Több terhet cipelünk, mint mások!

A kereskedelmi szektor aktuális helyzetéről, illetve arról, hogy a válság milyen mértékben érintette a magyar kis-és nagyvállalkozásokat, Vámos Györgyöt, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkárát kérdeztük.

Haszonkulcs.hu: A várakozásokhoz képest hogyan alakult a magyar kiskereskedelmi szektor helyzete?

Vámos György: 2007 óta csökken a kereskedelmi fogyasztás. 2008 harmadik negyedévéig azonban a csökkenésnek nem a válság volt az okozója. A kormány konvergenciaprogramja miatt 2007-ben például emelkedett a gázár, 2006 szeptemberétől pedig az élelmiszerek áfája 15-ről 20%-ra növekedett, ezért a háztartásokra nagyobb teher került, így a fogyasztás természetesen visszaesett. 2008 harmadik negyedévében Magyarországon egy eleve legyengült kereskedelem fogadta a válságot. 2008 utolsó negyedévében, illetve 2009-ben egyértelműen a válság volt a visszaesés fő okozója, azonban hazánk azért szenvedte meg jobban a válságot, mint például Lengyelország, mert náluk erős maradt a belső piac. A kilábalást nehezíti, hogy amikor majd újra megindul a növekedés, sajnos, rosszabb helyzetbe leszünk, hisz “nehezebb hátizsákot cipelünk”.

Haszonkulcs.hu: A 2010-es évre milyen mértékű növekedés prognosztizálható? 

V.Gy.: A 2010-es év első félévében a helyzet nem fog jelentős mértékben változni, az azonban, hogy a második félévben milyen mértékű változások lesznek, egyrészt a nemzetközi környezettől függ, másrészt pedig attól, hogy az új kormány milyen gazdaságélénkítő csomagot hoz majd.

Haszonkulcs.hu: Ön szerint az áfakulcs emelése milyen mértékben rontott a kiskereskedők helyzetén?

V.Gy.: Sokat rontott. Nehéz különválasztani az okokat, de a statisztikákból arra lehet következtetni, hogy az áfakulcs emelése visszavetette a belső piacot,

Haszonkulcs.hu: Mennyire jellemző, hogy a cégek kis-illetve nagykerként is belépnek a kereskedelmi folyamatba?

V.Gy.: Ez egy magyar tévképzet, hogy vannak kiskereskedők, és vannak nagykereskedők. Ma a kereskedők jelentős része eleve mindkét tevékenységre kér engedélyt. Ha például a kisboltos vesz 20 kiló banánt a hipermarketben, akkor az a hipermarket részéről nagykereskedelmi tevékenység, ha azonban ugyanezt a mennyiségű banánt egy magánszemély veszi, akkor kiskereskedelmi tevékenységről beszélünk. Az egyetlen oka annak, ha például egy bútoráruház nem szolgálja ki a kisboltost, az, hogy az áruháznak nincsen ilyen tevékenységre vonatkozó jogosítványa. A kereskedéseket sokféleképpen érdemes besorolni, azonban a kis-és nagykereskedés kategóriánál helyesebb azt mondani, hogy a sarki kisbolt kisvállalkozás, a városszéli hipermarket pedig nagyvállalkozás.

Haszonkulcs.hu: A szektoron belül hogyan zajlik a hipermarketek és a kisboltok csatája? 

V.Gy.: A kisvállalkozásnak nem csak a nagyvállalkozás a versenytársa, hanem a többi kisbolt, illetve gyakorlatilag minden olyan üzlet, ahol hasonló termékeket árusítanak. Ha azonban azt keressük, mely kereskedések jelentik a legkomolyabb konkurenciát a kisvállalkozásoknak, akkor azt kell mondjam, hogy a nagy alapterületű üzletek, és ezek közül több olyan van, amely a vásárlók lakóhelyéhez közel található.