Hogyan érvényesítsük követeléseinket? (II. rész)

A jelenlegi gazdasági helyzetben gyakori probléma az, hogy a társaságoknak jelentős mértékű kintlévőségei vannak. Hasonló helyzetbe bármely vállalkozás kerülhet, ezért a cégvezetőknek mindenképpen ismerniük kell a rendelkezésükre álló lehetőségeket. A témában ifj. dr. Csenterics Ferenccel, a Csenterics Ügyvédi Iroda vezető jogászával beszélgettünk.

Korábbi cikkünk folytatása. A cikk első része itt olvasható: Hogyan érvényesítsük követeléseinket?(I. rész)

A pénzkövetelésre irányuló – egymillió forintot meg nem haladó értékű – lejárt követelést, ami nem munkaviszonyból vagy munkaviszony jellegű jogviszonyból származik, amennyiben az adósnak van belföldi, ismert székhelye vagy lakhelye, kötelező fizetési meghagyás útján előterjeszteni. A fizetési meghagyások jelentős része – a tavalyi statisztika szerint 95 százaléka – jogerőre emelkedik és végrehajthatóvá válik.

A fizetési meghagyás díja az érvényesített követelés járulékokkal nem növelt összege után számítva 3 százalék, de legalább 5 000, és legfeljebb 300 000 forint. A részletekben való teljesítésre, fizetési halasztásra kezdeményezett eljárásokban a díj 1 százalék, de legalább 5 000, és legfeljebb 15 000 forint.

A gazdasági társaságok jelentős része jogi személy, így a fizetési meghagyást elektronikus formában nyújthatja csak be. A magánszemélyeknek lehetőségük van papíralapon is előterjeszteni a kérelmüket – az ő esetükben a közjegyzőnek 15 nap áll a rendelkezésére a meghagyás postázására.

A kintlévőségek behajtásának másik módja a felszámolási eljárás kezdeményezése az arra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság előtt. Felszámolási eljárás – amely értelemszerűen magánszemély ellen nem kezdeményezhető – olyan eljárás, amelyben a hitelező azt kéri megállapítani, hogy az adós fizetésképtelen. A felszámolási eljárás kezdeményezése fix összegű költséggel – közzétételi díjjal – jár, amelynek mértéke 25 000 forint. Az illeték jogi személyiséggel rendelkező társaság esetén 50 000 forint, jogi személyiséggel nem rendelkező társaság esetén 25 000 forintos illetéket kell fizetni.

A felszámolási eljárás – amelyet a megyei bíróság előtt kell kezdeményezni –, abban az esetben eredményes követelésérvényesítési forma, amennyiben az adós életben kívánja tartani a gazdasági társaságát. A felszámolási eljárás lejárt és nem vitatott követelés esetén kezdeményezhető – a megindítását követően az adósnak már nincsen lehetősége a követelés vitatására, a felszámolást már csak abban az esetben tudja elkerülni, ha a követelést megfizeti.

Amennyiben az adós nem elérhető, vagy csak időt próbál nyerni érdemi lépések megtétele nélkül, nagyon fontos, hogy a hitelező időben cselekedjen. Fontos előre meghatározni, hogy a hitelező a követelések behajtása érdekében mikor, milyen lépéseket – felszólítás, fizetési meghagyás, felszámolási eljárás – fog tenni.

Amennyiben sor kerül valamely eljárás kezdeményezésére, mindenképpen fontos, hogy a hitelező ragaszkodjon egyrészt a felmerült költségek, másrészt a késedelmi kamatok megfizetéséhez, azért, hogy az adósnak „ne érje meg” tartozni.

Késedelmi kamat a késedelembe esés napjától kérhető, mértéke magánszemélyek esetén a naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat, gazdálkodó szervezetek egymás közötti jogviszonyában pedig ezen összeg 7 százalékkal növelt értéke. Javasolt az ilyen típusú szabályzat megalkotásához is megfelelő tapasztalattal rendelkező jogi képviselőt igénybe venni.