A fejlődő kkv-k és a multik is jól érzik magukat Komárom-Esztergom megyében

Komárom-Esztergom megye – amely az ország legkisebb területű, azonban második legsűrűbben lakott megyéje –, mindig is erős ipari- és mezőgazdasági térségnek számított. Arról, hogyan sikerült a válság ellenére is jelentős eredményeket produkálni, Juhász Józseffel, a Komárom-Esztergom Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnökével beszélgettünk.

Haszonkulcs.hu: Hogyan érintette a rendszerváltás, illetve az európai uniós csatlakozás a megye gazdaságát?

Juhász József: Komárom-Esztergom megyét rendkívül súlyosan érintette a rendszerváltás, mivel megyénkben korábban jellemzően bányászati- és nehézipari tevékenység folyt. Ezt követően azonban átalakult a bányagépgyártás, az ipari- és mezőgazdasági üzemek működése. A kilencvenes évek eleje rendkívül nehéz időszak volt a megyében működő cégek számára. Öt-hat évre volt szükség, hogy némiképp kilábaljunk a rendszerváltás után bekövetkezett gazdasági átalakulás okozta krízisből. Amikor az uniós csatlakozásra sor került, már számos, Európában, illetve Ázsiában is jelentős cég létesített gyártókapacitásokat nálunk.

Haszonkulcs.hu: Milyen stratégiával voltak képesek a megye gazdaságát talpra állítani, és milyen szerepet játszottak a multik a gazdaság élénkítésében? Mely multik működnek a megyében?

J.J.: Ipari parkok, illetve központok létesültek, ahová elsősorban külföldi érdekeltségű cégek települtek. Megyénk 11 ipari parkkal büszkélkedhet, ezekben telepedtek le a legnagyobb vállalatok, illetve a beszállítói körükbe tarozó kkv-k.

Az is jelentős mértékben hozzájárult ahhoz, hogy a multik megtelepedjenek megyénkben, hogy nálunk magasan képzett szakmunkás- és mérnöki gárda állt rendelkezésre.

Haszonkulcs.hu: Milyennek értékeli a multik és a beszállítók közötti kapcsolatot?

J.J.: Megyénket elsősorban a jármű- és az elektronikai ipar területén működő cégek keresik, a Suzuki, a Nokia, a Samsung, a Sanyo, a Holoplast, a Zeon Systems, a TE Connectivity, illetve az AGC Hungary valamennyien bennünket választottak.

A multik és a beszállítók közötti kapcsolat elősegítése a kamara számára a legfontosabb feladatok közé tartozik. A feladatot elsősorban a kis cégek stabilizálása jelenti: hiszen csak az erős, stabil kis- és középvállalkozások azok, amelyek sikerrel pályázhatnak a beszállítói pozíciókra. Ennek segítése érdekében a kamara magyar- és angol nyelvű beszállítói kézikönyvet adott ki.

A kötelező kamarai tagságot szintén a fent felsoroltak alapján tartom fontosnak: a cégek legyenek a kamara látókörében – hiszen ilyen módon a nyilvántartásból kiderül, melyik vállalkozás milyen tevékenységet folytat, és hol –, mert így a kamara védelmet biztosíthat a becsületes módon boldogulni vágyó cégeknek és megrendelőiknek a kóklerektől, szélhámosoktól.

Haszonkulcs.hu: Kérem, nevezzen meg 1-2 olyan, a megyében működő hazai kkv-t, amely kiváló eredményeinek, példás működésének köszönhetően kivívta elismerését.

J.J.: A Neuzer kerékpárgyártó céget, a tatabányai Rugógyártó Kft.-t és a Bowden Kft.-t szeretném kiemelni: valamennyi családi vállalkozás és több száz alkalmazottat foglalkoztat.

Haszonkulcs.hu: Milyen nehézségekről számolnak be a kkv-k?

J.J.: A legfőbb problémát természetesen a forráshiány, illetve a vevőkör megtalálása jelenti. Fontos az építőipar, építőanyag-ipar szerepe is, amely szektorok működése az egész gazdaságra komoly hatást gyakorol.

Haszonkulcs.hu: Milyen stratégiát alkalmaznak az egy-egy multi esetleges kivonulása miatt állástalanná váló dolgozóknak a kkv szektorban történő elhelyezkedés segítése érdekében?

J.J.: Eddig nem volt példa multinacionális cég kivonulására, és leépítés is csak kevés esetben történt. Szerencsére a multik jól érzik magukat nálunk. Kiváló az együttműködésünk a munkaügyi központokkal és a városi önkormányzatokkal, ha szükséges, segítünk a felszabaduló munkaerő átképzésében, a munkahelyteremtésben.

