Ha jön az APEH (III.)

Mit tehet az adózó az eljárás során? Az adózó jogorvoslati lehetőségei…

Amióta Al Caponét csak az amerikai adóhatóság tudta börtönbe juttatni, az adóhatósági vizsgálat lehetősége még a legtisztább lelkiismeretű vállalkozónak és vállalatvezetőnek is okoz némi izgalmat. Pedig az idegesség ilyenkor rossz tanácsadó, a tisztesség azonban kifizetődő. Az adóhatósági eljárásban ugyanis az adózó nem védtelen, hiszen a hatóság kezét eljárási szabályok kötik, és számtalan jogorvoslati lehetőség is létezik.

Korábbi cikkünk folytatása. A cikk első és második része itt olvasható: Ha jön az APEH (I.),  Ha jön az APEH (II.)

Az adózó már az ellenőrzés során jogosult arra, hogy észrevételeit, védekezését bemutassa az adóhatóságnak. Az adózó ugyanis az ellenőrzés az előzetes megállapításokat tartalmazó első írásos dokumentumára, azaz a jegyzőkönyvre – a kézhezvételtől számított 15 napon belül – jogosult észrevételt tenni. Mindenképp célszerű észrevételeket tenni, mert az adóhatóság csak akkor köteles a határozatában részletesen indokolni a megállapításokat, ha az adózó azokra észrevételt tett. Előfordulhat, hogy az észrevételek alapján az adóhatóság kiigazítja a jegyzőkönyvben foglaltakat, és egyes megállapításokkal elsőfokú határozatában már nem is foglalkozik. 

Amennyiben az adóhatóság az észrevételek ellenére is fenntartja megállapításait, határozatot hoz. Ez a határozat későbbi jogszabálysértés esetén akár kérelemre, akár hivatalból módosítható, egy év után azonban az adózó terhére a határozatot csak nagyon szűk körben lehet megváltoztatni. Ha a tévedés nem az adózó miatt következett be, az adóhatóság a módosítás nyomán keletkező visszatérítendő adót késedelmi pótlékkal köteles visszafizetni. 

A határozatban foglaltakkal szemben az adózó – az ellenőrzés fajtájától függően, a kézbesítéstől számított 15 vagy 30 napon belül – fellebbezést terjeszthet elő. Fellebbezés esetében a megállapítások nem emelkednek jogerőre, azaz az adózónak a feltárt adóhiányt, és az ahhoz kapcsolódó szankciókat még nem kell megfizetnie.
A fellebbezésben új tényeket, bizonyítékokat is elő lehet terjeszteni. A fellebbezésnek azonban kockázatai is vannak: a másodfokú adóhatóság a teljes elsőfokú eljárást felülvizsgálja, nemcsak a fellebbezésben megtámadott megállapításokat, így előfordulhat, hogy a bírságokat, késedelmi pótlékokat magasabb összegben állapítja meg, mint az elsőfokú adóhatóság. 

Az elkésett fellebbezéseket az adóhatóság felügyeleti intézkedés iránti kérelemként bírálja el, ezért az adózó ebben az esetben elesik a későbbi bírósági felülvizsgálat lehetőségétől, azt ugyanis csak a fellebbezésre hozott másodfokú határozat ellen lehet kérni. A fellebbezés elmulasztásának másik kockázata a határozat jogerőssé válása, amely esetben a feltárt adóhiányt, valamint az ahhoz kapcsolódó szankciókat meg kell fizetni. A fellebbezési határidő betartására ezért mindenképp oda kell figyelni!

Az adóellenőrzés során az adózó részéről legcélravezetőbb az udvarias, együttműködő, de az adózó eljárási jogait tárgyszerűen érvényesítő magatartás.

A határidőben benyújtott fellebbezés alapján a másodfokú adóhatóság dönthet úgy, hogy az elsőfokú határozatot hatályon kívül helyezi, hogy az abban foglaltakat megváltoztatja, illetve hogy az elsőfokú adóhatóságot új eljárás lefolytatására utasítja. Ha a fellebbezés nem vezet eredményre – méltányosság esetében – akkor is van lehetőség az adóhatóság által megállapított szankciók mérséklésére. Az adóhatóság mind hivatalból, mind kérelemre gyakorolhat méltányossági jogot. 

Ha az adózó az adott helyzetben a tőle elvárható körültekintéssel járt el, az adóhatóság mérsékelheti az kirótt adóbírságot, illetve kivételes méltánylást érdemlő körülmények esetén az eredetinél későbbi időpontot állapíthat meg a késedelmi pótlék számításának kezdőnapjaként. 

Bár a feltárt adóhiány megfizetése nem kerülhető el, megfelelő mentő körülmények esetén mindenképp indokolt méltányosságot kérni az adóhatóságtól, mivel így a szankciók jelentősen csökkenthetők. Mivel a méltányosság gyakorlásáról az adóhatóság az adóhiányt megállapító határozatában dönt, érdemes azt mind az észrevételben, mind a fellebbezésben kérni.

A kedvezőtlen másodfokú határozat nem zárja le a jogorvoslati lehetőségeket: az adózó kérheti a másodfokú határozat bírósági felülvizsgálatát, vagy a határozat felügyeleti intézkedés keretében történő vizsgálatát, ha a véleménye szerint a határozat jogszabálysértő. 

A másodfokú határozat azonban már jogerős: a határozat megállapításainak tehát jogorvoslati kérelem esetén is eleget kell tenni, és a megállapított adóhiányt, valamint a kirótt adóbírságot, késedelmi kamatot meg kell fizetni. Ellenkező esetben adóvégrehajtásra kerül sor. A végrehajtás felfüggesztését a bíróságtól lehet kérni. Fontos tudni, hogy amennyiben valamely későbbi jogorvoslat eredményessé válik – azaz a bíróság vagy a felügyeleti szerv az adózó javára dönt –, a megfizetett összegek a jogorvoslatok során megfizetett illetékekkel együtt visszajárnak. 

Az egész adóellenőrzés során tartsuk szem előtt, hogy az adózó nem csak tétlen elszenvedője a vizsgálatnak: élhet a jogszabály biztosította jogaival, részletesen megismerheti az ellenőrzés adatait, és jogorvoslattal élhet. Fontos azonban hogy az adóhatósági ellenőrzésekre az adózó felkészüljön; előzetes átvilágításokkal minimalizálja annak kockázatait, illetve ismerje rendszerének, működésének gyenge pontjait, illetve hogy amennyiben az eljárás során adótanácsadót vesz igénybe, tanácsadójával szemben törekedjen a teljes őszinteségre.