gépgyárak voltak a legjelentősebb üzemek.

Haszonkulcs.hu: Hogyan érintette a rendszerváltás a megye gazdaságát?

K.V.: A rendszerváltás némiképp más módon érintette megyénk gazdaságát, mint az ország más térségeit, mivel megyénkben kevésbé került sor a szocialista ipartelepítésre. Régiónkat, amikor a lehetőségek megnyíltak, egyrészt földrajzi fekvése, másrészt magas szintű munkakultúrája tette vonzóvá a külföldi befektetők számára. Ebben az időszakban alakultak ki az úgynevezett tükörüzemek, amelyek a határontúliakhoz hasonló profilú tevékenységet végző üzemek voltak. A külföldi cégek természetesen az olcsóbb, közel egynegyedébe kerülő munkaerő miatt döntöttek úgy, hogy megyénkbe telepítik ezeket az üzemeket. A képzett munkaerő, a magas szintű munkakultúra megvolt, a technológia, a know-how azonban hiányzott. A munkát természetesen felügyelni kellett, azonban a vasi munkaerő gyorsan képes volt elsajátítani az új ismereteket, és hozni az elvárt szintet.

A bérmunkában nálunk dolgoztató cégek azonban a technológiai fejlesztések terén nem csak előrelépést hoztak. Sokan a külföldön már nem használatos technológiát honosították meg nálunk – ami, hozzátenném, így is magasabb szintű volt, mint a szocialista időszakban ismert megoldások. A termelő szövetkezetek privatizálását követően jelentős földterületek külföldi kézre kerültek – annak ellenére, hogy hivatalosan a külföldi érintettek csak bérlők lehetnek.

Hasonlóan alakult a helyzet a kereskedelem területén, ahol az áruházláncok a kiskereskedők rovására terjeszkednek. Rájuk is természetesen szükség van, azonban mindkét oldalról törekedni kell a korrekt együttműködésre. Ami a foglalkoztatást illeti, megyénkben a foglalkoztatottak döntő többsége a kkv-knál, nem pedig a multi cégeknél dolgozik.

Haszonkulcs.hu: Milyen stratégiával voltak képesek a megye gazdaságát talpra állítani?

K.V.: Vas megye szerencsés helyzetben volt, mert a gazdaságot nem kellett újra talpra állítani, mivel a maga módján ugyan, de viszonylag jól működött. A környezet miatt azonban természetesen nem voltunk mindenben versenyképesek.

Haszonkulcs.hu: Milyennek értékeli a multik és a beszállítók közötti kapcsolatot?

K.V.: Az első időkben a multik a saját beszállítói kapcsolataikat hozták magukkal. Ma már vannak magyar beszállítóik, az erőfölényükkel azonban a külföldi cégek sajnos ma is élnek, alkalmanként visszaélnek. A 60, 90, 120 napos fizetési határidő miatt gyakorlatilag a magyar kkv-k finanszírozzák az ő működésüket! Mivel ma már ugyanazt a minőséget állítjuk elő, mint a tőlünk 50 kilométerre nyugatra működő cégek, úgy vélem, elvárhatjuk a hasonló feltételeket is.

Haszonkulcs.hu: Milyen stratégiát alkalmaznak a multik kivonulása miatt állástalanná váló dolgozók a kkv szektorban történő elhelyezkedésének segítése érdekében?

K.V.: Térségünkben a multik tömeges kivonulása eddig nem volt jellemző, azokban az esetekben, amelyekben erre mégis sor került, a környező gazdaság képes volt felszívni az állástalanokat. A munkanélküliségre elsősorban a válság, nem pedig a multik kivonulása gyakorolt kedvezőtlen hatást. A cégek egy részét azért is tartották életben, hogy a válság után ne a nulláról kelljen újraindulniuk.

Haszonkulcs.hu: Milyen nehézségekről számolnak be a kkv-k?

K.V.: A válságot a kkv-k érezték meg leginkább, igaz, éppen ők bizonyították legjobban a túlélést. A több sebből vérző vállalatok tulajdonosai sok esetben a magánvagyonukból tartották fent alultőkésített cégüket. A legnagyobb probléma az, hogy a kkv-k terhei a teherbíró képességük fölött vannak – működésüket mindemellett az aránytalanul magas adminisztrációs terhek is megnehezítik. A kormányzat jelenlegi elképzeléseit jónak tartjuk, de fontos, hogy az intézkedések, elképzelések tényleg meg is valósuljanak.

(folyt.)