Hol volt, hol nem volt? Hitelezési körkép 2010. március

Szakértői vélemények szerint Magyarországon, továbbá Romániában, Bulgáriában és a Balti államokban is a bankrendszer legnagyobb problémáját a kritikusan gyengének mondható finanszírozási helyzet okozza. Az EU-n belül ugyanis a felsorolt államokban a legmagasabb a deviza alapon folyósított hitelek aránya, továbbá az érintett országok fizetőeszközei jelentősen gyengültek a válság következtében. Egy laikus számára is egyértelmű ilyen esetben a végeredmény: 2008-ban és 2009-ben hihetetlen mértékben emelkedett azon hitelek aránya, amelyek esetében a szerződött partnerek a részletekkel egyre nagyobb késedelembe estek, ez pedig arra sarkallta a pénzintézeteket, hogy folyamatosan szigorítsanak a hitelezési feltételeken.

Szakemberek egybehangzó véleménye szerint lényeges változás 2010-ben sem várható a felsorolt országokban, így a hitelezési kedv csak lassan térhet vissza. Cikkünkben szeretnénk egy körképet adni arról, hogy milyen tendenciák uralkodtak Magyarországon az elmúlt évben a hitelezési piacon, továbbá körbejárjuk azt a kérdést is, hogy mire számíthatunk a jövőben?

Hitelezési helyzet a vállalkozók körében az elmúlt évben, jövőbeli kilátások

A hazai mikro, kis- és középvállalati szektor a válság miatt az egyik leginkább érintett terület ebben e kérdésben, így az államilag támogatott vállalkozás finanszírozás került az elmúlt év középpontjába. Ennek jelentős eszközei lettek a kártya típusú finanszírozási lehetőségek (pl. Citi Forrás Plusz), melyek az átmeneti likviditási problémával küzdő vállalkozásoknak nyújtanak gyors segítséget a működés finanszírozásához.

Az elmúlt évben a kis- és középvállalkozások (kkv-k) jellemzően mellőzték a hosszú távú hiteleket, helyettük inkább választották a rövidebb időszakra szóló konstrukciókat. Ezen belül is nagyon alacsony volt a hitelfelvételi kedv a beruházási célú hitelek esetében. A 2009-ben létrejött mintegy 1 millió 100 ezer vállalkozói hitelszerződésből a beruházási célú hitelek száma még a 8 ezret sem érte el, ezzel szemben a forgóeszköz hitelek száma meghaladta a 770 ezret.

Érdekes tendencia mutatkozott az elmúlt évben a kártya típusú finanszírozást igénylő vállalatok méretét tekintve is. A tavalyi év adatai alapján 85 százalékban társas vállalkozások, 15 százalékban pedig egyéni vállalkozók vettek igénybe ilyen hitelkonstrukciót az országban. Az ügyfelek több mint 80 százaléka mikro-vállalkozás volt.

A nagyfokú árfolyam kockázati tényező miatt 2009-ben érezhető volt a devizahitelek iránti érdeklődés lanyhulása, ami nagyobb arányú forinthitel szerződés megkötésében nyilvánult meg. A bankok a devizahitelek megítélésénél fontos szempontnak tartották a természetes fedezettség meglétét is, ami abban nyilvánul meg, hogy az adott vállalkozásnak van-e az érintett devizanemben folyamatos bevétele.

Nagy szerepe volt az elmúlt évben a válságmenedzsmentnek is egy hitel pozitív megítéléses során. Azok a kkv-k ugyanis, akik akár házon belül, akár outsourcing bevonásával oldották meg a vállalkozás válság menedzselését, és az így meghozott intézkedésekkel jelentősen stabilizálni tudták cégük likviditását, azok sokkal nagyobb eséllyel pályázhattak akár nagyobb összegű hitelre is.

