Milyen szövetséget ajánl a Kormány a kkv-knak?

Elhangzott, hogy a Kormány a kkv-kat tekinti gazdasági partnerének – utánajártunk, a kijelentés pontosan milyen intézkedéseket takar.

Melyek a program főbb pillérei?

Számos hazai vállalkozó egybehangzó véleménye szerint az eddigi jogszabályok ellehetetlenítették a becsületes munkát végezni vágyó cégek működését. Sokan azzal indokolták a magas adókat, hogy a költségvetés nem megfelelően gazdálkodott. A hazai kis-és középvállalatok élénkítésének érdekében az Új Széchenyi Terv szakértői kidolgozták a Kormány vállalkozáspolitikáját, amelynek három fő pillére – a vállalkozásbarát államműködés kialakítása, a vállalkozások tisztességének erősítése, illetve az állam és a vállalkozók közötti szövetség megerősítése. A vállalkozásoknak nyújtott kedvezmények eredményeként megvalósuló tőkefelhalmozódás növeli majd a munkaerő iránti keresletet a kkv szektorban.– tudtuk meg az Új Széchenyi Tervből. 

Foglalkoztatás bővítést terveznek

A munkaadói és munkavállalói járulékokból befolyó évi közel 200 milliárd forint fele passzív ellátásokra megy el. A Kormány ezt csökkentendő az alacsony képzettségűek foglalkoztatási lehetőségeit kívánja javítani – ezzel párhuzamosan a passzivitásra ösztönző támogatási elemek csökkentését is tervezi. A 25 és 64 év közötti korosztály egynegyedét kitevő csoport kilátásai hazánkban különösen kedvezőtlenek. Az alacsony képzettségűek munkavállalási lehetőségeinek, illetve hajlandóságának kudarca, valamint a csoport fokozott bűnelkövetési halandósága, komoly anyagi és erkölcsi terhet ró az adófizetőkre. – tájékoztat az Új Széchenyi Terv. 

Mivel az alacsonyan képzettek elhelyezkedését elsősorban a munkalehetőségek hiánya gátolja, ennek a csoportnak a problémáit viszonylag egyszerűen meg lehet oldani munkahelyteremtéssel. Az olcsó, képzetlen munkaerőt aligha kívánatos, ha Magyarországgal azonosítja a nemzetközi közvélemény, ezért a foglalkoztatás bővítése mellett a szakképzés fejlesztése is kiemelt szerepet kell, hogy kapjon – ez szintén szerepel az Új Széchenyi Tervben. A képzési-és átképzési programok, illetve a munkahelyteremtés együttes alkalmazása jelentősen hozzájárulhat a munkanélküliség visszaszorításához a hátránnyal küzdő régiókban. 

A tervezett 1 millió új munkahelyet elsősorban a felsőfokú végzettség nélküliek számára kívánják létrehozni. Ez annál is inkább szükséges, mert – mivel a középfokú végzettséggel rendelkezők helyét gyakran a diplomások töltik be – a csak középiskolát végzettek a jelenlegi helyzetben gyakorlatilag képtelenek elhelyezkedni. A Kormány célja, hogy a nem- foglalkozatott munkaerőt az építőipar, a turizmus és a mezőgazdaság szívja föl. Ennek megfelelően ezek az ágazatok a vállalkozáspolitika kiemelt figyelmére számíthatnak. A Kormány tervei között szerepel a kreatív iparágak – illetve az európai és globális szolgáltató központok létesítésének – támogatása, valamint a rugalmas foglalkoztatást elősegítő intézkedések meghozatala.

A terhek csökkentése 

A vállalkozások stabilitását elősegítendő a Kormány csökkenteni kívánja a cégek bürokratikus terheit. A magyar cégek adminisztrációs költségei kétszer nagyobbak, mint az egyszerű adminisztrációval működő országok vállalataié, így a terhek csökkentése – amely szükségszerűen az államháztartás kiadásait is csökkenti –, közvetetten hozzájárul ahhoz, hogy az adók alacsonyan tarthatóak legyenek. A Kormány ezen a téren „felezést” tervez, a cél az, hogy a maihoz képest fele ennyi időt és pénzt vigyen el a vállalati ügyintézés. 

Átfogó reformot terveznek az adó-és járulékterhek csökkentésének területén is. A (nyereségesen működő cégek esetében) a társasági adó 19-ről 10 százalékra történő csökkentését további adóváltozások követik majd. Az Új Széchenyi Terv a tb-járulék kulcsának – egyes csoportokra vonatkozóan – akár 10 százalékponttal történő csökkentésére is kitér. A javaslat, megvalósulása esetén, könnyítést jelent majd a középvállalkozásoknak – a mikrovállalatok terheinek enyhítése érdekében azonban további csökkentésre lehet szükség. Az Új Széchenyi Terv kitér a minimálbér átlagbérhez viszonyított arányának csökkentésére is, így elképzelhető, hogy a minimálbéren foglalkoztatott alkalmazottak esetében az e két intézkedés által biztosított könnyítés már számottevő segítséget jelent majd. 

Hazai cégek védelme, fejlesztése 

Az Új Széchényi Tervből megtudtuk, a Kormány célja, hogy visszaállítsa a kisvállalkozói tőkejuttatási programokat. Kiemelt szerepet kap majd a kezdő vállalkozások támogatása, a legtöbb újonnan induló cég ugyanis nem képes banki hitelhez jutni. 

A hazai piac védelme szintén előkelő helyen szerepel az új Kormány célkitűzései között. A versenyfelügyelet mellett kiemelt hangsúlyt kap majd a fogyasztóvédelem, hisz a gyengébb minőségű import termékek – amelyek gyakran az egészségre is fokozottan veszélyesek –, tájékoztatás hiányában kiszorítják a magyar termékeket a hazai piacról. A minőségi termékeket gyártó magyar cégek védelmében hathatós eszköz lehet a fogyasztók tájékoztatása. 

A multik versenyelőnyét fékezendő a Kormány a jelenleg rendelkezésére álló eszközök hatékonyabb alkalmazásával kívánja szabályozni a fizetési határidőket – sőt, amennyiben szükséges, további szabályozási eszközöket is kész bevezetni a kis-és középvállalatok érdekének védelmében. 

Összességében a tervezett intézkedések főként a hazai kis-és középvállalatok – illetve a foglalkoztatás bővítésén keresztül közvetve az egész ország – érdekeit szolgálják. A program ugyanakkor komolyan épít a vállalkozók aktív részvételére, közreműködésére. Ennek megfelelően az Új Széchenyi Terv részletesen foglalkozik az ország gazdaságába vetett bizalom helyreállításával és a vállalkozói presztízs emelésével. A Kormány elsőként vállalkozásbarát környezetet, alacsony adókat, illetve könnyen elérhető támogatásokat ajánl „szövetségeseinek”.