A mérkőzés sokszor a 91. percben dől el

El tudják Önök képzelni, milyen hangulat uralkodik egy labdarúgó mérkőzés előtt az öltőzőben? Mindenki izgatott, mindenki próbál a csapaton belül okosabb lenni a másiknál, azután amikor lefut a mérkőzés, és elmarad a várt siker, csendben megy az egymásra mutogatás.

Nos, bizonyosan érti a T. Olvasó, hogy mire akartunk utalni ezzel a párhuzamos példával. Nem is olyan rég a Budapesti Corvinus Egyetem kutató csoportja végzett egy felmérést az EU-támogatások hazai felhasználásának hatékonyságáról a kis- és középvállalkozások részére kiírt pályázatok esetében. Ebből a tanulmányból az derült ki, hogy még a nyertesek jelentős százaléka is csalódottnak érzi magát.

A legtöbben még mindig az ügyintézés lassúságát tartják aggályosnak, mások a sokszor irreálisan magas banki tranzakciós díjakat. Az is érdekes, hogy a nyertesek 42 %-a úgy nyilatkozott, egyáltalán nem érte meg pályázni. Azok viszont, akik úgy vélték, előnyös volt a pályázati részvétel, megdöbbentően alacsony számban (50 % alatt) pályáztak újból az elmúlt 5 évben. A kutatást vezető Nagy Sándor Gyula, a Corvinus Egyetem adjunktusa úgy nyilatkozott, hogy „Ez komoly figyelmeztetés a hazai európai uniós pályázati rendszernek!”.

Ebből a tanulmányból kiderült, hogy a támogatásokkal összefüggő tranzakciós költségek elérhetik az 5-10%-ot is (ezen belül is a bankgarancia, banki hitelek költsége a legmagasabb), de a pályázók sokallták az alkalmazott pályázatírók díjazását is.

A magyar pályázatíró cégek sorában az egyik legismertebb a 2003-ban magántőkéből alapított MAPI Zrt., melynek ügyfélkörébe 2010-ben már több mint 1000 vállalkozás és önkormányzat tartozik.

Hogy eloszlassuk a pályázatokkal kapcsolatos, sokszor félrevezető információk miatt kialakult félreértéseket, aggodalmakat és a kételyeket, felkerestük a MAPI Zrt.-t, hogy választ kapjunk néhány kérdésünkre. Essősy Zsombor, a MAPI vezérigazgatója váéaszolt kérdéseinkre.

Kezdjük mindjárt Ádámtól és Évától. Mi kell ma egy igazán jó pályázathoz?

(EZS): A kérdés kapcsán először érdemes tisztázni a különbséget a pályázat és a fejlesztési projekt között. Egy életképes projekttel és egy erős - részletesen kidolgozott - pályázattal biztos a siker, de egy gyenge projekt egy korrekt pályázati anyaggal sem képes támogatást nyerni. Az átgondolt projekttervezés kulcsfontosságú, hiszen a pénzeket nem automatikusan osztják - a sikerhez precíz háttér-dokumentációval és adminisztrációval kísért, jól megalapozott projektre van szükség.
A következő lépés a legmegfelelőbb, legkedvezőbb feltételeket kínáló kiírás kiválasztása, amihez egyrészt az elvárt eredményt, másrészt a támogatás felhasználhatóságát kell megvizsgálni.
A projekt megtérülése szempontjából az alapkérdések következők:
• Mi a fejlesztés célja?
• Milyen eszközöket igényel a megvalósítása?
• Milyen módszerek alkalmazása a legcélravezetőbb?
• Siker esetén mi az elvárt eredmény (ki vagy mi profitál a fejlesztésből)?
A pályázat felhasználhatósága az alábbi kritériumok alapján értékelhető:
• Kik részesülhetnek a támogatásból?
• Meddig kell a projekt eredményét fenntartani?
• Mekkora sajáterőt követel a kiírás?
• Kell-e, s ha igen, milyen biztosíték?
• Mekkora a támogatás intenzitása?
• Negatív saját tőke, veszteséges működés lehet-e kizáró ok?
• Milyen a pályázat jogszabályi háttere?
• Milyen ÁFA-szabályok vonatkoznak a pályázóra?
• Milyen mellékleteket követelnek a pályázathoz?
• Mi a pályázat benyújtásának határideje?
E kérdések közül különösen fontos a cég által vállalt önerő nagyságának behatárolása. A projektekhez pályázható támogatások értéke jellemzően 25%-50% között mozog – ezt szem előtt kell tartani, bár tény, hogy a MAPI kiterjedt pénzintézeti kapcsolataira támaszkodva képes hathatós segítséget nyújtani az optimális finanszírozási konstrukció megválasztásában,

Ha megszületett a döntés, hogy pályázni fog a cég, nem célszerű sokáig halogatni a projekt beindítását, mert a korábban beadott anyagok nagyobb eséllyel számíthatnak a sikerre.

