Papír- és nyomdaipar: válság, online és környezettudatosság

A fa-, papír- és nyomdaipar elsősorban közbenső termékeket állít elő, ezért az, hogy a szektor cégeit milyen mértékben érintette a válság kirobbanása, elsősorban attól függ, hogy az egyes vállalkozások mely cégek számára szolgáltatnak. Arról, hogy az online sajtó, illetve a környezettudatos filozófiák térhódítása milyen mértékben érintette a szektorban működő vállalkozásokat, Pesti Sándorral, a Papír- és Nyomdaipari Műszaki Egyesület ügyvezető igazgatójával beszélgettünk.

A fa-, papír- és nyomdaipar elsősorban közbenső termékeket állít elő, ezért az, hogy a szektor cégeit milyen mértékben érintette a válság kirobbanása, elsősorban attól függ, hogy az egyes vállalkozások mely cégek számára szolgáltatnak. Arról, hogy az online sajtó, illetve a környezettudatos filozófiák térhódítása milyen mértékben érintette a szektorban működő vállalkozásokat, Pesti Sándorral, a Papír- és Nyomdaipari Műszaki Egyesület ügyvezető igazgatójával beszélgettünk.

Haszonkulcs.hu: Hogyan érintette a fa-, papír- és nyomdaipari szektor szereplőit a válság kirobbanása?

Pesti Sándor: Vegyesen érte a recesszió a szektorban működő cégeket, az, hogy mely vállalkozást milyen mértékben, jellemzően attól függött, hogy milyen termékeket állít elő, kinek a beszállítója. Azon cégeket például, amelyek az élelmiszeripar számára állítanak elő csomagolóanyagokat, csekély mértékben érintette a válság, mivel a megrendelések alig csökkentek, az élelmiszeripari cégek ugyanis nem váltottak csomagolást. Nem csökkentek a luxusipari cégek számára szolgáltató vállalkozások megrendelései sem, hiszen ezen cégek eladásait a recesszió nem, vagy alig érintette.

A nyomdaipar sajtó szegmensének területén történt visszaesésért sem feltétlen a válság, sok esetben inkább az online termékek térhódítása tehető felelőssé. Ezeken a területeken volt, ahol 30-40 százalékos visszaesésre került sor, de összességében a nyomdaipar mennyiségileg mintegy 10-15 százalékot vesztett.

Haszonkulcs.hu: Versenyképesség terén mely értékekre támaszkodik az ágazat?

P. S.: A magyar nyomdaipar minőség szempontjából már a rendszerváltás előtt is kiemelkedő szegmenst képviselt a régióban, és képvisel ma is. Vannak azonban olyan, szakmán kívüli okok, például az adózási feltételek, amelyek miatt a szektorban működő cégek helyzete mégsem olyan kedvező a konkurenciát jelentő országokhoz képest, mint amilyen a teljesítőképessége alapján lehetne. Fontos szempont a kooperációs készség és a szervezettség hiánya is, amely szintén hozzájárul az ágazat kevésbé erős teljesítményéhez. Erős szándékot látok azonban a cégek részéről az együttműködésekre és a hatékonyság növelését illetően is, ezért úgy vélem, a helyzet hamarosan változni fog.

Haszonkulcs.hu: Melyik év volt a mélypont?

P. S.: A 2009-es év második, és a 2010-es év első fele volt a legnehezebb időszak. Ezután egy kis levegőhöz jutott az ágazat, azonban úgy tűnik, a válság utóhatása az idén jelentkezik. Hacsak – ez nem egy újabb, és mély válság előjele, mert a nyomdaipart általában és világszerte egyfajta ipari barométernek is tekintik.

Haszonkulcs.hu: Mennyire jellemző a bérmunka, az export-, illetve a közvetett exporttevékenység a hazai cégekre?

P. S.: A külföldi bérmunka aránya hozzávetőleg húsz százalékot tesz ki, ez azonban erősen változik a gyártott termékkörtől függően. A cégek elsősorban a német, olasz, spanyol és az un. keleti-régiós vállalatok számára gyártanak. Jelentős a közvetett export aránya is, hiszen az exportra gyártott termékek csomagolásai szintén Magyarországon készülnek.

Haszonkulcs.hu: Mekkora mértékű létszámleépítésre került sor a szektorban működő cégek esetében?

