Biztonságosabb a chipes kártya – vagy csak az lesz

Másfél éve van az eurózóna országaiban működő bankoknak, hogy chipesítsék a bankkártyákat, 2010 végére már valamennyi forgalomban lévő kártyának chipesnek kell lennie. Magyarország az euró bevezetéséig haladékot kap.

Az EMV a nagy kártyatársaságok, az Europay, a MasterCard és a Visa bankkártya által kidolgozott nemzetközi szabvány, mely a chipkártyák felé támasztott elvásárokat rögzíti. A világ első chipkártyáját a MasterCard International indította útjára 1997. októberében. A chipkártyák terjedése és használata azóta jelentősen felgyorsult.

A SEPA-övezetben már ötven százalékos a chipesítés. Egész Európát nézve az EMV-penetráció már ötven százalékos, ez persze jelentősen eltér a különböző országokban. Néhány országban már szinte száz százalékban megfelelnek a követelményeknek, mind elfogadói, mind kibocsától oldalról, ilyenek például az Egyesült Királyság, Franciaország, Törökország, Luxemburg. Néhány ország pedig jelentős fejlődést ért el a kártyaelfogadói oldalról, tehát egyre több terminál képest kezelni a chipeket is, ide tartozik Magyarország is. Németországban pedig szinte az összes kártya megfelel az EMV-követelményeknek, de alig van megfelelő terminál.

Termékajánló

Használja ki a céges bankkártyák nyújtotta előnyöket!

értékelem:

Vállalkozói folyószámlájához érdemes bankkártyát igényelnie, hiszen ez sok esetben megkönnyíti cége üzletmenetét, használata kényelmet és biztonságot nyújt Önnek:
- egyszerűen, készpénz nélkül finanszírozhatja a kollégák üzleti útjait,
- a beszerzésért felelős munkatársaknak is külön kártyát igényelhet előre maghatározott kerettel,
- a fuvarozásnál is könnyebbséget jelenthet a kártya használata készpénz helyett.
tovább

Míg a mágnescsíkos kártyánál a kártyára és a kártyabirtokosra vonatkozó adatokat a kártya hátlapján elhelyezett mágnescsík tárolja, kódolt formában, a chipkártya esetében a kártyára és a kártyabirtokosra vonatkozó adatokat a kártya előlapjába beépített chip tárolja. Ez biztonságosabb, mint a mágnescsík, és a mai ismeretek szerint a kártyahamisítások megakadályozásának leghatékonyabb eszköze.

Az átállás persze nem olcsó és a költségeket a banknak kell állnia. Százezer bankkártyával számolva az átállás mintegy 90 millió forintjába kerülhet a banknak (egy chipes kártya négy euróba, nagyjából ezer forintba, míg egy mágnescsíkos ennek tizedébe kerül), és ez csak a kártyaköltség. Ehhez hozzájön az elfogadóhelyek átalakítása.

Korábbi szakvélemények szerint azért fontos a bankkártya-infrastruktúra (bankkártyák, atm és pos berendezések) mielőbbi átállítása, mert a hamisított kártyák használata földrajzilag átcsoportosul a még nem vagy nem száz százalékban átállt országokba.

Ezen véleménnyel kapcsolatban azonban nem várt fordulat következett be, ugyanis megfordult a trend, és a teljesen átállt környezetben is emelkedni kezdett a hamisított kártyák használata. Ennek oka, hogy az átmeneti időszakban, a nemzetközi használhatóság biztosítása érdekében, minden chippel ellátott kártyának tartalmaznia kell a mágnescsíkot is, és minden EMV-kompatibilis atm és pos berendezésnek el kell fogadnia a mágnescsíkos kártyákat is. Úgy tűnik tehát, hogy a chiptechnológia bevezetése az átmeneti időszakban nem hozza az elvárt eredményt.

A Magyar Nemzeti Bank 2008-ban elkövetett bankkártya-visszaélésekről szóló tanulmányból az derül ki, hogy a hamisított kártyák száma nem lett alacsonyabb a chipesítés elterjedésével, ez azonban nem feltétlenül a cihepes kártyák alkalmatlanságát bizonyítja. A magyar bankok által kibocsátott kártyák hazai és külföldi használata során keletkezett kár összege 438 millió forint volt csak 2008-ban. Ez ugyan emelkedést jelent, de még így is elmarad több európai országtól.

Hogy mi a különbség az ATM és a POS terminál között, szótárunkból megtudhatja.