Interjú Kovács "Kokó" Istvánnal

Mint üzletembert kerestük most fel Kokót, és megpróbáltuk kideríteni, a gazdasági válság milyen vetületei érintették a hazai sportszakmát, és természetesen Kokó hazai vállalkozásait.

Kokó és menedzsere, Dámosy Zsolt, 2002-ben nyitotta meg a BOX UTCA éttermet.Az étteremben a vendégek többek között megcsodálhatják a McLaren Team Forma-1-es autójának méretarányos modelljét, a sporteseményeket pedig 16 televízión, és sok projektor segítségével is figyelemmel kísérhetik a vendégek. Az étteremben az elmúlt 8 év során Magyarországról már szinte az összes híresség megfordult, de járt itt a nemzetközi sztár világ számos képviselője, mint pl. Mark Brundell, Paul McCartney, Juan Pablo Montoya, Kimi Raikönnen, David Couldhard, Dariusz Michalczewski és még sorolhatnánk.

Hogy értékeli, mint üzletember ezt a vállalkozást 8 év távlatából?

Kokó: Butaság lenne azt mondani, hogy az utóbbi évek is sikeresek voltak. Panaszkodni sohasem szerettem, jelentős visszaesés tapasztalható a vendéglátásban is. Mi speciális szolgáltatási rendszerrel dolgozunk, a sport és a gasztronómia összefésülésével, ami valljuk be egyedi ma Magyarországon.

A gazdasági válságnak van-e kézzelfogható jele, amit Önök is tapasztalhattak az étterem üzemeltetése körül?

Kokó: Természetesen! Látható, hogy romokban a gazdaság, az embereknek üres a zsebe, ám az a véleményem, hogy ennek csak minimális összefüggése van a válsággal. Inkább okolható ez az ország rossz gazdasági állapotával.

A gazdasági válság egyik következménye, hogy a hazai bankok jelentősen szigorítottak az Üzletszabályzatukban rögzített feltételeken. Ön hogy látja, rugalmasak ma a hazai bankok a kis- és középvállalkozásokkal?

Kokó: Én most már több, mint egy évtized óta a Citibank ügyfele vagyok. Megmondom őszintén - és ezzel nem árulok el titkot, 100 %-ban elégedett vagyok a Citi szolgáltatásaival. Köztudottan ma igen kevés ember elégedett a bankjával, mivel a banki szféra már nem szociálisan érzékeny és a banki piaci háttér összességében nem nevezhető ma Magyarországon tökéletesnek. A Citi egyébként is egy profit barát bank, így meg vagyok a szolgáltatásaikkal elégedve.

Sokan nem tudják, hogy Ön ma sportdiplomáciával is foglalkozik, tehát nem szakadt el teljesen a sporttól, sőt 2009 elején sikeresen pályázott a MOB elnöki tagságára is. Ezen a téren mik azok az aktuális feladatok, amire mostanában figyelnie kell? Mennyire érezné kihívásnak, ha felajánlanák Önnek akár a MOB elnöki, akár a sportminiszteri posztot a közeljövőben?

Kokó: Természetesen, amikor az ember a sportdiplomáciával elkezd barátkozni, a lehető legtöbbet próbálja magából kihozni és a legmegfelelőbb helyeken próbál tevékenykedni. Ha az élet úgy hozza, vagy a sporttársadalom úgy kívánja, hogy igényt tartanak rám, nagy örömmel veszek részt benne. Annyit azért szeretnék elmondani, hogy mindig egy felkészült közgyűlés dönt a MOB elnökségéről. Most úgy érzem, van egy politikai támogatottsága a megújulásnak, a kormányzati posztra esélyes párt elnöke is elmondta, hogy a sportnak hazánkban újra a magyar nemzet szolgálatába kell állnia! Ha meglesz áprilisban a társadalmi összefogás, akkor lesz lehetőség arra, hogy mindezt együttes erővel megvalósítsuk.

A 2010. januári haiti földrengést követően, 5 dél-budai középiskola humanitárius kezdeményezése szélesedett ki országos méretűre. A diákok gyűjtést szerveztek, az adomány pedig a Haitin élő kisgyerekek gondozási feltételeinek javításához, csecsemőknek tápszer, pelenka, élelmiszer, ruhanemű megvásárlásához, és kisközösségi víztisztító berendezés működtetéséhez járul hozzá az Ökumenikus Segélyszervezeten keresztül.

Az emberek sokat hallhatták az Ön nevét a médiákban most februárban, hiszen az Ökumenikus Segélyszervezet hazai jószolgálati nagyköveteként Ön vette át a Haiti földrengés túlélői számára szervezett humanitárius gyűjtésből befolyt pénzt. Mi a véleménye arról, hogy a gazdasági válság közepette nehéz helyzetben élő családok tagjai ilyen nagy számban járultak hozzá ehhez az akcióhoz?

Kokó: Mindez azt jelenti, hogy mégis csak van lelke az embereknek. Hiába ezer csapás és a gazdasági nehézségek, a jövő generációja még fogékony és formálható a jótékonykodásra, az együtt gondolkodásra. Ez szép jövőt vetít elénk, erre vigyázni kell, és nekünk felnőtteknek is tanulnunk kell belőle. A nyitott szívvel való gondolkodásmódot nekünk felnőtteknek is át kellene vennünk.

Zárszóként csak annyit áruljon el az olvasóknak, Ön most elsősorban minek tartja magát: üzletembernek, rádiós-, vagy televíziós műsorvezetőnek, esetleg sportdiplomatának? Mint élsportoló, feljutott a csúcsra, szinte minden célt elért, amit kitűzött maga elé. Most, élete második periódusában melyik vonalon érzi úgy, hogy talán egy kicsit fejlődnie kell még ahhoz képest, amit célként tűzött ki maga elé?

Kokó: Tevékeny embernek tartom magam, ez azt jelenti hogy mindig az aktuális feladatoknak kell megfelelnem. Az élet egy folyamatos próbatétel, és én mindig az adott helyzetnek megfelelően próbálok teljesíteni, egy sportoló munkabírásával megfelelni. Ez az életemben mindig más területen jelentkezett. Az élsport egy hosszú periódus volt az életemben, akkor a sport játszotta a főszerepet. Aztán az elmúlt években itt volt az üzleti élet és a média, és most itt vannak - sőt remélem, hogy jó ideig itt is lesznek - a sportdiplomáciai feladatok. Minden területen folyamatosan tanulni kell, olyan ez mint az éleslövészet, állandó gyakorlást igényel, hogy az aktuális feladatokkal meg tudjak birkózni. Emellett magam is úgy érzem, hogy folyamatos képzésre van szükségem, jelenleg pl. a TF sportmenedzseri szakának vagyok. I.éves hallgatója.

Köszönjük szépen, hogy válaszolt kérdéseinkre!