Banki szakemberek a jövőt tekintve az átlagos hitelösszegek tekintetében nem számítanak emelkedésre. A Széchenyi Kártya programban pl. a hitelezési feltételeken nem szigorítottak, itt minimális, 15 %-os  növekedést terveznek piaci részesedésben a 2010-es igényléseket tekintve. A Magyar Fejlesztési Bank Zrt. 2010. február 14-ig közel 296 milliárd forint új hitelt hagyott jóvá a vállalkozói programok szerinti hitelek keretében. A Bank csak 2010. február 15-21. között 808 millió forintot folyósított a KKV szektor vállalkozóinak. Az Új Magyarország Vállalkozásfejlesztési, Agrárfejlesztési és az Agrár Forgóeszköz, valamint az MFB Forgóeszköz Hitelprogramok keretein belül további jelentős források állnak még a kkv szektor rendelkezésére.

A vállalkozások figyelme 2010 folyamán azon bankok felé fordulhat, amelyek erőteljesebben felvállalják a szektor finanszírozását, továbbá ezzel párhuzamosan teljes szolgáltatási körben és pénzügyi menedzsmentben is segítik a partnereiket.

Nagyon fontos lesz a bankok számára a továbbiakban a megfelelően rugalmas, a korábbi kockázati mutatók átalakítását esetenként meghaladó értékelések alkalmazása, hiszen az elmúlt év gazdasági lassulása miatt a vállalkozások éves mérlegbeszámolói katasztrofális képet festenek majd! Kellő tapasztalat kell majd ahhoz, hogy a szakértők könnyebben észrevegyék azokat az értékeket és számszaki összefüggéseket, amelyek arra utalhatnak, hogy az adott vállalat a jövőben sokkal hatékonyabb működésre lesz képes.

Mi a helyzet a háztartásokban? Mit várhatunk a szigorításoktól?

Magyarországot és a magyar családokat nagyon érzékenyen érintette a válság. Ennek csak az egyik oka, hogy ma már több, mint 1 millió 700 ezer érvényes devizahitel szerződés van érvényben a lakossági körben, vagyis szinte minden családra jut egy. A válság következtében a devizaárfolyamok megugrottak, a pénzügyi intézmények kamatai pedig megemelkedtek. Ez pedig nagyon nehéz helyzetbe hozta a családokat.

2009-ben egy év alatt mintegy a háromszorosára emelkedett a késedelmesen teljesített kölcsönök aránya a magyarországi bankrendszer által kihelyezett összes hitelt figyelembe véve. A problémás kölcsönök aránya a lakossági hitelek között 7,6 százalékot tett ki az elmúlt évben. Problémás kölcsönnek, vagy szakmai megfogalmazás szerint ’nem szerződésszerűen teljesített hitelnek’ a 90 napot meghaladó késedelemmel rendelkező kölcsönöket nevezzük.

Az áruhitellel foglalkozó bankok általában decemberben realizálják éves forgalmuk jelentős százalékát. Éves hitelállományuk kb. 20-35 %-át decemberben helyezik ki. 2009-ben igazi speciális karácsonyi akciókkal készültek. Ezek egy része nem is volt valódi hitel, inkább fizetési könnyítés - vagyis a vásárló Karácsonykor vitte el a kinézett terméket, és most kezdi ’kinyögni’ az árát. Az átlagos hitelösszeg, amit igénybe vettek magánszemélyek decemberben, 100 ezer Ft körül volt. Most is a szórakoztató elektronikai termékekre vették fel a hitelt a legtöbben.

A meggondolatlanságnak ára van!

Aki nem tud számolni, az könnyen kerülhet fel a Bankközi Hitelinformációs Rendszer adatbázisába (BAR). Megdöbbentő tény, de amíg 2007. és 2008. decembere között 574 ezerről 694 ezerre nőtt a mulasztások száma, a KHR legfrissebb adatközlése szerint 2009. decemberre ez a szám 1 millió 44 ezerre duzzadt (!!!). 2009. első felében még átlagosan havonta 30 ezer újabb mulasztásra került sor, az év végére már 40-45 ezerre nőtt ez a szám. Gyakran egy adóshoz több mulasztás is sorolható, így a valamivel több, mint 1 millió mulasztás az év végén közel 800 ezer magánszemélyhez volt köthető, akik szerepelnek a KHR adatbázisában, közismert nevén a BAR listán.