Önök hogy ítélik meg. A hazai kkv-k ma Magyarországon tisztában vannak a pályázati lehetőségeikkel? Ismerik a számukra rendelkezésre álló forrásokat?

EZS: A kiírásokról megfelelően részletes információkkal szolgál a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) internetes oldala. A http://www.nfu.hu meggyőződésem szerint az egyik leginformatívabb kormányzati oldal, s azok a cégek, akiket komolyan foglalkoztat az uniós támogatások igénybevételének lehetősége, ismerik, használják. Az egyszer már velünk pályázatot nyert cégek szinte mindegyike (80%) újra pályázik, ami elégedettségük mellett azt is bizonyítja, hogy tisztában vannak a lehetőségekkel.

Ezzel szemben valóban kérdés az, hogyan lehetne minél több, a pályázati forrásokat eddig figyelmen kívül hagyó vállalkozás számára is egyértelművé tenni a támogatási lehetőségeket. A tavasz az új kiírások megjelenésének időszaka – ez indította a MAPI-t arra, hogy „Elérhető fejlesztési források – sikeres pályázati projektek” címmel országos konzultációs körutat szervezzen a régiók központjaiba. Számos, a helyi fejlesztések, és a munkahelyteremtés szempontjából is jelentős beruházás valósult meg a MAPI közreműködésével. Meggyőződésünk, hogy gyakorlati tapasztalataink (a lehetőségek, sikerek és buktatók) megismertetése növelheti a pályázói kedvet.

Mit lehet most 2010. első negyedéve alapján elmondani a hazai pályázási kedvről?

EZS: Sajnálatosan sok a zavar a pályázati lehetőségek kommunikációja körül.

Nézzük először a tényszámokat: a 2007-2013-as időszakra Magyarország rendelkezésére bocsátott 8000 milliárd Ft. támogatásból eddig közel 3500 milliárd Ft. értékben születtek sikeres pályázatok. Figyelemre méltó tény, hogy bizonyos kiírások – pl. a Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP) – esetében eddig minden évben magasabb volt a megítélt támogatások összértéke, mint a keretösszeg. Ez egyértelműen a vállalkozások érdeklődéséről tanúskodik. Ugyanakkor a nyertesek a támogatási keretnek csak kis részét, alig több mint 10%-át tudták eddig lehívni. A kifizetések elmaradását a világgazdasági válság miatt bekövetkező cégösszeomlások mellett vagy a pályázó objektív hibái (a tökéletlen pályázati projektmenedzsment), vagy a hazai pályázati rendszer irracionális buktatói okozták.

A pályázatok iránti érdeklődés ennek dacára adott, mégis azt látjuk, hogy nincs „jó sajtója” a sikeres projekteknek. Az uniós támogatásokban rejlő, gazdaságfejlesztő potenciál vitathatatlan, sőt lassan egyértelmű, hogy ezen pénzek hatékony felhasználása szinte az egyetlen, rövid távon is érzékelhető eredményekkel biztató út a magyar gazdaság oly erősen várt kilábalásához. A pályázati sikereket mégis beárnyékolja a hazai viszonyokat jellemző gyanú árnya, hogy esetleg a támogatások megítélésében nagyobb szereppel bírt a pályázó kapcsolatrendszere, mint a projekt hozadéka. A pályázati rendszer bonyolult, nem elég transzparens, a nyertes pályázatok híre pedig nemegyszer negatív felhanggal jut el a közvéleményhez. Ennek sajnos lehet az a következménye, hogy az amúgy támogatásra esélyes vállalkozások tartózkodóak, s fejlesztési projektjeikbe inkább nem tervezik bele a támogatási opciót.

Ezzel nemcsak az adott cég, vagy a pályázati tanácsadó veszít - Magyarország érdeke, hogy a fejlődőképes vállalkozások ne hagyják ki az uniós támogatásokban rejlő kiugrási lehetőséget. A MAPI szakértői a saját bőrükön tapasztalták meg az elmúlt 7 évben, hogyan működik itthon az uniós támogatások rendszere. A cégvezetés úgy döntött, hogy ezt a nagy mennyiségű, a pályázati rendszer minden résztvevője számára értékes, gyakorlati tapasztalatot érdemes rendszerezett formában elérhetővé, hasznosíthatóvá tenni. Ezen dolgozunk most.