Haszonkulcs.hu: Milyen jelentősebb magán, illetve önkormányzati beruházások történtek az elmúlt évek során?

J.J.: Elsősorban EU-s pályázati beruházásokra került sor, például főterek felújítására. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a pályázati pénzeket a munkahelyteremtő beruházásokra kellene fordítani. Ez sokáig nem így történt, a kamara azonban mindvégig hangot adott egyet nem értésének a témában. Úgy vélem, a sorrenden kell változtatni: nem a főterek felújítása az első, hanem a termelő-szolgáltató szektor fejlesztése.

Haszonkulcs.hu: Hogyan érintette a válság a turizmussal foglalkozó cégeket? Van-e valamilyen összefogás, amely ezeket a kkv-kat segíti?

J.J.: Komáromot, Esztergomot és Tatát elsősorban a kulturális látnivalók miatt keresik, a Bakony, a Vértes, illetve a Pilis pedig kedvelt kirándulóhely. A kapott tájékoztatások, visszajelzések alapján mind a nagy szállodák, mind pedig a kis panziók, szálláshelyek esetében erősen csökkent a vendégéjszakák száma.

Úgy vélem, elsősorban a vízi-, lovas- és kerékpáros turizmus területén van szükség fejlesztésre. Pillanatnyilag az összefogás nem érezhető, a kamara azonban próbál ezen változtatni.

Haszonkulcs.hu: A kamara hogyan próbálja segíteni azt, hogy a pénzek eljussanak a gazdasághoz?

J.J.: A kamara állomáshely, nélkülözhetetlen információs pont, amelyhez a cégek felvilágosításért folyamodhatnak, mind a finanszírozást, mind pedig a pályázati feltételeket, lehetőségeket illető kérdésekben. A legkiszolgáltatottabbak a mikrovállalkozások, kamaránk ezen cégeknek kiemelt segítséget nyújt. Elsősorban az Új Széchenyi Kártya Program, illetve az Új Széchenyi Hitel Program igénybe vételét támogatjuk, azonban minden pályázati lehetőséget felkutatunk és közvetítünk a vállalkozók felé.

Haszonkulcs.hu: Milyen tendenciát mutat a megye GDP-je?

J.J.: A megye GDP-je az országos szintnél nagyobb mértékben növekszik – ez elsősorban a térség rendkívül fejlett iparának köszönhető.

Haszonkulcs.hu: Hogyan alakulnak a megyében a munkanélküliségi mutatók? Mit tesznek azért megyei szinten, hogy a foglalkoztatottság javuljon?

J.J.: A munkanélküliség 2011-ben valamelyest csökkent, tudomásom szerint jelenleg 9 százalék körül alakul. A foglalkoztatás javulása elsősorban a kkv-k fejlődésétől, piaci lehetőségeik javulásától függ. Ennek érdekében a munkaügyi központokkal, illetve társszervekkel közösen rendszeres tájékoztatókat, konzultációkat szervezünk a kistérségekben – ezzel is segítve a kapcsolatot a vállalkozások és az álláskeresők között.

Haszonkulcs.hu: Melyek a legsürgetőbb célok megyei szinten? Ezek megvalósulásában a kamara milyen szerepet vállal?

J.J.: A vállalkozók forráshoz juttatása, a munkaerőképzés, illetve a képzés-fejlesztés a legfőbb prioritások között szerepel. Kapcsolatban állunk a tatabányai Modern Üzleti Tudományok Főiskolájával, amelynek hallgatóit a megyében működő cégek gyakorlati program keretében foglalkoztatják.

A szakmunkástanulók elhelyezkedésével a kamara kiemelten foglalkozik. Az új lehetőségeknek köszönhetően mostantól a tanulók több időt fognak tölteni a szakmai gyakorlatokon: a megye, illetve az egész magyar gazdaság érdeke az, hogy magasan képzett, önállóan dolgozni képes szakmunkásaink legyenek. Kamaránk egyébként rendszeresen ellenőrzi a tanulószerződéses diákokat, illetve az őket foglalkoztató cégeket annak érdekében, hogy a visszaéléseket elkerüljék.

Haszonkulcs.hu: Elnök úr mikorra helyezi a gazdasági növekedés beindulását?

J.J.: Úgy vélem – igaz, lassan –, de idén már beindult a gazdasági növekedés. A még gyorsabb ütemű növekedés azonban, amelyre két éven belül kerülhet sor, a kormányzati döntések függvénye.