2010.  március elsejével hatályba lépett az a kormányrendelet, amely a körültekintő lakossági hitelezés feltételeit határozza meg. Ennek alapján a bankokat számszerű korlátok is kötik a hitelek nem kamatjellegű feltételeinek meghatározásánál.

A pénzintézetek a jövőben csak egy előzetes hitelképességi vizsgálat elvégzése alapján nyújthatnak hitelt az ügyfeleknek. Az új rendelet értelmében a hitelezőknek a saját belső szabályzatukban kell rögzíteniük, hogy kiknek, milyen feltételekkel nyújtanak hitelt, mit vesznek figyelembe jövedelemként, illetve milyen igazolások, nyilatkozatok meglétét teszik kötelezővé a hitelfelvételhez. A belső szabályzatban rögzített feltételek és a hitelképességi vizsgálat alapján alakul ki az egyes személyek ún. hitelezhetőségi limitje, vagyis az a forintban megállapított összeg, ami kifejezi a maximális havi törlesztési képességet. A bankok csak olyan hitelt adhatnak, aminek a törlesztő részlete ezt az összeget nem haladja meg. Pl. euróban felvett hitel esetében a havi törlesztő részlet nem lehet magasabb az így megállapított hitelezhetőségi limit 80 százalékánál, más devizahitelek esetén pedig 60 százalékánál.

A PSZÁF elnöke, Farkas Ádám szerint a törlesztési problémákkal rendelkező hitelek aránya a magyarországi pénzintézetek kihelyezett állományát tekintve várhatóan tovább fog növekedni 2010-ben is. A problémás kölcsönök aránya várhatóan addig fog emelkedni, amíg nem indul el újra a gazdasági növekedés Magyarországon.

Speciális terület a lakáshitelek köre, itt mit tapasztalhatunk?

Banki szakemberek úgy vélik, nem sok esély van idén sem a fellendülésre a lakáshitel-piacon. További kamatcsökkenésekre lenne szükség, talán a foglalkoztatásból eredő lakáshitel-felvételi kedv hozhatna pozitív változást. A hitelintézetek 2009 végén átlagosan már havonta kevesebb, mint 20 milliárd forintnyi lakáshitelt folyósítottak, amely az eddigi legalacsonyabb szint. Összehasonlításképpen elég csak annyit elmondanunk, hogy 1 évvel korábban még átlagosan havonta 90 milliárd forintot helyeztek ki a bankok lakáshitel címén, plusz 65 milliárd forintnyi szabad felhasználású jelzáloghitelt, ez azonban mostanra már csak havi 20 milliárd forint lett (!).

Sajnos úgy tűnik, folytatódni látszik a tavaly elkezdődött tendencia, egyre több jelzáloghiteles kerül bajba. 2009. december végére ugyanis már közel 50 ezer jelzálog alapú hitel esetében haladta meg a fizetési késedelem a 90 napot, további 42 ezer esetében pedig a 30 napot. 2008 végéig az volt a tapasztalat, hogy a bajba került, egyidejűleg több hitellel is rendelkezők az autót, telket stb. hagyták veszni, de foggal körömmel védték a lakáscélt szolgáló ingatlanjukat. Ez a szemlélet most 2009-ben megdőlni látszott, mivel tavaly már majdnem 20 ezer ingatlan ellen indult el végrehajtás, és az év végéig mutatkozó fizetési késedelmeket reprezentáló statisztika előre vetíti azt a tényt, hogy ez a szám 2010 végére jelentősen nőni fog. A pénzintézetek a fokozódó kockázati tényezők miatt folyamatosan szigorítanak az Üzletszabályzataikon, így 2010 elejére 2 év alatt az átlagos 90 napról 30-60 napra csökkent a türelmi időszak az aktuális törlesztésekre, s mivel egyre csak nő a behajtóknak átadott ügyek száma, így a hitelbedőlés ütemének felerősödése várható az év további hónapjaiban.