P. S.: A válság ellenére nem került sor jelentős mértékű létszámleépítésre. A cégek a képzett munkaerőt továbbra is megbecsülik, a vállalkozások a munkaidő rövidítésével, és esetenként bércsökkentéssel próbálták ellensúlyozni a veszteségeket. Az is előfordult számos esetben, hogy a munkavállalók rugalmas munkaidőt vállaltak: amikor volt munka éjjel-nappal dolgoztak, amikor azonban nem, akkor karbantartottak, és esetleg lemondtak a túlórák díjazásáról. Ebben az ágazatban éppen a szakmai okok miatt hagyományosan erős az egymásra utaltság a munkáltatók és a munkavállalók között.

Haszonkulcs.hu: Megváltoztatta-e a válság a megrendelői igényeket?

P. S.: A cégek már a válság előtt is nagyon költségérzékenyek voltak, a recesszió óta azonban az árak tovább csökkennek. A megrendelők kihasználják a kereslet-visszaesést, és még alacsonyabb árakon dolgoztatnak – a magas minőséget azonban továbbra is elvárják. A termelési költségek viszont a magas lízingdíjak miatt meglehetősen rugalmatlanok, így a nyomdaipar jelenleg jóformán a közvetlen önköltség szintjén dolgozik: ez tartósan nem maradhat így!

Eltűnt az alacsonyabb minőségű termékek iránti korábban jelentős kereslet, holott ezek a cégek – annak dacára, hogy a kevésbé igényes alapanyagokat és kivitelt keresték –, viszonylag pontosan és jól fizető megrendelők voltak. Számos esetben előfordult az is, hogy a kereslet-csökkenés oka a megrendelő cégek megszűnése volt.

Haszonkulcs.hu: Milyen mértékben csökkent a kereslet, az árbevétel az említett időszakban?

P. S.: A kereslet mennyiséget tekintve csökkent, visszaestek a példányszámok – ez azonban nem feltétlenül jelent kevesebb munkát, mert ugyanakkor több féle termék készülhetett, ami megnöveli a műveleti igényt. A gyártott, eladott mennyiség – tonnában számított csökkenése nem arányos az ívszámban mért csökkenésekkel. A fajtaféleség terén bekövetezett diverzifikálódás miatt pedig összességében csak kismértékű visszaesés történt.

Haszonkulcs.hu: Milyen hatást gyakorolt a környezetbarát gondolkodás elterjedése a papírgyártás- és forgalmazás terén működő cégek helyzetére?

P. S.: A papírfelhasználás töretlenül növekszik, és ennek oka – minden mást állító kampány ellenére –, hogy a papír a környezetet legkevésbé terhelő információhordozó. Érdemes odafigyelni az olyan összefüggésekre, mint hogy az Ázsiában – elsősorban a csomagolóanyagok terén – bekövetkezett két százalék körüli kereslet-növekedés olyan jelentős, mintha Európában húsz százalékos kereslet-növekedésre került volna sor.

Haszonkulcs.hu: Mennyiben csökkent a piac az online termékek térhódítása miatt?

P. S.: Nehéz pontosan megállapítani, azonban úgy vélem, nem az online elérhető e-könyvek és újságok elterjedése miatt fogy kevesebb print újság vagy könyv. Aki nem olvas print médiát, az rendszerint nem olvas online sem!

Haszonkulcs.hu: Megfelelőnek találja-e a rendelkezésre álló állami- és uniós támogatásokat?

P. S.: A szektorban arányaiban kevés pályázati lehetőség áll a cégek rendelkezésére, holott ez egy nagyon tőke- és beruházás-igényes iparág, ahol a legegyszerűbb invesztíció is sokmilliós tétel, amelynek ráadásul rendkívül lassú a megtérülése. Ugyanakkor, látszólag ellentmondás, azonban komoly problémát jelent a hozzávetőleg harminc százalékos túlkapacitás is.

Haszonkulcs.hu: Milyen főbb változások, átrendeződések várhatóak a szektorban az elkövetkezendő öt évben?

P. S.: Azon elképzelések jelentős része – pl. a fúziók vagy csődök száma –, amire öt évvel ezelőtt számítottunk, nem valósult meg – számos, szakmán kívül álló okból kifolyólag –, ezért ebben a szektorban nagyon nehéz bármilyen prognózist felállítani. A politika azonban mindenképpen átrendezi majd az erővonalakat.