Komolyan vették, hogy el lehet menni?

A közép- és kelet-európai régió olyan jelentős demográfiai változások elé néz a következő évtized során, amely komoly hatással lesz a régió kiskereskedelmi piacára – derül ki a CB Richard Ellis (CBRE) legfrissebb, „Kiskereskedelmi demográfia: Probléma vagy lehetőség?” című kutatásából.

A KKE-i régióra ható demográfiai változások hasonlóak azokhoz, amelyek Nyugat-Európában mennek végbe, habár némely esetben még erőteljesebbek. Jos Tromp, a CBRE kelet- és közép-európai kutatási vezetője kifejtette: „Bulgáriának, Ukrajnának, Oroszországnak és Romániának is mind jelentős népesség-csökkenéssel kell szembenéznie – az ENSZ előrejelzései szerint 2050-re több mint 15 százalékkal lesz kisebb a lélekszámuk. A népesség csökkenésének elsődleges oka a kivándorlás, a bevándorlás hiánya, illetve az alacsony születésszám és a szegényes közegészségügy. A nyugat-európaihoz hasonló belső migráció szintén változással bír a régiós demográfiára a közép- és kelet-európai térségben. A fővárosok és a nagy régiós központok képesek lesznek megtartani jelenlegi lakosságukat, hiszen vonzó munkahelyi és szabadidős lehetőségeket nyújtanak a fiataloknak, míg a vidéki és ipari központok sokkal nehezebb helyzetben lesznek.”

Nyugat-Európa nagy részéhez hasonlóan a legtöbb közép- és kelet-európai ország is olyan hosszú távú demográfiai kihívások elé néz, mint a lakosság számának stagnálása vagy csökkenése, illetve elöregedése. A demográfiai változások hosszú távon lehetőségeket és kihívásokat is jelentenek azoknak, akik aktívak a régió piacán. Ám mivel a változások különböznek majd a régiók és az országok szintjén egyaránt, fontos, hogy az iparági szereplők megértsék, ezek a változások hogyan befolyásolják a régió egyes piacait annak érdekében, hogy kihasználhassák a lehetőségeket.

A kelet- és közép-európai kiskereskedelmi piacok az elmúlt évtizedben úgy fejlődtek, hogy nagyjából egyértelmű volt a korreláció a bevásárlóközpontok sűrűsége (ún. „provision rates”) és az egy főre jutó bruttó nemzeti termék között. Ez azt jelenti, hogy a közép-európai fővárosok és a nagy régiós központok jelenleg a legnagyobb kiskereskedelmi állomány sűrűséggel rendelkeznek a régióban, míg a fejletlenebb, zömmel lengyel és romániai régiók településein a legalacsonyabb ez a mutató. A 2000 után bekövetkezett gyors mennyiségi bővülés a régió kiskereskedelmi piacain növelte a versenyt. Tromp szerint „ma már kevés érintetlen kiskereskedelmi piac akad a régióban, jelentős kihívások elé állítva a piacra most először belépő játékosokat.”

„A közép-kelet-európai kiskereskedelmi piac egésze sokkal érettebb, mint tíz évvel ezelőtt volt - sokkal kevesebb nyilvánvaló és elérhető lehetőséggel. A fővárosoknak jobb hosszú távú demográfiai kilátásai vannak, mint a legtöbb vidéki piacnak: a fogyasztói kiadások magasabbak és a fogyasztói bázis sokkal kifinomultabb – ez mind az új típusú kiskereskedelmi koncepciókat támogatja. A kisebb városok még rejtenek lehetőségeket, ám a helyi gazdaság, a demográfiai trendek és a létező kiskereskedelmi piac alapos felmérését igénylik. A KKE populációja csökken és öregszik, a gazdasági és vásárlóerő-növekedés gyengülhet, és a fogyasztói magatartás átalakul – így a demográfiai változások egyre fontosabb szerephez juthatnak a kiskereskedelmi piacok elemzésénél.”

Magyarország a régió átlagához hasonló profilt mutat. “Habár hazánkban is okkal beszélünk a népesség elöregedése okozta problémákról, olyan demográfiai válsággal fenyegető népességcsökkenés, mint a tőlünk keletre-délkeletre látott, nem valószínű.” - tette hozzá Borbély Gábor, a CB Richard Ellis budapesti vezető elemzője. A kivándorlással kapcsolatban azonban kevés adat áll a rendelkezésünkre. A Magyarországot elhagyó munkavállalók száma aggasztó méreteket ölt, a HunUk.com felmérése szerint 41 000 honfitársunk vándorolt ki Nagy-Britanniába. Az új hazát keresők közül sokan választják, a szigetország mellett, Németországot, az Egyesült Államokat, illetve Ausztráliát - ez utóbbi ország szervezett körülmények között biztosít kivándorlási lehetőséget a végzett, és már némi tapasztalattal rendelkező munkavállalóknak. A gazdasági szakértők egyetértenek abban, hogy a népesség elöregedését adókedvezményekkel lehetne megakadályozni, ahhoz pedig, hogy a hazai cégek képesek legyenek a munkavállalóknak versenyképes ajánlatot nyújtani, az élőmunkaterhek jelentős csökkentésére volna szükséges.