A most, március 01-én életbe lépett új rendelet még további szigorításokat tartalmaz, nem várható, hogy rövid távon jelentős mértékben javulni fog a helyzet hazánkban. Az új rendelet szabályozza az ingatlan-jelzálog hitelek felvehető mértékét. A kihelyezett hitel aránya forinthitel esetében a fedezetként felajánlott ingatlan értékének legfeljebb 75 százaléka lehet, euróban felvett hitel esetében 60 százalék, más devizahitel esetében pedig 45 százalék. Ennek megfelelően egy 5 millió forintos lakáshitelhez legalább 6,7 milliós, egy 10 millió forintos lakáshitelhez legalább 13,3 millió forintos fedezetet kell biztosítani. Pénzügyi lízing esetén a forint-, az euróhitel, illetve más devizahitel esetén: 80, 65, illetve 50 százalék ez a mérték.

Érdemes 2010-ben is részletre vásárolnunk gépjárművet?

2009-ben iszonyatos évet zárt a magyar autópiac. 2008-ban még a magyarországi új autóeladások száma folyamatosan növekedett, addig a 2009-es év szinte katasztrófa volt az autókereskedelemben vállalkozók számára. 2009-ben nagyjából 60%-kal kevesebb autót adtak el, mint egy évvel korábban, és autóhitel felvételére is sokkal kevesebben vállalkoztak. A válság miatt a cégek autóvásárlási kedve is csökkent, a mobilköltségek, a telefon kiadások csökkentése, és egyéb munkahelyi leépítések mellett a járműpark felújításának kérdése háttérbe szorult. A magánszemélyek körében pedig a banki hitelezés szigorítása, valamint a bizonytalan jövőkép vezetett oda, hogy az emberek (most) nem vesznek autót, kivárnak.

A most életbe lépett új rendelet értelmében a gépjármű-hitelezés szabályai is változtak. A vásárlásra nyújtott hitel futamideje az eddigi 120 helyett már nem lehet hosszabb 84 hónapnál, vagyis 7 évnél. Forint hitel esetében a hitel nem lehet nagyobb, mint a jármű piaci értékének 75 százaléka, euróban felvett hitel esetében a 60 százaléka, egyéb deviza esetében pedig a 45 százaléka. Lízingelés esetében az irányadó számok: 80, 65, 50 százalék.

Összegzés

Eddig a bankok zöme elsődlegesen a hiteltermékekre koncentrált és gyakran a "növekedjünk az ügyfeleinkkel együtt" stratégiára építették üzletpolitikájukat. A hitelek értékesítésének lehetősége, továbbá az egyszerűen elérhető refinanszírozási források felborították az egyensúlyt, mivel a hitelezésből származó bevételek túlsúlyba kerültek az egyéb bevételi forrásokkal (pl. betétekkel) szemben. A nagyfokú kereslet, másrészt pedig a megfelelő eszközök hiánya következtében több bank is vállalta azt a kockázatot, hogy a hitelek kihelyezése során nem minden esetben hoztak alapos, megfontolt döntést. A jövőben a bankok számára a kihívás abban rejlik, hogy sokkal jobb egyensúlyt kell találni az értékesítés, a kockázatok és a hatékonyság között. A laikus számára is világos üzleti modellt kell minden banknak kidolgoznia, amit a felelős vezetők képesek is betartani.

Mik a realitások a hitelt felvenni szándékozó vállalkozások oldaláról a jövőben? Úgy tűnik, egyre inkább érdemesebb forint alapú hitelt felvenni, különösen rövidebb futamidő esetén. Egy most felvett devizahitel ellen dolgozhat a piac, így egy árfolyamgyengülés következtében jelentősen megdrágulhat a törlesztés. Az 5,75 százalékos jegybanki alapkamat jelentősen nem fog tovább csökkenni, de külföldön kamatemelés várható dollárban, euróban és svájci frankban egyaránt. Erre persze elsősorban csak akkor lehet számítani, ha a gazdasági mutatók beindulnak. Ha pedig a vállalkozás a jövőben úgy dönt, hogy hiteltanácsadó bevonásával szeretne hitelt felvenni, akkor feltétlenül gondot kell fordítania a megfelelő cég kiválasztására!