Önök szerint mik azok a legnagyobb hibák, amiket ma általában elkövetnek a pályázók?

EZS: A legtöbb hiba rendszerint formai, s főleg abból fakad, hogy a pályázók nem követik a kiírásokat. A hibák egy részét szerencsére hiánypótlással lehet orvosolni, vannak azonban olyan kritériumok, amelyek nem teljesülése esetén a pályázatot érdemi bírálat nélkül, azonnal elutasítják (például, ha nem cégszerűen írják alá a pályázati adatlapot, vagy ha hiányzik a vonalkód). A pályázati projekt a megvalósítás során is számos buktatót rejt – a MAPI 98%-os sikerrátája első sorban annak köszönhető, hogy nem engedi el a Megbízó kezét a pályázat elbírálását követően, hanem tanácsadóként végigkíséri ügyfelét a projekt teljes életciklusán: az alapötletre épülő, életképes projekt megtervezésétől a pályázati projektmenedzsment lépésein át egészen a monitoring időszak lezártáig.

Termékajánló

Testre szabott számlavezetés

értékelem:

Érdemes körülnézni, mert valamennyi pénzintézet széles körű pénzforgalmi szolgáltatásokat nyújt a kis-és középvállalatoknak, a különböző számlacsomagoktól kezdve az egészen testre szabott számlavezetésig. A döntésnél érdemes figyelembe venni, hogy a számlanyitás után cégéhez személyes kapcsolattartót is biztosít-e a bank, aki dedikáltan az Ön vállalkozásával foglalkozik. Ha Ön sokat utazik és általában a nyitva tartási órák után tudja csak pénzügyeit intézni, akkor hasznos lehet, ha interneten vagy telefonon is segítséget kérhet bankjától. tovább

Mi az Önök tapasztalata a pályázók felkészültségéről? Tisztában vannak vele, hogy milyen kötelezettségekkel jár az adott pályázat?

EZS: Aki még sosem adott be pályázatot, azt könnyen elrettentheti az a több mint 80 formai kritérium, aminek a kiírás szerint a pályázó meg kell, hogy feleljen. A vállalkozó kedvet az is lohasztja, hogy egy-egy projekt időtartama akár 24 hónap is lehet, s adott esetben ilyen távra kell ütemezni a dedikált erőforrásokat. A pályázati projektmenedzsment szolgáltatás e terhek mintegy 80%-ától mentesíti a pályázót. A MAPI nemcsak az adminisztratív pontosságot, illetve az előírásoknak megfelelő formai kritériumok határidős teljesülését garantálja ügyfeleinek, hanem proaktív, a problémamegoldásra összpontosító szaktanácsadóként közreműködik mind a tervezés, mind pedig a megvalósítás időszakában. A projekt eredménye mindkét fél - megbízó és tanácsadó - számára egyaránt fontos, hiszen a MAPI jellemzően sikerdíjas konstrukcióban dolgozik: megélhetésünk az Ügyfél céljainak teljesülésétől függ.

Melyek ma a legnépszerűbb projektek, amelyekben pályáznak a kkv-k?

EZS: A legnépszerűbbek a Gazdaságfejlesztési Operatív Program eszköz- és gépbeszerzési, illetve a Regionális Operatív Programok telephely-fejlesztési pályázatai. Tendencia, hogy egyre nagyobb az érdeklődés a logisztikai és kutatás-fejlesztési kiírások iránt is.

Egy - a közelmúltban készült - tanulmányban Önök azt indítványozták, hogy a támogatási intenzitást 60–75 százalékos szintre kellene növelni. Önök szerint ennek milyen hatása lenne?

EZS: Kicsit árnyalnám a képet: vannak olyan területei a magyar gazdaságnak ahol igen, szükséges a magas támogatási arány.

A mikro- és kisvállalatok jellemzően erősen tőkehiányosak, a pénzügyi szektor „túl kockázatosnak” ítéli meg őket, ráadásul a válság hatására az eredménymutatókat tekintve a pénzügyi helyzetük romlott legerőteljesebben. Számukra például fontos a magas támogatási arány a fejlesztések elindításához.

A gazdaság egészét nézve a foglalkoztatás és a hazai KKV szektor erősítése szempontjából elengedhetetlen a támogatási rendszer „áthangolása”. Korábbi véleményünket továbbgondolva arra hívnám fel a figyelmet: nem a támogatási forrás mennyisége a döntő, hanem annak „közvetítése”, azaz a vállalkozásfejlesztés intézményrendszerének hatékony működés. A jelenlegi kesze-kuszasága komoly gondot jelent. Az UMFT-ben rendelkezésre álló kb. 1300 milliárd Ft vállalkozásfejlesztési forrást legalább öt különböző szervezet kezeli és közvetíti – ötféleképpen.

Azt is olvashattuk korábban, hogy Önök még ennél is fontosabbnak tartják a támogatható fejlesztések körének bővítését. Ki kompetens ma abban, hogy ezen a téren változások történjenek?

EZS: A fejlesztések körének kibővítése alatt a vállalkozásfejlesztési támogatási rendszer „horizontális” és nem tematikus kezelését értjük. A GOP-ban már részben megvalósult a komplex fejlesztések támogatása, ezt a kört kellene bővíteni a képzési, energetikai, stb. lehetőségekkel – egy egységes pályázati eljáráson keresztül.

Az elmúlt hetekben számos interjút készítettünk vállalatvezetőkkel, akik arról számoltak be, hogy folyamatban van pályázatuk, de most valahogy minden nagyon lelassult. Ez összefüggésbe hozható a közelgő választásokkal? Érezhető most kivárás, bizonytalanság?

EZS: Azt gondolom, ez nem meglepő. Választási időszakban az egész államigazgatási rendszer óvatosabbá, bizonytalanabbá válik – ez természetes, hiszen a jelenlegi fontosabb posztokban ülő döntéshozók helyzete vált bizonytalanná. Senki nem hoz szívesen úgy kardinális döntéseket, hogy fennáll a lehetősége annak: a döntések hatásait már nem fogja látni, korrigálni. A pályázati „moratórium” kapcsán lezajlott kommunikációs bakik sorozata – döntöttek, értelmezték, finomították, majd részben visszavonták – nagyon nem használt a támogatási rendszerbe vetett bizalomnak, és a rendszer számára elengedhetetlen stabilitásnak, folyamatosságnak. Rengeteg pályázat „ömlött” be a közreműködő szervezetekhez, amelyek nem bírják kapacitással a megnövekedett – mesterségesen felfokozott – pályázói aktivitást. A támogatási rendszer csak magát okolhatja ezért.

Végül egy dologban szeretnénk, ha megosztanák véleményüket az olvasókkal. Önök hogy vélik, a következő kormánynak milyen azonnali intézkedéseket kellene megtennie azzal kapcsolatban, hogy az európai uniós forrásokat még hatékonyabban vehessék igénybe a hazai kis- és középvállalkozások?

EZS: A válasz egyszerűbb mint gondolnánk – bár nehéz a megvalósítás. Kell egy világos és egyértelmű közép-hosszú távú célrendszer, ami alá be kell rendezni – OP-tól függetlenül – a támogatási forrásokat és az eszközöket. Az intézményrendszert drasztikusan egyszerűsíteni kell: jelenleg közel 30 különböző formájú és jogállású független állami szervezet „segíti” a KKV-kat az MFB csoporttól a Helyi Vállalkozói Központokon és az ITD Hungary-n át az UMFT Közreműködő szervezetekig. A sok jó szándék ellenére a KKV-k bürokratizmust, koordinálatlanságot, felesleges papírhalmokat látnak. Rendet és rendszert kell tenni ebben a „rengeteg”-ben,és akkor a hatás is meglesz – nem azonnal, de 1-2 éven belül biztosan.

Köszönjük, hogy válaszolt kérdéseinkre!

A MAPI ügyfelei eddig már 80 milliárd forintnyi összeget nyertek az EU által kiírt pályázatokon. Ez a pénz igaz csak kisebb része a hazai fejlesztésekre pályázható támogatások összegének, mégis úgy ítéljük meg, bizonyíték arra, hogy a lehetőség minden potenciális jelölt számára adott. Lehetnek nagyon jó játékosok, és lehet jó az edző is, de ha a bajnokságra történő felkészítés során nem kerül minden szükséges elem a megfelelő helyére, akár egy apróságon is múlhat a siker. Egy mérkőzés után is mindig a végeredmény számít, ami a csapatkapitánynak, az edzőnek, a menedzsernek és a csapattagoknak egyaránt dicsőség. Ugye Ön is osztozni akar ebben a sikerben?